Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Igen, jól írod, hogy több tényezőtől is függhet fagyás.
Mindenkinek megvan a maga területe, ahol a helyi adottságok a mérvadók. Neked, lehet, hogy 5 évből 1 év a fagyásos, nekem 5 évből 4 év a fagyásos.
Persze többször elhatároztam, hogy száradjon le a kezem, ha ide gyümölcsfát ültetek!!! Ma reggel nálam -3,5 C volt. Az automata 800 m van tőlem, minden nap figyelem nálam még hidegebb van mint amit az automata mér.
Tavaly mezőgazdasági hővédő fóliával vontam be a fáimat, -4 C véd (paprikát is megvédte ősszel) és lám, volt termés.
A homokos talajom, könnyen kihűl, és könnyen melegszik, nyáron forrósodik.
Fagyérzékenységi összefoglaló : nekem több fajtám is van a 260db -ot számláló ültetvényemben többek között az alacsonyra értékelt Sweet red ,ceglédi óriás , bíbor ,gönci metszés topik 5450 ezt a képet azért hozom fel, mert minden az ellen szól amit minden publikációban is olvashatunk ez ilyen az meg olyan fagyérzékeny az összes fám igy volt tele virág rügyekkel egy sem fagyott le se 21- 22 évben 21- ben ha jól emlékszem ápr 12-én - 7 fok volt és hogy hihető legyen nézzétek meg kajszi topik 19602 hsz az igaz hogy az újfajták generatív típusúak ezért nagyon a termés hozásra hajaznak ,de a magyar fajtákkal se volt probléma mást nem tudok felhozni ész érvekkel csak azt hogy kulcsfontosságú lehet a talaj ,egy bizonyos tengerszint feletti magasság ,mikroklíma az ültetvény tájolása meg talán a szerencse ???
Bocsi, hogy már megint fontoskodok, de úgy éreztem, hogy elég jól összevadásztam a közös problémánkat. Mindenki átgondolhatja, hogy jövőben hogyan védekezzen. Ha csak egy éven tudunk segíteni az már megérte! (reméljük több év is szóba jöhet)!!!
Veszélyben a gyümölcsös?! Hogyan hatnak a kései fagyok a gyümölcsfáinkra? 2021. március 20., szombat 7:06:00 / Agroinform.hu
A tavaszi fagyok komoly veszélyforrást jelenthetnek gyümölcsfáinkra és ezáltal az az évi termésünkre is. Lássuk, mely gyümölcsfajok a legveszélyeztetettebbek, és mekkora az esélye a fagykárnak a különböző gyümölcsfajok esetében!
Hogyan károsítja a fagy a rügyeket és a virágokat? Mit kell tudnunk a tavaszi fagyokról? Mit tehetünk a fagykár megelőzésének érdekében?
Hogyan határozza meg a fagyérzékenységet a virágzás ideje?
A tavaszi fagyos időjárás által leginkább veszélyeztetett gyümölcseink a kajszi és a mandula. Sajnos korai virágzási idejük miatt ezeket a gyümölcsfákat szinte minden évben érik a kora tavaszi fagyok ártalmas hatásai. A virágzási és ezáltal a veszélyeztetettségi sorrendben őket követik a cseresznye-, a meggy- és az őszibarackfák.
Kevésbé jellemző azonban a tavaszi fagykár a körte és az alma esetében, míg a birs-, a naspolya-, a diótermésünk biztonsága miatt csak extrém esetekben kell aggódnunk, mert ezek már viszonylag későn kezdenek virágozni.
Természetesen adott gyümölcsfajon belül meghatározó lehet az adott fajta fagytűrő képessége és a virágzási idejének koraisága is. Ezért ha olyan helyre telepítünk gyümölcsfát, ahol jellemzőek a kései fagyok, válasszunk olyan fajtát, aminek virágzási ideje adott gyümölcsfajon belül késeinek számít és a fagytűrése is kedvezőbb.
Virágzó kajszibarackfák – a kajszibarack korai virágzási ideje miatt a kései fagyok által legveszélyeztetettebb gyümölcsünk – A szerző felvétele
Hogyan hatnak a tavaszi fagyok a gyümölcsfáinkra?
Amint a fák rügyei tavasszal duzzadni kezdenek, fokozatosan elveszítik a fagypont alatti hőmérséklettel szembeni ellenállóságukat, mert az aktív anyagcserét folytató szervek fagyérzékennyé válnak. Így a későbbiekben fellépő tavaszi fagyok jelentős károkat okozhatnak a növényi szövetekben és szervekben.
