Én ezen thread elejétől kezdve kimondottan a fagymentesítés témakörét feszegetem.
"A hővisszanyerőnek két komoly problémája lehet, egyik a lefagyás (eltömődés) a másik pedig az, hogy nyáron nem szeretnénk ha az esetlegesen hidegebb friss levegőt előmelegíteni a bentivel."
Amit én írtam (bejövő ág bypass), az szerintem mindkét problémára megoldás lehetne:
- fagy esetén
a kerülő ág szabályozása segítségével mindig pont annyival csökkenthetjük a hőcserélő lehűlését, hogy a hőcserélőn át kifelé távozó meleg levegő éppenhogy ne tudjon fagyveszélyes szintre lehűlni. Peterch szerint ez a hőmérséklet lehet nulla alatt is, én hiszek neki, ebben az esetben a bejövő ág bypass szabályozás megengedheti akár pl a kimenő mínusz öt fokot is.
- nyári hűtő üzem esetén
pedig ugyanez a bypass teljesen nyitva lehet, ekkor ugyanúgy nem történik hőcsere, mint ha a kimenő levegő kerülné el a hőcserélőt.
Tehát úgy gondolom, hogy ez az egy bypass megoldhatja a téli jégmentesítést és a nyári hűtő-üzemet is.
A bypass az a rendszer ami lehetővé teszi a nyár friss, hajnalban hűvösebb levegő bevezetését a hőcserélő megkerülésével.
A fagyvédelem az másik téma. Szerintem peterch sem arra utalt a kommentjében, hogy van olyan bypass is ami a jegesedés ellen dolgozik. Legelábbis én így értelmeztem a kommentjét.
A hővisszanyerőnek két komoly problémája lehet, egyik a lefagyás (eltömődés) a másik pedig az, hogy nyáron nem szeretnénk ha az esetlegesen hidegebb friss levegőt előmelegíteni a bentivel. peterch leírta ezekre a szükséges megoldást megfelelő tervezéssel, illetve a minimálisan szükséges kiegészítéssel.
"Egyértelmű, hogy a beszívott levegő kerüli meg a hőcserélőt!"
Ezt a rekuperátort kerestem a múlt héten :) régebben láttam, csak most nem találtam. Köszi.
Ebben valóban van bejövő bypass, de nem a fagymentesítéshez, itt ezzel oldják meg a nyári éjszakai hűtést.
Ebben a cuccban a fagyás ellen úgy védekeznek, hogy a kintől beszívott hideg levegőhöz meleg levegőt kevernek a berendezést körülvevő fűtött helyiség levegőjéből a rekuperátor tetején lévő lyukon át (3. oldal 2. ábra: "intake warm air via frost protection valve"). Ez egy padláson persze nem működne túl jól, mert azon a lyukon is hideg levegő jönne be :)
Ezzel egyidőben a beszívó ventilátor is a leglassabb fokozatra kapcsol
és ha még ez is kevés, akor lezár a lyuk, teljesen leáll a hideg beszívás és csak a kifúvó ventilátor működik egy ideig, a lakás meleg levegőjével fűtve fel a hőcserélőt.
"Télen átkötöm a szellőztetőgép és a fali kifúvónyílás közé. Így a kimenő levegőből még kifacsarja ami benne maradt, és csinál nekem HMV-t."
Néhány adat számoláshoz (remélem mindenütt jól számoltam):
Egy köbméter levegő öt fokkal történő lehűtése során 0,001675 kilowattóra hőhöz juthatunk.
300 liter víz hőmérsékletének 20 fokkal történő megemeléséhez 7 kilowattóra energia szükséges.
Tehát ha a hőszivattyún átáramló levegőt a hőelvonás során öt fokkal hűtjük, akkor a víztartály 20 fokkal felfűtéséhez 4179 m3 levegőt kell átküldeni rajta.
Viszont ha a szellőztetésed 100 m3/órára van beállítva, akkor mindössze 2400 m3 levegő jön ki a rekuperátorodból, az is 24 órára elosztva.
