A Bartosz-nak a rekuperatorai es a Paul-nak a negyzethalos negyoldalas hocseres rekuperatora az szerintem is tudja azt, amit rairnak. Mondjuk azert a Paul 99%-os hocsereje az egy picit huzos, de lehetnek pillanatok amikor kepes ra, de az nem jellemzo es ok a meleg atadasat szaraz levegonel deklaraljak, ami az eletben sohasem fordul elo.:(
A Tietek ugyanugy viselkedik mint az en cso a csoben rekuperatorom. Akarmekkora hideg is van, fagyveszely nncs, mert a vizpara kicsapodas utan visszafolyik a kondenzgyujtobe es egy resze ami jegkristalyja fagy, azt meg kifujja az elhasznalt levego. Szep latvany, foleg ha sut a Nap.:)
Egyetértek a hővisszanyerők hatásfokáról kialakult vita megállapításaival, a kompakt gépek esetében!
A Bartosz hőcserélők katalógusban szereplő, egységes 86%-os, hatásfokát a gyártó garantálja 33%-os belső relatív páratartalom esetén, a névleges teljesítményen. (pl. 350m3/h, 550m3/h, 16000m3/h :)
A valós hatásfok a gyakorlatban ennél általában magasabb.
Fagyvédelem (trükkös elektronikával vagy fűtőegységgel) nincs, mert nem kell.
Közben: imádkozz, hogy ma ne akarjon senki egy fotel háttámláján egyensúlyozva, vagy a könyvespolra alpinista módon felmászva a mennyezetnél lévő könyvek címeit végigböngészni.
Ha gyartok volnank hogy csinalnank? Vegyuk,hogy alap 100m3/o a szelloztetes folyamatosan es 300m3/o ,ha intenziv a szelloztetes. Az intenziv szelloztetes mikor kell? Ha furodtunk, ha foztunk, vagy sokan vagyunk es cigiznek is. Vagy reggel es lefekves elott egy rovid intenziv szelloztetes. Ha a furdes,fozes az ok, akkor tudjuk, hogy van felesleges + energia a levegoben,nem csak a levego magasabb homerseklete vegett, hanem a goz vegett. Igy erre az esetre nem kell tervezni, mert a kisebb hatasfoknal is nem erzekelheto a levego homersekletenek csokkenese, mert a para lecsapodasanal felszabadulo ho vastagon potolja.
Tehat akkor az alap szelloztetesen kell jo hatasfok. Ezt hogyan erjuk el? Egyszeruen . Kiszamoljuk a 100m3 levego hoenergiatartalmat a ket szelsoseges homerseklet kozott es kesz. Erre tervezunk egy 10-20%-os tulmeretezest es kesz is a hocserelo, ami 0C fok es 22C fok kozott akar 99%-os hatekonysagot is elerhet. Ezt tudjuk is laborban bizonyitani. Igy a piacra dobhatjuk a 90%-os hatasfoku hocserelot, amit ugy tuntetunk fel mint 100-300m3/oras hocserelo. Majd beirjuk a hasznalatiba, hogy csakis +7C foknal melegebb helyre telepithetjuk es mivel tudjuk, hogy nem mondunk igazat, ezert beirjuk a hasznalatiba, hogy a berendezes rendelkezik egy inteligens vezerlovel, ami nem engedi megfagyni a berendezest, inkabb leallitja a befuvo ventilatort es csak a meleg levegot fujja ki es igy vedi a berendezest. Arrol, hogy ilyenkor hogyan tudja a parat kijuttatni a termeszetbe ha eppen azt akartuk, arrol nem irunk egy szot sem, mert a felhasznalo csak egy balek, aki nem ert hozza.