Általánosságban elmondható, hogy van egy bizonyos hőmérsékleti tartomány, amelyen károsodás következik be, és egyre több rügy és virág károsodik az egyre alacsonyabb hőmérsékleten, amíg az összes gyümölcsrügy és virág el nem pusztul. A virágzás idején érkező lehűlés és hajnali fagy szerencsés esetben csak néhány virágot rongál meg, a legfejlettebbeket vagy a fa alján található virágokat (kisugárzási fagy esetében). Ennek következménye lehet a terméskiesés, ami lehet részleges, de fagyzugos helyekre ültetett gyümölcsfáknál vagy beáramló, illetve kevert fagy fellépésének következtében akár teljes terméskiesés is bekövetkezhet.
A kora tavaszi hajnali fagyok miatt elpusztult és elbarnult kajszibarackvirágok. Ezekből már nem lesz gyümölcs – A szerző felvétele.
A fagykárok bekövetkezte után a termelők gyorsan szeretnék meghatározni, milyen súlyos károk keletkeztek gyümölcsfáikon. Azonban a tünetek kialakulása több órát vesz igénybe. A fagyott szövetek olvadásuk során barnává vagy feketévé válnak, ha a hideg megrongálta vagy elpusztította őket, felfedve ezáltal a károsodás mértékét.
Áprilisi hirtelen lehűlés következtében károsodott almavirág. Itt még van esély a kötődésre – A szerző felvétele
A fagy ellenére kötődött alma- és körtevirágokon bekövetkező károsodás pedig csak hetek múltán állapítható meg. A fagyos időjárás miatti minőségromlás a gyümölcsön keletkező parásodott öv, azaz a fagygyűrű, ami sajnos jelentősen rontja a termés piacosságát.
A virágzáskori tavaszi fagyok miatt kialakuló parásodott öv, azaz a fagygyűrű a körte gyümölcsén – A szerző felvétele
A több napon át tartó hideg, szeles időjárás, hajnali mínuszokkal, a gyümölcsfák beporzására sincs jó hatással. A méhek ugyanis ilyen időben nem repülnek, így elmaradhat a pollenizáció, ami további terméskieséshez vezethet.
A méhek munkája elengedhetetlen, azonban tartós hideg tavaszi időjárás esetében ők sem dolgoznak – A szerző felvétele
A tavaszi napsütés okozta gyors felmelegedés is lehet káros, ha az éjszakák még mínuszokat hoznak. Ekkor az arra érzékeny gyümölcsfák kérge felreped. A kéregrepedésben a kártevők is könnyebben megtelepedhetnek, ezért megelőzésképp érdemes ezeket a fákat még a tél folyamán mésszel lefesteni vagy kartonpapírral körbetekerni.
Milyen típusúak lehetnek a tavaszi fagyok, és hogyan védekezhetünk ellenük?
Két alap fagytípust különböztetünk meg, ezek a radációs (kisugárzási) fagy és az adventív (szállítási) fagy.
A radációs fagy akkor alakul ki, ha a földfelszín több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a napsugárzás átadott. Ennek következtében az alsó, föld feletti légrétegek nulla fok alá hűlnek, de fölötte 5-20 m magasságban nulla fok feletti hőmérsékletű a légréteg. Az időjárás ekkor jellemzően szélcsendes. Így a kisugárzási fagy ellen jó védekezési módszerek a hőtermelésen, hővisszatartáson vagy légkeverésen alapuló módszerek, azaz a füstölés, a paraffingyertyák égetése, a fagyvédelmi öntözés vagy a traktorral vontatott hőlégfúvó berendezés használata.
Az adventív fagy az adott tájegységre vagy területre történő hideg légtömeg beáramlásának következménye. Általában élénkebb légmozgással jár, emiatt nehéz vagy megoldhatatlan ellene a védekezés.
A kétféle alaptípusú fagy keverékének tekinthető a kevert fagytípus, ekkor a hideg levegő beáramlása párosul a kisugárzásos energiaveszteséggel. A védekezési módszer meghatározásához azonban nem elég felismernünk, melyik típusú fagyról lehet szó, tudnunk kell, hogy milyen a lehűlés mértéke, milyen hőmérsékletű levegő található a 10-40 méter magasságú légtérben és mekkora a szélsebesség. Minél nagyobb mértékben hűl le a levegő hőmérséklete, annál inkább romlik az esélye a sikeres védekezésnek.
