Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Érdekes, hogy sehol nem említenek konkrét szert, amivel védekezni lehet.
A fertőzött alanyt, szilva-levélbolhát tartják az elsődleges oknak.
Kezelésre a fa gyökeres kiszedését javasolják.
Fontos szerepe van a rovarírtásnak és a rezes megelőző kezelésnek.
Bevallom idén sógoromnál és nálam is volt ilyen tünet. A levél kanalasodása a legfőbb beazonosíthatóság szerintem.
Nem kell gutaütésre és moníliára gyanakodni.
Erős rezes Cuproxatos ( sokat emlegedett kedvenc szerem) kezelést követően a levéltünetek megszűntek.
Kiváncsi leszek idén milyenek lesznek a fák.
Érdekes módon szinte minden fajtán már megfigyeltem ezt a jelenséget, egyedül a legkoraibb május közepétől érő nálunk a faiskolában csak Kaliforniaiként csúfolt korai fán nem. Amikor a szakirodalmat tanulmányoztam, az általad megírt korai virágzás erre a fára húztam rá, de aztán amikor termett, akkor döbbentem rá, hogy ez nem beteg, csak korai:)
Nekem már most viszket a tenyerem, de az összes fiatal fám koronaalakítása megtörtént és én már többet ezeket nem metszem meg.
Ezeket mind sikerült már végigrágnom, így döntöttem egyrészt a szilva trözsű, másrészt a veresszilva alanyú kajszik mellett. Ami még meggondolandó, hogy régi kertekben a feltörő sarjakra oltottak rá kajszit, és feltehetőleg a gyökérkapcsolat az anyafával - e miatt is jóval életképesebb.
Persze a fenti egy speckó helyzet, én külön szemzem őket. Valahol olvastam, hogy a Wagenheim "modern" szilva, és a veres szilva, igen közeli rokonok. Ha figyelembe vesszük, hogy a környékünkön erősen őshonos a vszilva, akkor nagyon már nem lőhetek mellé.
Persze van Wavitom is, legyen összehasonlítási alapom.
Ezek szerint a Kisnánai lószemű már majdnem hozzáférhetetlen mint alany. Körülnéztem a neten, de csak annyit találtam, hogy Dr. Nagy Pál szelektálta a Kertészeti Kutatóban az 1970-es években és később nem sikerült a vegetatív szaporítása.
A veres vagy vörös szilváról mint pálinka alapanyagról (Békési pálinka) sok jót írnak. Megemlítik, hogy a fa alól feltörő sarjakat kajszi alanynak használják, mert tapasztalat szerint a kajszi hosszú életű rajta. Magja rosszul kel. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy a faiskolák kínálatában nem található. 2 vagy 3 éve részt vettem egy kajszi találkozón Boldogkőváralján. Ott a polgármester azt mondta, hogy az ő kajszisa veres szílván van és már több mint 20 éves az ültetvény látható betegség nélkül.
Ezek a szilvák lehet, hogy jobb alanyai lehetnének a magyar kajszifajtáknak, mint a külföldről behozott egyéb alanyok. De a fő gond, hogy ezeknek a fajtáknak a szaporítása nem megoldott és nincsenek menedzselve és pontosan kikísérletezve, hogy hová milyen feltételekkel lehet telepíteni őket.
Nekem van veres szilvám, vagy valami olyasmi gyökérhajtásról is szaporítható szilvafám. 1974-ben ültette az előző tulajdonos, télen vártam ki, mikorra az új kis fácskák 4-6 évesek lettek. Nagyon elégedett vagyok vele a kötött talajomon, amely jó vízgazdálkodású.
Debrecenbe, homokra is került el pár darab, ott gyengébb a fejlődése és kevesebbet terem, de a többi fához képest jó.
Hogy sárgabarackot ráoltva milyen, nem tudom, sajna az oltást nem próbáltam.
Azt nem tettem hozzá, hogy kötött meszes talajról van szó...
Homokon --Pilis ahol felnőttem-- ott többnyire magról ültettük a sárgabarackot és a szilvát is, én Árpával érő körtét is magról (40 év után is él, csak lecsonkolták, mert túl magasra nőtt)
Csak annyit, hogy sokat használták alanynak, de kiszorult a termesztésből.
