"...amatőrcsillagász voltam a teljes gimnáziumi és első egyetemi éveim alatt."
Én akkoriban az amatőr nőgyógyászattal próbálkoztam, és csak érett fejjel lettem amatőr csillagász. Kb. 15 évig jártam rendszeresen. Ott láttam először távcsövön keresztül a Jupiter holdakat.
"Hát, többet mint te!"
Az alapján, amit itt leírtál, nagyon kétlem.
"Nincsen semmiféle hasonlóság a gravitációs lencse és az alapeset optikai lencsék működése között."
Dehogy nincs, csak te még nem jöttél rá.
"Annyira nincsen, hogy egy ilyen alakú anyagdarabbal lehet szimulálni azt, ahogy a gravitációs lencsék módosítják a fénysugarakat:"
A pohártalpas kísérleteket én már régen olvastam. És ettől még sokkal furcsábbakat is.
"Tehát nem domború gyűjtőlencsével, vagy homorú szórólencsével, hanem konkrétan BOROSPOHÁRTALPPAL."
Most arra vagy büszke, hogy itt a neten elolvastad? Azt bárki tudja. Én ettől már sokkal előrébb tartok.
"És az nincsen külön kitárgyalva az optikakönyekben, mivel a talpaspohár alja nem számít optikai eszköznek."
Hát persze, hogy nincs kitárgyalva. (Egyébként van olyan könyv, amelyikben benne van.) Az optikai lencséket leképezés céljából készítik, a pohár talpa erre nem jó. A gravitációs lencséket pedig a természet alkotja, szintén nem leképezés céljára. Ezt mindenki tudja, aki ezzel a témával foglalkozik.
Te meg bután úgy teszel, mintha rajtad kívül ezt senki nem tudná. Nagyon el vagy szállva magadtól, pedig éppen csak kapisgálod a témát.
"Elminster, ha nem csak a Wikipediáról tájékozódnál, hanem te magad is csillagászkortál volna, akkor nem hordanál össze ennyi butaságot."
Szépen mutatod a Dunning-Krüger hatást. Csak a tájékoztatás céljából: amatőrcsillagász voltam a teljes gimnáziumi és első egyetemi éveim alatt.
"Semmit sem tudsz például az optikai lencsék és a gravitációs lencsék analógiájáról."
Hát, többet mint te!
Nincsen semmiféle hasonlóság a gravitációs lencse és az alapeset optikai lencsék működése között.
Annyira nincsen, hogy egy ilyen alakú anyagdarabbal lehet szimulálni azt, ahogy a gravitációs lencsék módosítják a fénysugarakat:
Tehát nem domború gyűjtőlencsével, vagy homorú szórólencsével, hanem konkrétan BOROSPOHÁRTALPPAL. És az nincsen külön kitárgyalva az optikakönyekben, mivel a talpaspohár alja nem számít optikai eszköznek.
Sejtettem, hogy időpocsékolás a laposföldes agyadat győzködni.
A fény kvantumja a mai fizikában a "foton", amit Einstein talált ki.
A "téridő" a relativitáselmélet alapja, amit szintén Einstein talált ki.
Ezeket tagadta meg idős korában.
A fényelhajlás ma elfogadott mértékét (vagyis hogy 50%-ban a tömegvonzás, 50%-ban a görbe téridő az okozza), szintén Einstein találta ki.
Ahhoz, hogy vitaképes legyél, minimális ismeretekkel kellene rendelkezned a témában. Te ezzel nem rendelkezel. Itt nem elég tudni azt, hogy a Föld nem lapos.
A gravitációs fényelhajlás jelenlegi magyarázata tökéletesen hibás alapokon nyugszik. A jelenleg használatos elhajlási képlet alapja az, hogy a nagy tömegű égitestek tömegvonzása miatt térül el a tömeggel rendelkező "fotonok" pályája. Miért hibás ez?
Fotonok nem léteznek. A tömeggel rendelkező fényrészecskék gondolata még Newtontól származik, (ebből lettek a fotonok), és Newton szerint a fényrészecskékre is hat a tömegvonzás. Ez teljesen hibás. gondolat. A tömegvonzás nem hat a fénysugárra, mert a fény nem fotonokból áll, és nem is tömeggel rendelkező fényrészecskékből. A fény hullámokból áll, amire a tömegvonzás nem hat.