Ha a terület fölött nincs elérhető magasságban nulla fok feletti hőmérsékletű levegő, nincs értelme légkeveréses eljárást alkalmazni. A hőtermelésen alapuló technika hatékonyságát pedig a túl erős légmozgás rontja. Sajnos van, hogy egyik védekezési módszer sem elég hatékony. Főleg akkor, ha erőteljes lehűlés következtében kialakult károsító mértékű fagy 3 m/s-nál esősebb légmozgással társul és a légrétegek inverziója is gyenge.
A kajszi fajták fagytűrése Csodakertész 2022. 11. 12. 00:00:00 A kajszi fajtákkal kapcsolatban örök kérdés a betegségekkel szembeni ellenállóság mellett a fagytűrés. Erre vonatkozóan az MATE Kertészettudományi Intézet, Gyümölcstermesztési Tanszék soroksári génbanki fajtagyűjteményében, szabadföldi fagykárok felvételezésével végeztek vizsgálatokat 2007 és 2020 között. Nézzük, mi lett az eredmény!
Vizsgált fagyos időszakok
A vizsgálatok során 50 kajszifajtát vizsgáltak. A fajtagyűjteményben vannak hazai és külföldi fajták is. Mindkét csoporton belül nagy különbség van a fagytűrés tekintetében.
A vizsgálati időszakban 10 alkalommal volt olyan alacsony hőmérséklet, ami jelentős fagykárosodást okozott a kajszifajták generatív (szaporító) szerveiben. Ezek közül két alkalom a virágrügyek mélynyugalmi időszakára, négy alkalom a kényszernyugalmi időszakra esett, és négyszer volt jelentős fagykárt okozó hőmérséklet a kajszi virágzási időszakában.
Mélynyugalmi állapotban fagytűrő fajták
A fák mélynyugalmi állapota során a rügyek semmilyen körülmények között nem hajtanak ki, lehet komoly fagy, a fák nem igazán károsodnak. Mélynyugalmi állapotban a legfagytűrőbb 5-ös értékelésű fajta a Harlayne, Rózsakajszi c 1406, Bergeron és Budapest.
Kényszernyugalmi állapotban fagytűrő fajták
A Magyarországon termeszthető gyümölcsfajok hideghatás igénye mintegy 1000 óra. Ha ez a hideghatás „összegyűlt” egy-egy fa esetében, a mélynyugalmi állapot feloldódik, ami valamikor december elején-közepén következik be. Ettől a pillanattól kezdve beszélhetünk kényszernyugalomról, amikor a rügyek már készen állnak, és csak az időjárási körülmények határozzák meg azok nyugalmát, vagy éppen megindulását. Ekkor áll fenn az a veszély, hogy a gyümölcsfák rügyei megindulnak, mert megfelelő a hőmérséklet, viszont érkezik egy váratlan lehűlés, amely a rügyeket károsíthatja.
Kényszernyugalmi állapotban a Harlayne, Rózsakajszi c 1406, Harglow, Hargrand, Budapest fajták bizonyultak a legjobbnak. Jónak bizonyultak még: Kioto, Ceglédi arany, Mandulakajszi.
Virágzáskor fagytűrő fajták
5-ös: Harlayne, Rózsakajszi c 1406. Meglehetősen ellenállók még ebben az időszakban a: Harglow, Budapest, Bergeron, Sirena, Kioto. Csak közepesen fagytűrők a régi magyar fajták: a Magyar kajszi, a Gönci magyar kajszi, a Pannónia és a Rakovszky kajszi. Kifejezetten érzékeny a Ceglédi óriás.
A kajszik fagytűrésének összegzése
Az összes vizsgálati időpont adatai alapján következőképpen alakul a sorrend (lejobb 5, leggyengébb 1):
Megfelelő tápanyag és vízellátás esetén a fák jól fel tudnak készülni a téli és tavaszi viszontagságokra. De a kálium jelentőségét ki kell emelni, ugyanis ennek a mikroelemnek a megfelelő mennyiségű jelenléte fokozza a növények fagytűrését. Alkalmazhatunk biostimulátorokat: MYR CINK-MANGÁN, MYR KÁLIUM, BIOKALCI ÁSVÁNYI ŐRLEMÉNY A talajban pótolhatjuk a káliumot természetes módon, vékonyan kiszórt fahamuval és kálium felhalmozó növények maradványaival (bükköny, pitypang, fekete nadálytő, tyúkhúr, csillagfürt).