Ráadásul ha a hőszivattyúd 2,6 kilowatt hőt ad át a víznek (Thermox 300), ahhoz (maradva az 5 fokos léghűtésnél) a ventilátorának 1552 m3/óra sebességgel kell dolgoznia, miközben a rekuperátorodból minmdössze 100 m3/h sebességgel jön ki a levegő, ami az jelenti, hogy a számára szükséges légmennyiségnek mindössze 7 százalékát tudja a rekuperátorból venni.
Persze ha a levegőt nem csak öt fokkal hűtjük, akkor arányosan nagyobb hőmennyiséget tudunk kivonni belőle, de a hőforrás eleve hideg levegőjét túl sok fokkal sajnos nem lehet tovább hűteni jelentős COP romlás nélkül.
"A by-pass mar egy megoldott dolog, nem kell feltalalni."
Úgy tudtam, hogy a bypass ággal a hőcserélő kimenő részét szokás megkerülni, például hogy amikor nyáron az éjszakai hideg levegővel próbáljuk lehűteni lakást, akkor a kimenő langyos levegő ne "fűtse elő" a bejövő hideget.
Nem tudtam, hogy létezik ilyen fajta bypass ág is, ahol a hőcserélő bejövő iránya kerülhető meg (iktatható ki). Ha esetleg tudsz ilyen rekuperátort mondani az interneten, megköszönném. én hirtelen nem találtam ilyet
"" hogy a távozó légjárat egyetlen pontja se hűlhessen soha fagypont alá."""
Ugy gondolkodol,mint a gyartok.:(
Azt elhiszem, hogy nekik az lenne a jo, ha sohasem lenne 0C foknal hidegebb. De elhiheted, hogy jol meretezett es jo formavalasztott hocserelo sohasem fagy meg! Az en cso a csoben hocserelomben es a Bartos hocsereloben is van amikor a kifuvott levego homerseklete melyen a fagypont alatt van es a kifuvott levegoben apro jegszemcsek csillognak.
Egy rekuperator legyen nagyon egyszeru, jol megtervezett es kesz! A vezerles az mas teszta, az mindenkinek a magan ugye, hogy milyet szeretne es milyet epit(tet) be.
A cel mindig az egyszeru,uzembiztos es hatasos hocserelo-szelloztetorendszer. Legalabb is szerintem. A by-pass mar egy megoldott dolog, nem kell feltalalni. Annak a vezerlese is felhasznalofuggo.
Meglehet csinálni, de ügyesen, nem teljes légszállításokkal stb... a lényeg, hogy nem könnyű szellőztetőrendszerrel összehozni a dolgot a nagyon eltérő légszállítások miatt, illetve télen a fagyásveszély a telített vízgőztartalmú levegő továbbhűtése miatt nagy... nem lehetlen, de ügyeskedni kell sokat! :)
Sőt, beépítek egy csövet a ház legmelegebb pontjáról (tetőtéri előtér tető alatt) a pinyóba. Nyáron onnan fentről elszívom a meleget, szellőztetőn át befújom a hideget.
Nyáron bekötöm a fali beszívónyílás és a szellőztetőgép közé. Így qvajó hatásfokkal a kinti melegből csinál nekem HMV-t, miközben a kifújt hideg levegőt szétküldöm a házban a szellőzőrendszeren keresztül.
Télen átkötöm a szellőztetőgép és a fali kifúvónyílás közé. Így a kimenő levegőből még kifacsarja ami benne maradt, és csinál nekem HMV-t.
"A hidegek bealltaval azt tapasztalom, hogy a rendszer legaljan kb 2-3 liter viz is osszegyulik. A ventittaltornal levo t idom alja le van dugozva, de van ott egy kis "ureg", amiben ez a viz osszegyulik."
Valószínűleg a hideg csőfalon kicsapódó vízpára gyűlik ösze alul.
Amatőrként két megoldást tudok:
1: el kell vezetni alulról a vizet: de az elvezető cső ne menjen fagyveszélyes helyeken.
