A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Ez Leonárd Susskind képlete. Most te miért akarsz valami mást becsempészni a képletbe? Ez hamisítás lenne. Miért nem alkotsz magadtól egy másik képletet.?
Mi eredéményezi azt ,hogy a távolabbról mért fénysebesség értéke mást mutat mint a lokális , Ezt lenne érdekes kitalálni. Szerintem a párhuzamosok találkozása hoz hozzá közelebb, Ez nálam egy érzés.
"Ha az Androméda galaxisban 400 000 km/s a fénysebesség, akkor is ugyanúgy játszódnak le a jelenségek."
Nem.
Mivel a képleteket úgy kerülöd, mint ördög a tömjénfüstöt, ezért nem is tudhatsz róla, hogy például a Maxwell-féle elektrodinamikára alapuló fizikai folyamatok mekkora részében van ott a vákuumbeli fénysebesség, mint paraméter. Nota bene, a vákuumbeli fénysebesség a vákuum permittivitásától és mágneses permeábilitásától függ. Más fénysebesség érték esetén más kell legyen ez a két paraméter, ami meg azt eredményezi, hogy ott másképpen működik az elektrodinamika is.
Azt, hogy a tőlünk nagy távolságban lévő megfigyelő ugyanakkorának találja a maga mellett elhaladó fény sebességét, mint mi a mi mellettünk elhaladót, onnan tudjuk, hogy azok a fizikai elméletek, amelyeket (többek között) erre a feltevésre alapoztak (az elektromágneses kölcsönhatás, a gyenge kölcsönhatás, az erős kölcsönhatás, a gravitáció elméletei) sikeresen és pontosan magyarázzák az ismert jelenségek túlnyomó többségét. A nálunk történő jelenségeket is meg a messze történő jelenségeket is. Például az Andromeda galaxis szerkezetét, mozgásait, anyagait, sugárzásait, ugyanúgy mint a Tejút szerkezetét, mozgásait, anyagait, sugárzásait.
Majd ha te közzéteszel valami hasonlóan sikeres és széles körben pontos számolásokra alkalmas elméletet, akkor fog tőled tanulni bárki is.
Saját maga közeli környezetében mindenki egyformának méri a fénysebességet, de messziről mérve mást kapunk. Hogy milyen messziről mennyire mást, az attól függ mennyire görbül a téridő az észlelő és a jelenség között.
„A lokális kitétel pusztán azt jelzi, hogy nem olyan távoli fényről van szó, aminek sebességét a téridő görbülete miatt mi itt másnak mérjük, mint a közvetlenül mellette álló észlelő.”
Most már értem a lokalitás ezen, jelentését. Ezek szerint, egy nagyon távoli objektumról mért „fényadatok” nem egyeznek az ottani lokálisan mért adatokkal? Vagy lokálisan mindenhol egyforma, de a távolság, (téridő görbület) függvényében a mért érték változhat?
Gyanakvóan túlragozod. A fizika nem átverés, nem szofisztikai trükkök gyüjteménye.
A fénysebesség lokális értéke a közelemben elhaladó fény sebessége. Például a lézerem tükörrezonátorában ide-oda verődő nyaláb sebessége. Pontosabban, ha a nyaláb stacionárius, akkor annak fázissebessége, ha pedig véges hosszúságú hullámcsomag, akkor a csoportsebessége.
A lokális kitétel pusztán azt jelzi, hogy nem olyan távoli fényről van szó, aminek sebességét a téridő görbülete miatt mi itt másnak mérjük, mint a közvetlenül mellette álló észlelő.
Amennyiben a lokalitás alatt a belátható univerzumot értjük, a globalitás alatt pedig ami azon túl van, akkor stimmel. (amiről nem tudok, az nem fáj) ;-)
"Tévedsz, ezeket a világ sok tízezer fizikusa tudja..."
Csak irónia volt. Ne húzd ki magad nagyon. Nem gondolom komolyan, hogy te kivételes tehetség lennél, és csakis te tudnád, hogy mi a napóra meg az atomóra. ;)
"Mindig tudtam, hogy te olyan tudással rendelkezel, amellyel senki más."
Tévedsz, ezeket a világ sok tízezer fizikusa tudja, nem beszélve sok százmillió középiskolás kisdiákról, meg sok százezer tájékozott laikus érdeklődőről. Akik ennek ellenére se képzelik magukat világrengető szuperfizikusnak.
Te is csak azért sunnyogtál itt napokon keresztül, amikor a fényórák meg az atomórák működési alapjait kérdeztem, mert azok a tények cáfolják a rögeszméidet.
