Elrettentésül ! A plafon feletti padláson 200-as beszívó cső szigeteletlenül a födémen. Felette, mellette 30cm gyapot. Szerencsére még festés előtt vagyok, és tesztelem a cuccot.
Néhány speciális helytől eltekintve (hűtőház, fagyasztó, stb) a világon mindenki azon igyekszik, hogy a hőszigetelése jól szellőzzön kifelé. Te meg éppen be akarod csomagolni? Ráadásul a mezei üveggyapotnál sokkal drágább anyagokkal és sokkal több munkával? :)
Tekerd be jó vastagon üvegyapottal, borítsd kívülről pl egyszerű geofóliával (az jól átszellőzik) oszt kész is. Vagy ha menőzni van kedved, akkor burkolhatod páraáteresztő fóliával is.
A pára a hőszigetelésben a melegtől a hideg felé törekszik, tehát csak akkor kellene kívülről párazárni mindezt, ha a cső külső felülete hidegebb lenne a környezeténél (padlás) ÉS a cső felületi hőmérséklete a harmatpont alatt lenne. Márpedig ilyen kombinációt sem téli, sem nyári üzemmódban nem tudok elképzelni.
Hőszigetelést párazárni a meleg oldalról kell, márpedig jelen esetben a "meleg" többnyire a cső belseje, ezért a cső falát tekintheted párazárásnak :)
"Plusz jól hőszigetelném végig (legalább 10 cm gyapot)"
Muszáj gyapotot használni (a többi légcsövet is a padláson helyezném el)?
Ahhoz, hogy páramentes legyen, az alukasírozott változat kell, ami még drágítja.
Én arra gondoltam, hogy 10cm EPS-ből építek a csőnek alagutat (két oldalfal felülről lezárva), és valami ragasztóval légmentesen összeragasztom. Igaz így kicsit több anyag kell, mint gyapotból, de egyszerűbb talán a kivitelezés és rögtön párazáró lesz.
Vélemények? Esetleg csinálta már valaki így a csövek szigetelését?
Nem vagyok szakember, ezért nem ismerem az összes buktatót.
Mindenestre a csövet úgy vezetném át a födémen, hogy ne érjen sehol hozzá, nehogy a zajt átadja.
Plusz jól hőszigetelném végig (legalább 10 cm gyapot), mert
- ha beszívó, akkor nyáron ne tudja átvenni a forró padlás hőjét,
- ha meg kifúvó, akkor nehogy az utolsó hideg csőszakasz hűtő hatása miatt ott csapódjon ki a vízpára egy része (=kis fagyott patak a cső alján), ha már eljutott odáig az a pára, akkor távozzon békével a fenébe.
"Érdekes a www.schwoerer.de már hosszú évek óta csinálja, évente pár száz házat építenek így. De biztos mindben fáznak."
Ismétlem: NAGYON alacsony hőigényt ki lehet elégíteni pusztán a szellőzőrendszeren át is (elviselhető módon), de ez csak az igen alacsony energiás házak esetén megoldható.
Az átlagos hőszigetelésű lakások sokkal nagyobb hőigényét viszont csak hatalmas mennyiségű fűtőlevegő képes kielégíteni, amit vagy szobánként helyben keringetéssel oldunk meg (mint pl a fűtő klíma beltérik) vagy ha a szellőzőrendszeren át szeretnénk, akkor csak hatalmas csövekben süvítő "tornádóval".
Egyébként az általad megadott holapon nem találtam semmi utalást arra, hogy kizárólag légfűtéssel ellátott házakat is csinálnának, de ha a főoldal helyett megadsz egy konkrét oldalukat ahol ezt így leírják, szívesen elolvasom. Viszont találtam olyan oldalukat, ahol az általuk alkalmazott hőszivattyús-, olaj-, gáz-, és pelletfűtést is felsorolják.
Ha nem a szellőző levegővel akarod a hőt bevinni, akkor a feladat: egyszerű légfűtés. Minden fűtött helyiség levegőjét helyben forgatja egy ventilátor és átküldi egy fűtött hőcserélőn. Így működnek a légkondik beltéri egységei is.
A ház kifűtéséhez szükséges össz átmozgatandó légmennyiség persze ettől nem lesz kevesebb, csak megoszlik (helyiségenként külön, helyben történik), így megspórolhatjuk az egész ház nagy keresztmetszetű becsatornázását.
Ha a légcsatornázható hőcserélőt elrejted pl az álmennyezetbe és a két végét olyan jól vezeted ki-be a szobába, hogy egyenletes legyen a hőmegoszlás, akkor a fűtés szerintem OK, onnantól már csak a zajjal kel megküzdened.