2: a cső belső fala lehetőleg sehol ne kerülhessen harmatponti hőmérséklet alá (táblázat mellékelve) amikor is a párából víz lesz. A lakáson belülre eső csőszakasz valószínűleg mindig elég meleg lesz (ahol meleg a fal), a többi részt kell hőszigetelni, ekkor a távozó meleg levegő végig fűtve tartja a cső falát. Szakaszos szellőztetés esetén az első percekben persze így is lesz némi nedvesedés a (még) hideg csőfalon, de az a kevéske remélhetőleg később el is párolog majd.
"Ilyenkor a para eltavolitasa utan meg legalabb 10percet uzemben kell tartani. hogy lefolyhasson a kondenz, mielott az egesz hocserelo kihulne."
Lehet, hogy hülyeség: arra gondoltam, hogy
- a rekuperátor külső levegőt beszívó részén kialakítani egy olyan bejáratot is, ahol a hideg levegő közvetlenül lenne beszívva és nem a hőcserélőn át (bypass ág a bejövő irányban)
- egy motoros váltószelep döntené el, hogy a hideg levegő a hőcserélőn át jöjjön be, vagy közvetlenül (pontosabban milyen arányban)
- a szelep pillanatnyi állását a kifelé távozó levegő leghidegebb pontját (fagyveszély) mérő hőérzékelő szabná meg: tehát tulajdonképpen egy automatika a hőcserélő (hideg levegővel történő) "hűtését" vezérelné úgy, hogy a távozó légjárat egyetlen pontja se hűlhessen soha fagypont alá.
Ekkor nem kellene foglalkozni a hőcserélő utófűtésével, leolvasztással meg ilyenek.
"de ahogy láttam gyári egységeket képeken, szerintem ott sem volt nagyobb a lemezek közötti táv."
Talán arra építenek, hogy az erős légáram kisodorja őket a szabadba. De itt épenhogy nem lesz erős légáram. Persze ez csak okoskodás, lehet, hogy simán lecsorognak a vízcseppek és szokásom szerint túllihegem a problémát...
Az is lehet, hogy ha a légjárat nem pont függőleges, hanem ferde egy kicsit, akkor a vízcseppek összegyűlnek az "alsó" szélén és ott már alig érvényesül a légáram lebegtető hatása és a "fal mentén" könnyebben le tud csorogni a víz.
A légáram-vízcseppekkel kapcsolatban talán igaza lehet Mekk Eleknek. Az egész szerkezetet az ábrához képest nem pont fordítva kellene beszerelni, hogy a kifelé áramló levegő jöjjön be fentről, így a légáram nem a gravítáció ellen dolgozna. (?)
Nálam mindenképpen fűtött, meleg helységben lesz - gépészeti helység külön, ezért is korlátozott a hely! :) Ezért esetleges szakaszos üzemeltetés és leállás mellet nem fog tudni a víz belefagyni, ki kell majd, hogy folyjon.
A 2mm-t én már picit soknak is tartom, mert szerintem bár való igaz, hogy egy vízcsepp kövérebbre hízik majd jó eséllyel, de ahogy láttam gyári egységeket képeken, szerintem ott sem volt nagyobb a lemezek közötti táv... és mivel ez túl is van méretezve (bár nem tudom hogy számoljátok, ha valaki leírja örömmel veszem, kb. 25 nm felület /2 mm táv és 100m3/h mellett a légsebességet - sejtem, de nem akarok butaságot írni, ne olvassa el még laikusabb :) ), szerintem ennél már nem nagyon lehetne nagyobb távot betenni, mert az már sok lenne összességében a rendszert nézve... gondolok itt a belső térfogatra, összméretre stb...