Nekem más ötletem támadt... Ültetek őszre szőlő oltványt és a kajszi lesz a "karó", sőt fel is engedem , majd visszahajtom (ahhoz persze kell legalább 4 év) s ha terem örülök (szép nagy fák, de rossz helyen van--naiv voltam É-felől semmi nem védi- hogy oda ültettem) üdv PJ
3KERTGAZDASÁG 53 ( 2021) 2 Kajszifajták virágrügyeinek és virágainak fagytűrése a természetes fagykárok felmérése alapján SZALAY LÁSZLÓ, BAKOS JÓZSEF, TÓSAKI ÁGNES, FROEMEL-HAJNAL VERONIKA Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kertészettudományi Intézet, Gyümölcstermesztési Tanszék E-mail: Szalay.Laszlo@uni-mate.hu Összefoglalás Hazánkban a kajszitermesztés eredményességét nagymértékben veszélyeztetik a téli és tavaszi fagykárok. Ezt a legutóbbi évek termesztési tapasztalatai is megerősítették. A fajták értékelésének egyik fontos szempontja ezért a fagytűrő képességük meghatározása, ami többféle módszerrel történhet. Mesterséges fagyasztásos kísérletekkel nyomon tudjuk követni a fagyállóság változását. Ez azonban nagyon munka és költségigényes, és nagyszámú fajta vizsgálatba vonását nem teszi lehetővé. A másik módszer a szabadföldi természetes fagykárok felvételezése. Ezt ugyan csak azokban az időpontokban tudjuk elvégezni, amikor fagykárt okozó lehűlések vannak, azonban sok fajta vizsgálatára nyújt lehetőséget, és a fajták közötti különbségek jól kimutathatók ezzel a módszerrel is. A MATE (korábban SZIE) Gyümölcstermesztési Tanszékén mindkét módszert alkalmazzuk. Jelen cikkünkben az utóbbi 14 év szabadföldi fagykár felvételezéseinek eredményeit elemezzük. A vizsgálatokat a Tanszék soroksári kísérleti ültetvényében végeztük, és 50 kajszifajtát vizsgáltunk. Fajtagyűjteményünkben vannak hazai és külföldi fajták is. Mindkét csoporton belül nagy különbségeket találtunk a fagytűrés tekintetében. A magyar fajták közül kiváló fagytűrést mutatott mindegyik vizsgálati időpontban a ’Rózsakajszi C.1406’, ezen kívül a ’Budapest’ is a legjobb fagytűrésű fajták csoportjához tartozott. Jó fagytűrésűnek bizonyult a ’Ceglédi arany’ és a ’Mandulakajszi’. Közepes fagyállóságú volt többek között a ’Gönci magyar kajszi’, a ’Magyar kajszi C.235’, a ’Pannónia’ és a ’Ceglédi kedves’. Gyenge fagytűrést mutatott a ’Ceglédi óriás’, a ’Ligeti óriás’ és a ’Ceglédi bíborkajszi’. A külföldi fajták közül a ’Bergeron’ és a Kanadában nemesített fajták voltak a legfagytűrőbbek, a ’Veecot’ és a ’Harcot’ kivételével. A Romániában nemesített fajták a ’Litoral’ kivételével jól bírták az erőteljes lehűléseket. Az új divatos fajták közül egyedül a ’Kioto’ mutatott jó fagyállóságot. A ’Bergarouge’ a közepes, a többi (’Pinkcot’, ’Sylvercot’, ’Spring Blush’, ’Sweet Red’, ’Carmen Top’) a kifejezetten fagyérzékeny fajták közé tartozott. Vizsgálati eredményeink felhívják a figyelmet a gondos fajtaválasztás fontosságára a kajszitermesztésben.
A Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékének génbanki fajtagyűjteményében, Soroksáron jelenleg 64 kajszifajta található. Évek óta szabadföldi és laboratóriumi módszerekkel vizsgáljuk a fajták fagy- és téltűrő képességét. Az idei téli eredményekből bemutatunk néhányat.