De egy NAGYON alacsony energiaigényű (passzív)házba annyira kevés hőt kell bejuttatni, hogy nem szükséges tornádó a megfelelő hőmenyiség szellőztetéssel bejuttatásához. A hivatalos passzívházak 15 kWh/m2/év hőigény értéke emlékeim szerint pont az óránként egyszeres levegőcsere hőkapacitása alapján van megállapítva, ennyi levegő átküldése meg okos csövezéssel szinte zajtalanul megoldható. Úgyhogy passzívház szint környékén már nem hiszem, hogy feltétlenül szükség lenne a szobánként külön levegőfűtésre.
A szívócső a födémen vezetve rendes hőhidat tud képezni, hiszen gyakorlatilag a külső környezet hőmérsékletét viszed be a padlásodra. Jól gondold végig a hőszigetelését, különösen a szelemeneknél ! Én is ezzel a problémával küzdök.
Klikk peterchnevére, klikke a topik cime mlletti hozzászólásainak számára és olvasás, neki ugyanis ilyen rendszere van ráadásul elég profi ezekben a dolgokban.
Nem feltétlenül a szellőzőrendszerbe vezetném be a fűtött levegőt. Légcsatornázható klímával oldom meg akár a friss levegőtől függetlenül. Sokan fűtenek klímával az enyémnél jóval rosszabb házakat, eredményesen. De eddig még sehol nem láttam szellőzőrendszer mellett a rendszert.
Mivel falat nem szívesen törnék át (30cm Porotherm+10cm EPS) arra gondoltam, hogy átmegyek függőlegesen a födémen (mert az fa, és viszonylag egyszerű), 90 fokos kanyar vízszintesre, így a padláson elmegyek a falon kívüli részig, ahol a tetőkinyúlás van, kanyar vissza függőlegesbe, és onnan szívom be a levegőt, kvázi az ereszcsatorna és a fal közötti részen. Így a beszívócső függőlegesen lefele áll, eső és hó kizárva.
Kezdjük az alapokkal - már ahogyan mindezt én elképzelem a kis buta fejemmel:
1. gondolat:
Egy cső-a csőben hőcserélő esetén (ha az az átmérőjéhez képest nem túlságosan rövid) a belső cső közel teljes felületét nagyjából egyenletesen "végigmossa" a külső térben mozgó közeg, mert akárhogyan is fújjuk be, egy viszonylag rövid "helyezkedő" szakasz után a közeg a külső csőben nagyjából egyenletesen fog eloszlani, így a ott hőcsere jó hatásfokú lesz.
Persze a külső közeg távozásánál is lesz egy rövid "helyezkedő" szakasz, de ha a kettő közötti (egyeletes) rész elég hosszú a be-és kivezető szakasz hosszához képest, akkor ez két gyengébb hatásfokú szakasz nem ront jelentősen a hőcserélő össz hatásfokán.
1. tétel: mivel jobbára lamináris áramlásokkal dolgozunk (az esetleg létrejövő turbulenciák kb ugyanannyit segítenek az egyik helyen, mint amennyit ártanak a másikon), egy cső-a csőben hőcserélő hatásfokán nem ront szinte semmit, ha valamelyik cső nem kerek, hanem négyszögletes keresztmetszetű (pl "hosszú dobozban hosszú cső" tip hőcserélő).
Még nincs vége...
Addig is meg lehet nézni egy egyszerű hőcserélő áramlás-modellezését itt:
"oldalfalra északról vagy keletről érdemes beszívni mert akkor nyáron is" hűvösebb" lesz mint ha déli vagy nyugati oldalon szívnád,"
Ha a kinti levegő 30 fokos, akkor az északi és a déli oldalon, napon és árnyékban is 30 fokos. Attól, hogy a napsütötte felületek felmelegednek pl 70 fokra, attól még a levegő hőmérséklete ugyanaz mindenütt. Viszont a szívó csőre ne tudjon közvetlenül rásütni a nap és ne is menjen hőszigeteletlenül végig pl a nyáron 60 fokos padláson.
Ha van lehetőség szívó+fújó helyet választani, akkor (a minél nagyobb távolság és magasságbeli különbség mellett) inkább az uralkodó szélirányt venném figyelembe, hogy minél kisebb esélye legyen pl annak, hogy a wc-ből kiszívott "használt levegő" (=büdös) egy része újra bejusson a rendszerbe.
A frisslevegő beszívási pont meg lehetőleg olyan helyen legyen, ahol legkisebb esélye van a kintről (utcáról/szomszédból) származó pornak/füstnek/szagnak.
"Légcsatornázható klímval való légfűtést szeretnék."
Egy köbméter levegő 1 fokkal történő felmelegítésével kb 0,0003 kWh hőt tárolsz el.