Sziasztok, a szellozteto rendszerrel kapcsolatban lenne nekem egy kerdesem. A hazba beepitettek 3 helyre egy szellozo csovet (fuggoelegs muanyag csovek, alul egy t idomba bekotve ventillator). A csovek nem fuggolegesen mennek ki a tetore, hanem a padlasterben el vannak "huzva", azaz vizszintet ag, majd fuggolegesen ki a megfelelo idomon keresztul). A hidegek bealltaval azt tapasztalom, hogy a rendszer legaljan kb 2-3 liter viz is osszegyulik. A ventittaltornal levo t idom alja le van dugozva, de van ott egy kis "ureg", amiben ez a viz osszegyulik. Ugy jott ki a dolog, hogy az egyik helyen a viz tulcsordult es jol elaztatta a falat. A tetokivezetes gyari kialakitasu, elvileg az eso nem tud visszafolyni. Letezhet, hogy a paras levego kicsapja a nedvesseget a padlasteren levo hideg csoveken es az visszafolyik? Hogyan szoktak ezt a profik megoldani? Minden segitseget megkoszonok! emts
Igen, a csucsara kell allitani ugy,mintha egy szogre akasztottad volna a csucsanak a kozepenel fogva. Nem kell sehova sem dontogetni, csak a kondenz elfolyo lemezet kell enyhen kifele domboritani es annak a legalso pontjara tenni az elvezetonyilast.
Ha jol megtervezted es egy picit tulmeretezted es a maximalis legszallitasnal nem lepted tul az aramlasi sebesseget szamottevoen ,akkor a kialakulo vizcseppek is letudnak majd folyni megfagyas veszelye nelkul. Egy ami okozhat problemat , ha csak idonkenti szelloztetesre lesz hasznalva nagy paraelszallitasra. Ilyenkor a para eltavolitasa utan meg legalabb 10percet uzemben kell tartani. hogy lefolyhasson a kondenz, mielott az egesz hocserelo kihulne. De ez csakis akkor, ha futetlen kornyezetben lesz elhelyezve. Ezert kell a gyari cuccokat is +7C foknal nem hidegebb helyre beepiteni, a multkori eszmecserebol ez szurodott le nekem.
Tudom, hogy én csak egy buta és nagyképű ember vagyok,
de attól tartok, hogy a viszonylag kis légsebesség mellett a lemezek közötti mindössze 2 mm-es távolság túl kevés lesz ahhoz, hogy a nedvesség kicsapódásakor kialakuló kis vízcseppek egyből le tudjanak gördülni közöttük (a vízcseppek felületi feszültsége miatt jó darabig egy helyben fognak maradni a két lemezhez tapadva és csak egy kritikus méret fölé hízva lesznek elég nehezek a lefelé meginduláshoz). Ezen tovább ront az, hogy a légáram felfelé halad, a lemezek között tartva a sok vízcseppet.
De ne legyen igazam.
Hasonló felületi feszültség probléma lehet, ha túl vékony vízlevezető csövet alkalmazunk: egy bizonyos vastagság alatt a csőben lévő összes vízcsepp körben a csőfalhoz tapadva egy-egy álló "vízdugót" képezhet (ezek átlátszó csővel kísérletezve jól láthatók), ebben az esetben csak bizonyos, nullánál magasabb felső víznyomás erejétől indul meg a csőben az áramlás. Ez a víznyomás viszont csak egy bizonyos vízszint felett alakul ki, ami azt jelenti, hogy a cseppálca télen szinte soha nem lesz teljesen száraz (20 fokos víz = baktériumtenyészet?). Ha viszont olyan vastag belső átmérőjű csövet alkalmazunk, amelyet nem tud "átérni" egy vízcsepp, akkor egyrészt nem tudnak kialakulni ezek a vízdugók a csőben, másrészt a csőben végigáramló kevéske meleg levegő temperálja a járatot lefagyás ellen (ettől még nem árt kívülről hőszigetelni is pl a padláson futó csőszakaszt).
Való igaz, ha 90° -al elforgatom, akkor kijön minden, aminek ki kell... :) Én alapvetően eddig abban a meggyőződésben éltem, hogy a függőleges alatt azt értjük, hogy élére állított lapok, nem pedig lapjára fektetve... :) És minden megdöntve a meleg belépő oldala felé pár fokban (tehát nem vízszintesen mint a képen, hanem megdöntve) így kifolyhat aminek ki kell...
De abszolut igaz, ha nem kicsit döntöm meg, hanem 90°-ban akkor lesz az igazi! :)
Filterek mennek bele mindenképpen a beszívó ágnál, de azt egy külön egységben, a motorral egybeépítve teszem majd, és ez külön modulként üzemel majd...
Kicsit már félve illesztem a skiccet, de így, ugye ... :)