A veresszilva és tsai, hosszú életű fát ad(hat), ha megfelelő termőhelyre kerül. Kecskemét környékén kísérleteztek vele, és arra a következtetésre jutottak, hogy nem ad hosszabb életű fát, így nem indokolt a használata. Szerintem tévednek. Attól, hogy ott homokon nem teljesített jól, sztem megfelelő termőheylen jobb lehet. Gondolok itt a kötött talajra, és az egyenletes, megfelelő vízellátásra. SZtem ez lehet a kulcsa.
Nekem még fiatal az állományom, egyelőre nem tudok bővebb tapasztalatokat írni.
Nekem a vörösszilváról egy szakember árulta el,- cserében hogy én elmondtam, hogyan termelek sikerrel krumplit takarással száraz oldalban- hogy a kajszi sokkal tartósabb ezen mint például fosószilván (myrabolan), vagy saját gyökerén vagy un. vadkajszin.
Tudsz esetleg többet a kisnánai lószemű szilváról mint alanyról? Én csak azt találtam a neten, hogy próbálkoztak a vegetatív szaporításával, de nem sikerült. Érdekes lenne újabb tapasztalatokról is hallani, hogy milyen előnyös tulajdonságai vannak. Többen említik, hogy a vörös és egyéb szilvákon a fák hosszabb életűek, de ez vajon csak szóbeszéd, vagy van valakinek ilyen alanyról tapasztalata az érdekes lenne.
"A pollennel történő átvitel jelentőségét a PPV esetében Trifonov (1965) írta le először, aki hangsúlyozta a méhek fontos szerepét is."
Én is hangsúlyozom a méhek fontos (megporzó) szerepét, de a kertemben kajszi esetében ez a vírusátvitel ilyen módon nem működik (szerencsére). Egy 1965-ös hipotézist azért kritikával kell kezelni. Frissebb nincs?
A maggal történő átvitelről több helyen olvastam már, de már nincs kedvem keresgélni.
Egy jó foltos kajszimagból szerintem fertőzött növényke fog kikelni. De kipróbálni nem fogom. Annyira nem mozgat meg a téma.
Ha oltani-szemezni fogok, akkor beszerzek ivartalanul szaporított alanyt, és "vírusmentesnek tűnő" nemest oltok rá.
Sajnos gyakran egymásnak teljesen ellentmondó írásokkal lehet találkozni, hitelesnek tűnő szerzőktől.
Szerintem PPV témában olyan szakemberekre érdemes hallgatni, akik "nagyban" foglalkozik gyümölcstermesztéssel (pl Csárli, vagy Mozo fórumtársak)
Egyébként elfogadom a véleményedet, nem vagyok szakmabeli, én csak egy hobbikertész vagyok, aki szeret elolvasni mindent ami kapcsolódik a kertészethez.
Dr. Hrotkó Károly a faiskola és dísznövény tanszék professzora, nem virológus, ő sohasem végzett kísérleteket a vírussal. Ő szerintem a Dr.V.Németh Mária által leírtakat követte. Dr. Szirmai János virológus 1961-ben és Dr. V.Németh Mária szintén virológus a 80-as évek elején végzett kísérleteket a magátvitellel kapcsolatban. Mind a ketten a magok 1-2%-ban tudták átvinni a vírust. Ezeket a kísérleteket az újabb (2000 utáni) vizsgálatok már nem tudták megerősíteni. Feltételezik, hogy kísérleti hiba lehetett az eredeti leírás.
De azt hiszem, hogy ennek az egész vitának a legfontosabb része nem a maggal való átvitel, hisz gyakorlatilag mindnyájan oltványokat használunk és nem magról szaporítjuk a kajszit. Hanem az, hogy a méhek nem terjesztik a vírust. A fonálférgekkel történő átvitelt a sharka vírus esetében még senki sem bizonyította.
Dr.V.Németh Mária sajnos már nincs közöttünk, hogy megkérdezzük. De egyik legutolsó általa írt könyvrészletben a következőket írja: (Pénzes Béla -Szalay László(2003): Kajszi p.281)
"A vírus szemzéssel, oltással és levéltetvekkel terjed." Tehát már nem említi a maggal való átvitelt.
A magoncok egyébként egy sharkavírusos környezetben valószínűleg a gyomokról levéltetvekkel fertőződtek. De a legokosabb valóban az lenne, ha a vírusos fáról magot nem gyűjtenél és a közelében nem nevelné magoncokat.
Hrotkó szerint, "csak" néhány percig életképes szabad levegőn, a vírussal fertőzött pollen. Ezért kicsi(de nem elhanyagolható) az esélye, a méhekkel történő vírusátvitelnek.