A levegőt 50 foknál feljebb nem melegítheted, mert "égés-szaga" lesz.
A kb 25 fokosnál hidegebb levegő már nemigen fűt semmit a lakáson.
Tehát van 25 fok mozgástered, tehát egy köbméter meleg levegővel kb 0,0075 kWh hőt tudsz szállítani.
Ha a házad napi fűtésigénye az év leghidegebb napján mondjuk 100 kWh, akkor ezt a hőmennyiséget 13.333 m3 levegővel tudod bejuttatni, amihez MINIMUM 555 m3/h teljesítményű szellőzőrendszer kell. Persze ez csak átlag, hiszen a hideg nem egyenletesen oszlik meg a nap folyamán, így a hajnali órákban kb 650 m3/h-s "szellő" ringat álomba.
De ha nem tudod garantálni azt, hogy 50 fokra tényleg fel is tudod fűteni a levegőt (mert pl a hőt hőszivattyúval állítod elő), akkor arányosan még több.
Na ehhez a tornádóhoz kell méretezned a ventilátorokat, a fűtő-hőcserélőket, a légcsatornák méretét stb.
Még mindig szeretnél csak levegővel fűteni?
;)
Még a valódi passzívházaknál sem mernek kizárólag légfűtést alkalmazni, pedig egy passzívház igazán nem nagy hőigényű.
saját vélemény:oldalfalra északról vagy keletről érdemes beszívni mert akkor nyáron is" hűvösebb" lesz mint ha déli vagy nyugati oldalon szívnád, kifűjás lehetőleg átelen oldalon, véletlenül se fúja vissza a szél, pláne ha még a konyha is be van kötve az elszívásba... Tetőn svsz nem érdemes se be se ki vezetni. Egyrészt hiba lehetőség, hólé becsurgás, eső, stb, másrészt beszívásnál párolgó cserepek nyáron, télen túl nagy hó esé okozhat problémát....
Légcsatornázható klímval való légfűtést szeretnék. Eddig csak elmélkedtem, de már muszáj elkezdenem tervezni, mert hamarosan aktuálissá válik. Hővisszanyerős szellőző rendszer mellé iktatnám. Van konkrét ötlete vagy rajza valakinek erről? Azt nem tudom tulajdonképpen hogy a klíma beltéri honnan vegye a levegőt?
Értem azt a mit írtál, de hidd el szórakoztam vele sokat. Az én csöveimmel és megoldásommal, nem tudom úgy beengedni a levegőt ahogy te leírtad. Próbálgattam de nem. A perforált lemez miatt a csövek közé csak oldalirányból mehet levegő. Most még kipróbálok egy két ötletet, ha nem akkor hosszabb és vastagabb csővel próbálkozok. Megfogadom a tanácsodat és nem téglatestezek, hacsak nem Mekk ír valami szenzációs dolgot :)
Sziasztok ! Szerintetek hány cm szigetelés kell a 200-as rekuperátorhoz menő csőhöz, hogy ne legyen párakicsapódás, ill jelentős helyiség hűtés, ha kint -10Co van.
Fűtetlen pincegarázson megy keresztül, amit felülről fűtött lakótér határol.A garázs várható hőmérséklete (10-17Co). Két oldalról föld határolja.
Persze érthető, de most kivételesen nem írtál újdonságot nekem. Ezekkel a dolgokkal tisztában voltam és így is csináltam. Gondom az hogy a 315ös csőnek hiába szabad a térfogatának a több mint a fele, a sok sűrűn rakott belső műanyag csövet már nem tudtam a túloldalon úgy rögzíteni, hogy ne csavarodjanak, ne érjenek össze stb. Ráadásul az elhasznált levegőt a vastag cső oldalán kell hogy bevezessem, de ott is nagy a légellenállás a sűrűn rakott csövek miatt. Muszáj lenne ott is nagyobb nyeregidomot használnom, de nem ez a baj. Hanem az hogy túl sűrű a műa csőerdő, ezért gondoltam nagyobb téglalap alakú dobozra.
"A csobe epitett csoveknel nincs jobb megoldas erre a temara amit Te akarsz. Egy teglatestben bonyolult a levego egyenletes telitettsegenek elerese,egyenletes mozgasa."
Viszont nem muszáj, hogy az az külső cső kerek legyen, lehet az szögletes is, pl utólag a vékony csövek köré épített "doboz".
Az viszont valóban nagyon fontos, hogy a levegő cserélődjön lehetőleg mindenütt: a gyenge átöblítés talán a felére is leronthatja a hőcserélő hatásfokát. Van is erre egy megoldásom (szögletes tér kb 95 százalékos átöblítése levegővel), de nem akarok már megint okoskodni.
A 2237ben leirt példa pont ez a kombináció!