Az áttelelő szervek fagyállóságát rendszeresen vizsgáljuk mesterséges fagyasztásos kísérletekkel. Emellett a természetes fagykárosodást is mindig felmérjük, amikor jelentős mértékű lehűlés volt az ültetvényben. A tél során az áttelelő szervek közül a virágrügyek a legérzékenyebbek a fagyra, ezért ezeket vizsgáljuk mindig a legrészletesebben. A mesterséges fagyasztásos kísérletek nagyon idő- és munkaigényesek, ezért nem tudjuk mindig megvizsgálni az összes fajtát. Előzetes vizsgálatok alapján 3 csoportba soroltuk őket fagy- és télállóságuk szempontjából, és mindegyik csoportból reprezentatív fajtákat jelöltünk ki. Kora ősztől a következő évi virágzásig havonként 12 alkalommal vizsgáljuk a kijelölt fajták áttelelő szerveinek fagyállóságát mesterséges fagyasztással, így kirajzolhatjuk a fagyállóság változását a nyugalmi időszak során. A klímakamrás kísérletek eredményei alapján kiszámítjuk a genotípusra jellemző fagytűrési középértéket (LT50 értéket), ami az adott időpontban 50%-os fagykárosodást okozó hőmérsékletet jelent. A legutóbbi tél vizsgálati eredményeit láthatjuk az 1. ábrán. Fölső részén a napi maximum és minimum hőmérsékleteket ábrázoltuk, alul pedig a három különböző fagyállóságú csoportot példázó fajták virágrügyeinek fagytűrési középértékeit. A tél első felében fokozatosan javult az áttelelő szervek fagytűrése, decemberben voltak a legfagytűrőbbek, majd a tél második felében fokozatosan elvesztették ezt a képességüket. Az idei télen Soroksáron nem volt a virágrügyek épségét veszélyeztető hideg. Márciusban azonban két alkalommal is kritikus mértékű volt a lehűlés. Március 17-én hajnalban mínusz 10,5 oC-ot, március 23-án pedig mínusz 6,8 oC-ot mértünk az ültetvényben. Ezeken a napokon a minimum hőmérséklet vonala belemetszett az érzékenyebb fajták fagyállóságát mutató grafikonok vonalába, a fagytűrőekét pedig megközelítette (az ábrán nyilakkal jelöltük). Ilyen esetekben fajtától függően különböző mértékű a fagykár. Március végén megvizsgáltuk az ültetvényben a virágrügyek természetes fagykárosodását. Ennek eredményei közül a 2. ábrán 18 kiemelt fajta fagykárosodását láthatjuk. A szabadföldi vizsgálat eredményei összecsengtek a klímakamrás kísérletek eredményeivel. Hozzá kell tenni, hogy az ültetvényben csak rövid ideig tartottak az említett fagyok, a klímakamrás vizsgálatok során viszont 4 órán át tartjuk a mintákat a kísérleti hőmérsékleten. Nagy különbségek vannak tehát a kajszifajták fagy- és télállóságában. A fajták termőhelyi alkalmasságának meghatározásakor, az új ültetvények tervezésekor ezt feltétlenül figyelembe kell venni.
Idei eredmények
A legfagyérzékenyebb fajták fáin az ültetvényben közel 100%os fagykár volt. Ebbe a csoportba tartozik a korai Aurora és az új divatos fajták közül a Sylvercot, a Carmen Top, a Pinkcot és a Sweet Red, a hagyományos magyar fajták közül pedig a Ceglédi bíborkajszi. A korábbi vizsgálatainkban a közepes fagytűrésű csoporthoz sorolt fajták közül 50 és 70% közötti fagykárosodást szenvedtek a Gönci magyar kajszi, a Veecot, és a Harcot fajták virágrügyei. A vártnál jobban szerepelt az Orange Red. Az újonnan vizsgálatba vont fajták közül a közepes fagyállóságú csoportba sorolható az idei eredményeink alapján a Bergarouge és a Kioto. Kísérleti ültetvényünkben minden korábbi vizsgálatban a Rózsakajszi C.1406 volt az egyik legfagytűrőbb. Az idei tavasszal is csak 36%os fagykárt szenvedtek a virágrügyei. A Harlayne és a Bergeron is jó fagytűrő képességet mutattak.
A kutatómunkát a TÁMOP 4.2.1. /B09/ KMR/20100005, a VM Állami Génmegőrzési Feladatok É45343, és a GOP1.1.109/ 120090042 sz. pályázatok támogatták.
Én megpróbálom a borostyánkősav permetezését az idén. Jövőre teszek le pár oszlopot a fák elé, és jöhet rá a legsűrűbb árnyékoló!
A téli hidegtől minden évben megvolt, az idén is volt egyszer -13 C és egyszer -14 C. max is! 10 napon keresztül hajnalonként -10 C volt a hőmérséklet.
