Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Kérdéssel fordulnék önökhöz, kezdő metsző vagyok és a fiatal kajszi metszéséről érdeklődnék. Tavaly ültettem egy gönci kajszit, elvégeztem rajta az ültetéskori metszést, szépen meg is eredt. Úgy olvastam, hogy a felkopaszodás miatt ne nagyon hagyjuk elágazni, a vezérvesszőt metszetlenül kell hagyni. A kérdésem, a megeredt vezérvesszők végein kisebb 5-10 cm-es elágazások keletkeztek, ezekkel mi a teendő?
Ez az én kajszi bokrom. (Nem ér kinevetni) Tavaly előtti fagykár után tőből éppen kihajtott, tavaly örültem, hgy lent erőteljesen megindult, s mire észbe kaptam, akkora lett, hogy nem nyírtam ki. (bár Ali bá ajánlotta)
Gáz, ha így marad?
Egész pontosan csak a középső vastag száraz ágat és a kis vékonykát vágnám ki, a többi, vagy 6-7 vessző marad. Elég alacsony törzsű lesz...))
Ha lebontó gomba akkor az élő fákra nem veszélyes ...ha földönkívüli akkor Mulder ügynököt kell hívni . De ha alapból rossz állapotú az ág ...és úgy néz ki ... akkor érdemes még a lemosózás előtt levágni , kár a szert pocskolni .
Az biztos , hogy recept szükséges hozzá azt meg szakmérnök állíthat ki . Ha valakin keresztül tudsz hozzá jutni akkor azt is szakmérnök írta fel .... feltehetően . Az Orthocid kiváltására nem is igazán létezik szer ami szabadforgalmú talán a Bravo 500 és a Delán ( tafrinára ) , de mind a kettő rendkívül drága ...bár az orthocid sem olcsó már .
Valahol régebben olvastam, hogy a kajszi érzékeny a kénre. Nem tudom, vonatkozik ez a lemosó permetezésre is. Tehát mészkénlével lehet-e lemosózni? Van-e valami tapasztalata valakinek?
Nálunk nincsenek olyan melegek , mint felétek ....egyelőre .... szerencsére . Még ráérnek a virágzásra , nem baj ha nem március elején kezdik , jó lesz az majd a vége felé is .
Szia Mozzo hogy nalatok hogy allnak a kajszik.... nallam meg nyugisak... nincsen piros bimbo sem...... amin nagyon csodalkozom.....igaz nekem meg nincsenek ilyen "Csizmas falytajaim" hogy altok a rugyekkel ?????? Nalatok is ilyen melegek vannak ejjeli fagyok nelkul ????
Az enyém is szépen produkált eddig..de sajnos tavaly beütött a krach,kapott egy részleges bénulást...nálam ilyent nem szoktak túlélni kajszik.Sajnos ez már a 3. Bergeron ami így járt...pedig ez volt a kedvencem..és ez utóbbi 16 éves...volt.
Újra nem próbálkozok vele...van egy Bergeval-om és augban szemzek Bergarouge-t,ezek Bergeron származékok...hátha több szerencsém lesz ezekkel.
A korona helyfoglalásáról meg a gyökér helyfoglalásáról van szó ebben a kérdésben. Nekem 2 fám van törpésítő alanyon olyan, amiről több éves tapasztalat is van. Tehát nem csemeték, 6 - 7 évesek. Kajsziból kuresia, szilvából Topstar Plusz. Koronáik belül maradnak egy 2.5 m átmérőjű körön, a gyökerek egy kicsit jobban kinyúltak, kb 3m átmérőjű (1.5 m sugarú) körre.
Ennek alapján én 3 méternél közelebb nem ültetném a Kiotót sem. Már, ha hagyod, hogy a korona felvegye természetes méretét oldalirányú metszéskorlátozás nélkül.
Ha valamilyen orsókoronát (karcsu orsó pl.) tervezel, annak lehet kissebb a koronakiterjedése, de erről nincs tapasztalatom.
... ja a párosítás ... nem tudom mennyi fát ültetsz , de ha egy táblában lesznek a fák akkor nincs túl nagy jelentősége , hogy melyiket melyik mellé a rovarok széthordják a pollent . Azt , hogy melyik pollen porozta meg az adott fajtát ... mi halandók soha nem tudjuk meg ... Persze vannak olyan ültetvények ahol a széljárás figyelembevételével porzó sorokat ültetnek vegyesen , de annak csak nagy méretekben és a helyi adottságok ismeretében van jelentősége .
Még a termékenyülésről sok tapasztalatom nekem sincs a SB két éves a Tsunami tavalyi ültetés . A SB már az ültetés évében kötött termést innen gondolom , hogy ha nem éri semmi akkor jól köt a Tsunamiról tavaly tett fel képet egy topiktárs és nála az átoltott idősebb fa második évre sok termést kötött a méretéhez képest . Persze , hogy ez túlkötődést eredményez-e vagy sem azt majd meglátjuk , de szinte mindegyik újabb fajtánál írják a ritkítás szükségességét . A részben öntermékeny már nagyon jó ha csak negyede köt a virágoknak egy rossz évben amikor az idegen termékenyülők nem jól kötnek , már nyert ügy ....és bizony volt már ilyen év amikor a gyenge porzás miatt volt országos terméskiesés .
Most jutott eszembe: Farkasék a fajtalistájuk szerint a kajszikat myrabolán és vadkajszi alanyokon forgalmazzák. Vannak fajták melyeket mindkettőn és van amelyiket csak az egyiken. A Harcot náluk vadkajszi alanyon van. Lehet a tieid nem kompatibilis alanyokon voltak. Farkasék termelők, kérdezd meg őket és lehet hogy meglesz a válasz a kérdésedre.
Ezt eddig nem tudtam a Spring Blush-ról. Érdekes info. Hajlamos a túlkötődésre a sok virágrügy miatt?
A Tsunami-ról a nemesítője azt irja "semi-fertille" azaz nem teljesen öntermő. A Tsunami és a Spring Blush viszont kölcsönösen jól termékenyíti egymást. Ezért ültettem őket egymás mellé. Neked mi a tapasztalatod a beporzással kapcsolatban ennél a két fajtánál? Milyen fajtá(ka)t ültettél porzónak melléjük?
Azért kérdezem mert még van helyem mellettük és a megfelelő fajtákat tenném a közelükbe. Amiből választhatok: Harcot, Orange Red, Goldrich, Bergarouge, Hargrand. Ezeket a csemetéket már ősszel megvettem de még nem tudtam a helyükre ültetni.