A jelenlegi hibás elhajlási képlet is Newton elméletén alapul. Ezt a newtoni képletet Einstein egyszerűen megszorozta 2-vel, mondván, hogy az fényelhajlás fele részeben a tömegvonzásból származik, a másik fele pedig a görbe téridőből. Mindkét ok hibás. Sem fotonok nincsenek, sem görbe téridő nincs. (Idős korában Einstein mindkettőt meg is tagadta.)
Tehát a mostani fényelhajlási magyarázat tökéletesen hibás elméleti alapokon nyugszik, ezért is nem tudnak vele előrébb lépni. Bár vannak próbálkozások, éppen az optikai lencsékkel fennálló analógiát felhasználva.
Elminster, ha nem csak a Wikipediáról tájékozódnál, hanem te magad is csillagászkortál volna, akkor nem hordanál össze ennyi butaságot.
Már megállapítottuk, hogy senki nem vagy a csillagászatban. Ehhez képest fanatikus vakhittel adod elő azokat a dolgokat, amiről semmit sem tudsz.
Semmit sem tudsz például az optikai lencsék és a gravitációs lencsék analógiájáról. Csak szajkózod a szokásos butaságokat. De hát nem becsülnénk meg az okos embereket, ha nem lennének olyanok is, amilyen te vagy.
"Vagyis a fény elhajlását a hely szerint változó gravitációs mező okozza.
Miért nem tudják ezt a mai csillagászok?"
A válasz nagyon egyszerű: ami leírtál az egy hibás hülyeség, egy hozzánemértő laikus alaptalan kitalációja. Ezért nem tudják a csillagászok. Ezzel szemben a mérésekkel milliomod-tizedesjegyig ellenőrzött, és megfigyelésekkel bizonyított általános relativitáselméletet kenik-vágják. (Mellesleg ez az általános relativitáselmélet írja le HELYESEN a gravitációs lencsehatást, aminek persze az égegyadta világon semmi köze az optikai lencsékhez, ezért aztán amit az optikai lencsék analógiájára fantáziálsz itt össze gravitációs lencsékkel, azoknak sincsen közük a valósághoz.)
"Te nagyon hülyének nézed a tudósokat, kutatókat."
Erről szó sincs. A csillagászok nagyobbik része jólképzett, tehetséges ember, de elnyomják őket a mesecsillagászok. A valódi csillagászok nem foglalkozhatnak a valódi problémákkal, mert ezek tabu témák.
Például, a mai einsteini dogma szerint gravitációs mező nem is létezik, csak valamiféle "térgörbület". Ezért a tehetséges, ambiciózus csillagászok nem is kutathatják a gravitációs mezőt. Persze ez így nincs sehol leírva, csak valódi kutatásra nem adnak kutatási támogatást.
"Azt hiszed, csak te vagy okos. "
Erről sincs szó. Csak az én kezem nincs megkötve a tabuk által. Azt kutatok amit akarok, és éppen azokat a témákat szeretem, amelyekkel az elnyomott csillagászok nem foglalkozhatnak.
"A sohamegnemjelenő könyved a világ csodája lesz."
Nem hinném, hogy csoda lesz, de sok újat fog hozni a csillagászat és a fizika számára.
Nézzük tovább részletesen a csillagászat problémáit!
Folytassuk a második csoporttal, a NEM látható, de mégis létező objektumokkal!
Mint azt már említettem, ma már jól ismert jelenség a gravitációs lencsehatás. Ennek oka, hogy változó gravitációs mezőben a fény nem egyenes vonalban terjed, hanem elhajlik az erősebb gravitáció irányába. (hasonlóan, mint amikor változó sűrűségű közegben hajlik el a fény).
Vagyis a fény elhajlását a hely szerint változó gravitációs mező okozza.
Miért nem tudják ezt a mai csillagászok?
Azért mert ők megszokták, hogy számukra csak az létezik, amit látnak.
A gravitációs mező viszont nem látható. Sem szabad szemmel, sem távcsővel, sem semmiféle más eszközzel. De mégis ott van mindenütt.
Mivel a csillagászok nem látják a gravitációs mezőt, nem ismerik az eloszlását, a szerkezetét, a tulajdonságait. Ezért nem tudják azt sem, hogy miféle gravitációs lencsék léteznek, és ezek milyen változatos formájú és színű virtuális képeket eredményeznek.
Vagyis a gravitációs mezőt (ami valóban ott van az univerzumban mindenütt) azt nem látják, és így nem is foglalkoznak vele.
Viszont azokat a virtuális képeket, amelyek valójában nem létező objektumok, azokat látják, és azt hiszik, hogy ezek tényleg léteznek.