Azért még a későn virágzó fajtákkal kísérletezem. Sokszor csak egy-egy napon múlik!
Idén kisugárzási fagy nem valószínű hogy lesz, lévén a talajok jó nedvesek. Tavaly nagyon száraz volt a föld ami a kisugárzási fagyok egyik előfeltétele. Ha jön egy szállított fagy, akkor annak lesznek durva hatásai ismét. És hiába virágzott el, ha a kis kezdeményeket kapja el a fagy, az ugyanúgy végzetes lesz. Tavaly így jártam, pedig örültem hogy lesz termés a Kiotón. Hát nem lett, mert a kis félkörömnyi kezdemények megfáztak és a fa eldobta őket. :-(
Szebb időkben a kajszi többnyire gond nélkül megtermett nálunk. A kíma az, ami sajnos, változott. És az általános felmelegedés ellenére az április mostanában ismétlődően komisz. Hogy ennek mennyire sikerül utánamenni új fajtákkal, kérdéses. A növénynek vannak nehezen változtatható határai.
Osztrákoknál hegyek vannak s ha olyan oldalba ültetik, ahol nem éri nap -vagy csak laposan- kora tavasszal, akkor meguszhatja a fagyot, mert nem kezd korán rügyezni. Láttam két helyen nálunk is. Galgagyörkön az É-i lejtőn nem fagyott meg, máshol mindenütt. Ugyanugy Szandaváralján szintén É-i lankán akkor kezdett virágozni, amikor már nálunk -nem sokkal délebbre- már rég elvirágzott és meg is fagyott. Igaz nem nem "primőr" s akkor már nincs ára, de legalább van. Nem feltétlenül napos helyre, pláne napos oldalba való, persze vannak kivételek, de az egyre kevesebb. üdv PJ
Nincs normális telünk nincs átmenet a hónapok között egy esős ősz után a decemberi havazások a jan-febr környéki kemény mínuszok után nincs egyre óvatosabban ébredő tavasz ez itt a probléma és akkor ellehet gondolkodni a hazánkban honos kajszik nem idevalóak erre a klímára helyette ültessünk olyan fajtákat ami ápr-máj környékén virágoznak, mert április 12 -én -7 fok volt.
A gyártó hozzá tette a szállított fagy esetén nem hatásos főleg úgy hogy kisugárzott ill a szállított fagy is egyszerre károsít .A gyártóval beszélgetve szóba került a hő közléses megoldásra igazat adok neki egy ültetvényben egy szempillanat elillan a meleg mondjuk -7 foknál .
Valamelyik tordasi kajszis konferencián (talán a 2021-esen) volt egy osztrák kutató, aki a fagyvédelmi dolgokkal kapcsolatos kísérleteket mutatta be. Ő egyértelműen mondta, hogy a fatörzs meszelés az csak a fagylécek kialakulása ellen hatásos, a virágzás késleltetésére nem alkalmas. Továbbá ha van a mészben réz is, akkor még törzsön terjedő betegségek ellen is használhat.
A Kioto fagyállóságáról többször is volt már szó itt a fórumon is. Saját tapasztalatból is meg tudom erősíteni Palesits Zsolt leírását. A rettentően elhúzódó virágzás miatt valamennyi virág szinte mindig túléli a fagyos tavaszt, viszont fagymentes években rettenetesen túlköt (öntermékeny a fajta), akkor meg a ritkítás egy nagyon nagy munka ennél a fajtánál, különben elaprósodik.
150 fajta közül ez bizonyult a legjobb fagytűrésűnek osztrák kísérletek alapján: igen gazdagon, középkésőn virágzik és öntermékeny, emiatt igen korán fordul termőre, sokat és rendszeresen terem. A fagymentes években korán és erősen kell ritkítani a gyümölcsöket, különben elaprósodik. Gyümölcse középnagy, jó gyümölcshúskeménységű, világos narancssárga alapszínű, a napos oldalon, kb. a gyümölcs harmadáig piros fedőszínű, kellemes ízű. Kevéssel a Hargrand és a Magyar kajszi előtt vagy azokkal egyidőben érik.
Szerintem akkor virágzik egybe a korai meg késői, ha hirtelen bejön a meleg. Tehát szép meleg tavasz van virágzáskor. Ha hűvös, moniliatermő tavasz van, akkor 1-2 hét különbség lehet köztük. De nem annyi mint éréskor, ezt sokan nem tudják...