Ha maggal valóban nem terjedne, akkor a kisnánai lószemű szilvát, és társait a mai napig használnák alanyként. Mivel magvetés útján szaporították, és a kelő nemzedék magas százalékban vírusos, ezért (is) került ki a köztermesztésből.
Így meg is dőlt az a tézis, hogy nem terjed mag útján...
- az emberi szervezetre a vírusnak semmiféle káros hatása nincs
- a talajon keresztül nem fertőz
- a méhek nem terjesztik
- maggal, pollennel gyakorlatilag nem terjed
- csak levéltetvekkel és oltással (szemzéssel) terjed
- mindezek ellenére a kajszi, a szilva, az őszibarack és egyéb csonthéjasok egyik legsúlyosabb gyógyíthatatlan betegsége
Védekezés:
-egészséges szapoítóanyag, tetvek elleni védelem, ellenálló fajták telepítése (szilvából és kajsziból már vannak ellenállók, őszibarackról még nem tudok)
A termék gyártója, forgalmazója alma esetén üzemi méretű, jelentős eredményekre hivatkozik (utókalkulált, tapasztalt adatok).
Én kipróbáltam kiskertben (nincs egy éve és nincs referencia ültetvény). Szubjektiv benyomásaim szerint a termőrügy berakódás mind a 6 különböző fajtájú kajszinál, és a három különböző szilvánál a korábbinál sokkal jobb. Almán is használtam, de annál nem tudom megítélni, hogy javult-e a helyzet (kevés a tapasztalatom).
Kétévenkénti váltakozó termés ellen metszéssel és termésritkítással tudsz védekezni. A gyenge év után túl sok termés kötődik, amitől legyengül a fa és ezért a következő évben megint kevés termés lesz és így tovább. Ha nem terheled túl a fát, akkor a következő évben is szépen terem.
Ha komolyan BIO terméket szeretnél készíteni akkor erre a területre minősítést kell szerezned . Nem tudom felsorolni fejből a kritériumokat , de van ilyen benne , hogy 20 éveig nem szabad semilyen nem engedélyezett szert használni , X km-re legyen a legközelebbi vegyszerezett területtől és még több nyalánkság , tehát ha a szomszéd permetezi a fáit akkor a te területed sem lehet bio az átsodródás miatt ..... na ezért aggályos a Kishantosi területek körüli hercehurca . Ha nem BIO-t akarsz csak nem akarod permetezni az egyszerűbb , nem permetezed meg műtrágyázod és ennyi . Ha viszi a monília viszi ha nem akkor megmarad . Fajtákból meg amit be tudsz szerezni , mindegyiknek vannak jó és nem jó tulajdonságai is . Érdemesebb több fajtát rakni és ha esetleg egyik nem sikerül akkor a másik még hozhat valamit . A pálinkánál meg számolni kell azzal , hogy ha eladásra akarod és hivatalosan akkor kb 1700 ft jövedékit kell fizetni utána literenként + egy csomó adminisztrációd lesz ami lényegesen többe fog kerülni . Nem egyszerű jövedéki terméket gyártani és értékesíteni is egyben .
Most tervezem egy BIO sárgabarack-kert létesítését. Nem nagy, 1000 vagy 2000 m2-est. A lényeg, hogy ne kelljen permetezni, és ne legyenek GMO fajták. Ne igényeljen műtrágyát. Ősszel szeretném ültetni, csak szeretném idejébe elkezdeni az utánajárást. A barackot eladásra szánnám, a megmaradtból pedig pálinka lenne, valószínűleg ilyen kézműves termék vagy milyen minősítést szereznék be rá, ekkora mennyiségnél hivatalosan szeretém csinálni. Tavalyelőtt (2013) nekünk az összes barackunk lefagyott a 3 fáról, amiről tavaly (2014) 400 kg-nál is több termés lett. Lehet ez ellen vádekezni? Valamit milyen fajtákat ajánlotok? Azért gondoltam a sárgabarackra, mert ugye az őszi sokkal kényesebb, szilva, meggy, cseresznye szedése meg sokkal munkaigényesebb. Ezt ugye leszedni amit al akarok adni, a többit le lehet rázni nylonra, magot, levelet ki, és mehet hordóba. Míg a meggyet nem rázom le. A szilva meg nem olyan eladható, mint a kajszi. Nem megélni akarok ebből, csak olyan kereset-kiegészítésnek szánnám.