Most kicsit megnyugodtál, hogy ma is elkántáltad a napi zsolozsmádat?
Akár a templomi nénikék a délutáni rózsafüzér áhítatot. 5x(1 miatyánk + 10 üdvözlégyMária). Minden üdvözlégyMária közepére betoldva az aznapi könyörgés szövege.
Foglaljuk össze a jövő fizikájának eddig ismertetett alapelveit:
A fényterjedésre vonatkozó új elvek:
Az üres tér nem alkalmas hullámok közvetítésére, a fény közegben terjed.
Fotonok nem léteznek. (senki sem tudja, hogyan kellene kinézni a fotonoknak, Einstein: „Ötven év tűnődés sem hozott közelebb ahhoz, hogy rájöjjek, mi a fény kvantumja”)
A fény hullámokból áll, de nem folyamatos, hanem időben impulzusos, térben szakaszos hullámokból
A véges hosszúságú hullámdarabok egy-egy meghatározott mennyiségű energiaadagot szállítanak. Ez adja a fény kvantumos természetét, ami nem jelenti azt, hogy az energia általában is adagos lenne.
A fény haladó elektromágneses rezgés, a fényközeg elektromos és mágneses állapotának periodikus váltakozása.
A fényközeg az égitestek közelében követi az égitest mozgását, együtt halad vele, de nem forog vele együtt. (összhangban az MM és MG kísérlettel)
A fény a saját közvetítő közegéhez viszonyítva halad fénysebességgel, és csakis abban terjed minden irányban ugyanazzal a sebességgel
A fény sebessége nem függ a fényt kibocsátó fényforrás mozgásától. (kettőscsillagok megfigyelése)
A fény sebessége vákuumban a fényközeg mágneses permeabilitásától és elektromos permittivitásától függ Maxwell képlete szerint: c=1/gyök(mű*epszilon).
A fénysebesség nem egyetemes állandó, még csak nem is állandó.
Egy mozgó megfigyelő által mért fénysebesség függ a megfigyelő mozgásától. A fénysugárral szembemozgó megfigyelő nagyobb sebességet mér, a fénysugárral egyirányban mozgó pedig kisebb sebességet. Ez okozza a Doppler hatást.
A fénysebesség nem felső sebességhatár, elérhető és átléphető.
A térre vonatkozó új elvek:
A tér egy fogalom, az emberi gondolkodás terméke. A tér fogalmát az ember alkotott meg elvonatkoztatással, a fizikai testek kiterjedéséből, távolságából és elhelyezkedési rendjéből, eltekintve más fizikai tulajdonságoktól.
A tér fizikailag nem létezik. Nincsenek fizikai tulajdonságai, nem tud görbülni, sem tágulni vagy összehúzódni, sem felcsavarodni.
A tér önmagában, fizikai testek nélkül nem létezik (nem tartály)
Az időre vonatkozó új elvek:
Az idő az emberi gondolkodás terméke, egy összetett fogalom, amelyet az események egymásutániságából, az események lezajlásából, elmúlásából, a múlt, jelen, jövő fogalmaiból alakult ki.
Az idő fizikailag nem létezik. Nincsenek fizikai tulajdonságai, nem tud görbülni. Nincs sebessége, így nem képes lelassulni.
A valóságban csak események és folyamatok léteznek, ami az anyagi mozgás következménye.
Kétféle időfogalom létezik:
a hétköznapi (filozófiai) időfogalom,
a fizikában használt időtartam, mint mérhető mennyiség.
Az „idő” periodikus jelenségekkel mérhető. (valójában nem az időt mérjük, hanem a mérendő folyamat hosszát hasonlítjuk össze a választott periodikus jelenség periódusainak számával)
Az „idő irányát” az ok-okozati összefüggésben álló események sorrendje jelöli ki. Az ok mindig megelőzi az okozatot.
A múltba történő időutazás elvi lehetetlenség, mert múlt eseményei már nem változtathatók meg. A múltba utazás sértené az okság törvényét és az időhurok lehetetlenségének törvényét is.
A téridőre vonatkozó elvek:
A téridő egy értelmetlen fogalom, amely a tér és az idő szavak egybeírásával keletkezett.
A téridő fizikailag nem létezik, így görbülni sem képes.
A tér és az idő között a mozgás teremt kapcsolatot, de ez egyáltalán nem jelenti a tér és az idő fogalmának összeolvadását.
A tér és az idő koordinátáiból képzett négyes távolság nem rendelkezik fizikai tartalommal. A Minkowski „geometria” nem geometria, mert a geometriák a távolság fogalmára épülnek, a Minkowski geometriában pedig a távolság nem értelmezhető.