Kozben az arat ugy szabjuk meg,mintha egy 300m3/oras hocserello lenne .:)
Azért nem bánnám, ha esetleg valaki tudna mondani olyan hőcserélőket, amelyeknél a gyártó a hatásfokot nem csak egy légsebességre adja meg és megadja a méréskori hőmérséklet különbséget is. (miattam ne álljon neki senki az interneten keresgélni, de ha valaki esetleg kapásból tud ilyeneket, az legyen szíves és ossza meg)
Azt tudom, hogy számos rekuperátor gyártó (talán 80-95 százalékuk is) nem több, de egyetlen ilyen légáram/hőkülönbség/hatásfok adat-sort sem ad meg a berendezéséhez, csak közöl egy hatásfokot (amit talán a leglassabb légáram és negyven fokos hőmérsékletkülönbség mellett mértek) és közli hogy a légszállítása milyen határok között mozoghat (a szegény balek meg az hiszi, hogy a megadott 75 százalékos hővisszanyerési hatásfok nem csak a 100, de a 450 m3/h-s ventilátor fokozatra is igaz :)
Úgyhogy nem leszek meglepődve, ha nem sok olyan hőcserélő van, amelyhez egynél több légáram/hőmérsékletkülönbség/hatásfok adatsor is meg van adva (már az egy is ritkaság).
Pedig jó lenne tudni, hogy a levegő sebesség emelkedése milyen arányban rontja a hatásfokot. Van egy olyan gyanúm (reményem), hogy valami miatt nem egyenes arányban, tehát ha egy hőcserélő (egy bizonyos hőmérséklet különbség esetén) 100 m3/h légáramnál 80 százalékos hatásfokú, az 200m3/h-nál nem 40 százalékos lesz. Mert ha ez így van, akkor a beszereléskor (szokás szerint) jó nagy légsebeségre belőtt rekuperátorok VALÓDI hővisszanyerő hatásfoka az enyhébb téli órákban (ami kb a fűtési szezon fele) nem éri el talán a 10-20 százalékot sem (a gyár által a prospektusban megadott 60-80-nal szemben).
Vannak szamok, amiket hasznalunk es kesz. Ha Te is realisnak tartod, akkor mi a problema? Van sok gyarto sok fele meretu,anyagu,formaju hocserelovel szamolgasd ki a feluleteiket ,a megadott legcseret es kapsz egy szamot,ami majdnem azonos, anyagtol fuggetlenul.
Nekem a 100Wh volt a szimpatikus legkozelebbi lefele kerekitett, ami a biztonsagosabb uzemet biztositja.
Próbálom számolgatni: 37 fokos hőmérséklet különbség esetén a négyzetméterenként 100 watt egészen reális érték, mondjuk ehhez kellene néhány adat levegő/oxidált.alumínium hőátadási tényezőre különböző légsebességek esetén. Honnan lehet ilyen információhoz jutni? Vagy te is csak saccoltál egy értéket a hozzáférhető egyéb (pl levegő/fal) hőátadási értékekből és az alumínium adszorpciós képességéből?
(felraktam egy egyszerű számolót IDE (később majd letörlöm), de a különböző légsebességekhez kapcsolódó levegő/alu hőátadási tényezők ismerete nélkül ez nem számoló, csak egy saccoló)
Mar ertem, hogy mi a gond. Te nem olvastad azt a hozzaszolasaimat, ahol irtam, hogy 1nm feluletre 100 Watth-t szamolok es -15C fokot kulso es +22C fokot belso homersekletnek.:)
Minel lassabb a levego sebessege, annal jobb, eppen ezert nem gond, ha alacsokken a 0,7m/sec.-nak. Sehol sem irtam ezt a sebesseget es foleg nem mint konstanst.
Lehet, hogy lemaradtam egy régebbi bejegyzésedről ahol ezt az elképzelésedet magyarázod:
van valami oka annak (köze a fagyáshoz), hogy nem szeretnéd, ha a hőcserélőben a légsebesség 0,7 m/s alá csökkenjen? Ez valami különleges sebesség, ami minimálisan szükséges valamihez?
Na akkor meglátjuk, lehet így nagyobb közzel kellene csinálni, most úgyis van pár dolog, ami miatt kedd előtt nem állok neki, addig megérik a gondolat! :)
Nem ertem mi a titok szerinted. Adott a lemez meret lemezek kozotti tavolsag,hofokok, orankent a 3600sec. tudjuk, hogy mennyi hoenergia kell az 1m3 levego 1C fokkal valo felmelegitesehez, tudjuk szamolni a terfogatot, akkor mi a titok?
Elmeletileg a Te lemezmereteidbol kiindulva minden mm a tavolsagnal 50m3/ora, ha jol szamoltam. Igy 1mm=50m3, 2mm=100m3, 3mm=150m3, 4mm=200m3. Az 5mm mar a fagyveszely hataran van. Ahogyan irtam mar regebben en mindig inkabb a 10-20% tulmeretezes hive vagyok, ezert a nagy minuszokban nem javasolnam a 200m3/ora feletti hocseret, foleg nem furdes,vagy intenziv fozes eseten.
Ez a 4 mm azért érdekelne, mert gyárinál láttam ilyet (hasonló méret, bár keresztáramú), és mindenképpen akarom, hogy legyen egy olyan max. fokozat, ahol 200-250 m3/h pörög .... ha ezt a jelenlegi, tervezett 2 mm-el csinálnám meg, akkor már fennállna a fagyásveszély, vagy nem lenne megfelelőa hatásfok a nagy légsebesség miatt?
Mert akkor inkább lesz 4mm... :) Csak úgy már lassan akkora lesz az egység, hogy nem tudom egyedül hozni/vinni... :)
Mint mar regebben irtam,en 1m2=100Watt-al szamolok orankent -15C fokos kulso es 22C foks belso homersekleteknel.. A Te esetedben a feluletek nagysagabol szamolva vigan belefer akar a 4mm is,de akkor a legcsere cca.200m3/o maximum.
Azt leírnád nekem, ha megkérlek, hogy milyen adatokból összefüggésekkel lehet számolni ezt a 150m3/h-át fagymentes üzemre? Mert érdekelne ugyanez 2 illetve 4 mm esetén is... :) Mert ha tudni fogom, akkor már nem kérdezek feleslegesen... :)
Egyébként csak egy gyors közvéleménykutatás jelleggel: ki mekkora távot tartana a lemezek között az én rendszeremnél? (120 db 88cm*33,5cmből vágott hatszög, 0,3-as alu lemez)
Ahogy egyébként én tudom, az ózón "sima on-off" egység, szóval nem lehet nagy dolog lecserélni a beltérijét egy mennyezetire... az meg jellemzően 30-50 között hozzáférhető, ha ez az ember szive-vágya, és van rá $ is... :)
""" -nincs mennyezetbe süllyesztett beltérivel. Sima fali engem zavar. """
""" -csak egy helyiséget hűt"""
Akkor vedd le a kulso kopenyt es a hocserelot epitsd be a legcsatornaba.
A tarolo kulso felfutese sem gond, mert rovidrezarod a hideg-melegvizes bemenetet egy keringetoszivattyu es egy futopatron segitsegevel megoldhato. Nekem a nyari uzemmodnal ha nincs elegendo napsutes, akkor a gazkazan csak a felso egyharmadot futi, hogy a kollektor tudjon radolgozni, ha van lehetoseg. Telen egy atkapcsolo segitsegevel uzembe helyezem a rovidzarast es igy ha fut a kazan, akkor az egesz tarolot melegiti, mert igy forog a viz a taroloban . Neked is ez megoldas lehet.
Ertem az elgondolasodat es mint otlet megoldhato. Igy kikuszobolod a fagyasveszelyt az igaz, de lesz egy ujabb gond es pedig a bejovo friss levego utofutese, hogy azert ne legyen kenyelmetlen ott ulni a befuvok kozeleben.
Ezert hangsulyozom allandoan es mar ugy erzem magam mint egy papagaj, hogy a tervezesnel-meretezesnel kell jol donteni es igy mind a ket problema letudva. A by-pass-t meg hasznalod arra, amire valoban beepitettek es az a nyari huvos levego egyenes bejuttatasa a hazba elomelegites nelkul.
"Az Ozone Aqua az ilyen dolgokat kapásból megoldja"
Szerintem is ez a lényeg! :) De persze ha ez a cucc amit kinézett a fórumtárs sokkal jobb árban van, akkor lehet vele barkácsolni, és meg lehet oldani egy T idommal és termosztátvezérelt pillangószeleppel, hogy a levegőnek mi legyen a sorsa... :)
