Amennyiben jol tervezett es szerelt a rekuperator, akkor ket dolog tortenik. A vizpara kicsapodik es visszafolyik a meleg oldal fele, mert elvegre ugy szereltuk. A masodik jelenseg amit nagy hidegben lehet tapasztalni, az pedig apro jegszemcsek( par tized millimeteres) kifuvasa a szabadba. Ezt a sajatomnal is tapasztaltam es mar irtak masok is a Bartosz rekuperatoroknal is ezt a jelenseget. Kerdezz ra a Mo-i kepviseletnel, szerintem ok is tudnak rola. Valamint szerintem a Paul fele muanyag rekuperator(4 oldalas hoatadas)is tudhat ilyet.
Valoban kivitelezheto olyan rekuperator, amelyik kepes a beszivott levego homersekletetol csak 3C°-al melegebb levegot kifujni, igy valoban kondenzalodik a vizpara nagyonnagy %-a.
A gyartok viszont a sajat hasznuk vegett inkabb alulmeretezik es a vevovel elhitetik, hogy talajhocserelo kell hozza es akkor nincs fagyveszely, vagy mindenfele trukkot bevetnek, de a Te zsebed karara.:(
Olvasgatom egy ideje a fórumot és meglepődtem a jegesedés probémán, nem gondoltam volna hogy ilyen jól ki lehet nyerni a hőt a kimenő levegőből. több mint 20 fokot lead mire "kidobásra" kerül?
"csakhogy nekem ennek a jegesedésfigyelő okosságnak a beerülési költsége többnek látszik mint az a többlet enerigia"
A hőcserélőd hiába tudja mondjuk a 80 százalékos hővisszanyerési hatásfokot, ha azt a "leállítjuk a beszívást ha kimenő levegő nulla fok alá kerül" módszer miatt nagy hidegben nem lehet teljes hatásfokkal kihasználni. Igaz, hogy az éves plusz nyereség évente csupán kb pár ezer forint, de a "nulla fokos hőérzékelő" és a "mínuszba engedő jég-érzékelő" beruházás között nincs sok pézkülönbség.
A 2274-es bejegyzésemben szereplő LM 1801-es ic és környezete (vagy egy hasonló áramkör) öszesen pár száz forintba kerülhet, magát az "érzékelőt" pedig te magad is el tudod készíteni (pl vékony műanyag lapra/fóliára ragasztott vékony réz fóliából/vezetékből), a relé, amelyik jég esetén leállítja a ventilátot meg mondjuk 300 forint. De még az is lehet, hogy létezik olyan gyári harmat(pont) érzékelő, amely egyből tud mindent, ami jó ide és akkor még barkácsolni sem kell.
És ha belegondolsz, hogy ha jég helyett inkább hőmérsékletet mérsz, az sem ingyen van...
ez rendben van csakhogy nekem ennek a jegesedésfigyelő okosságnak a beerülési költsége többnek látszik mint az a többlet enerigia amit a -1fok alatt tudnál szerezni azon a pár napon....
"Tehát a jegesedés-figyelő csak akkor lép közbe, amikor valóban szükség van rá, egyébként megengedi a hőcserélőnek, hogy mindig a lehető legjobb hatásfokkal dolgozzon: ha az aktuális légsebesség/páratartalom megengedi, akkor akár bőven a mínusz fokos tartományban is."
"Valamikor csak rájött volna, hogy valami nem teljesen stimmel, ha +10 fokos beszívott levegő mellett a vezetőképesség-érzékelő "jegesedés" miatt leállítja a beszívást,"
Ezt nem értem, mert buta vagyok.
Elmagyaráznád, hogy amikor odakint plusz tíz fok van, akor mire kell a jegesedés-védelem?
"majd nagy szorgalommal felfűti az elszívott (például) 22 fokos levegőt 40 fokra :)"
Néhány hozzászólásommal ezelőtt én is hőmérős megoldáson gondolkodtam, de Peterch megjegyezte (és kivételesen igaza volt ;), hogy erős mínuszokban kár lenne a hőcsere hatásokát mindig annyira "lerontani", hogy a távozó levegő csupán nulla fokig hűlve adjon át hőt a bejövő levegőnek, ha egyszer van megoldás a további hőátadásra is lefagyás mentesen.
Mivelhogy nem mindig nulla fok körül kezd jegesedni az a hőcserélő, normál üzemben a levegőben kicsapódott és megfagyott pára (=pici jégkristályok) túlnyomó részét a légsebesség lebegve tartva kiviszi a csőből, tehát mondjuk mínusz húsz fok külső hőmérséklet és átlagos üzem esetén mondjuk -7 fokig le lehetne menni jegesedés nélkül. Ha a vetilátor turbó fokozaton van, akor ez talán lemegy -15 fokra is, de ha "apa fürdik + anya főz" ( tehát marha magas a kijövő páratartalom) akkor talán már mínusz egy fokon is jgesedne a hőcserélő.
És mivel fejlődőképes vagyok :) most már nem a hőmérséklet figyelés módszerén gondókozom, mert azt a hőmérőt mondjuk beálíthatnám pl a mindig-biztonságos nulla fokra, de ezzel elveszíthetnénk azokat a hőcserélő hatásfok-százalékokat, amelyeket a hidegebb-de-nem-jegesedő állapotokban érhetnénk el.
"Jegesedés "figyelésére" nem lenne megfelelő a motor fordulatának/terheltségének monitorozása?"
A jegesedést szerintem még azelőtt kellene észlelni, amikor a távozó levegő még nincs érezhetően (a motor áramán/fordulatán mérhetően) lefojtva. Ha megvárjuk azt az állapotot, amikor a motor terhelése mérhetően megváltozik, akkor már a légcsatornák részben teljes keresztmetszetükben el vannak záródva, így a leolvasztás csak a maradék légjáratok "tágabbra olvasztása" segítségével torténhet, ami elég lassú művelet (miközben végig szünetel a befúfás a házba).
Ha viszont a jegesedést idejekorán (mondjuk 0,1-0,2 milliméteresen) észleljük, akkor a meleg leolvasztó levegő nem vastag jégtömbökkel harcol a közöttük megmaradt vékony alagutakon átpréselődve, hanem teljes felületén támadhatja a tizedmiliméteres jégréteget. Így a leolvasztás ideje csupán néhány másodperc lesz (még az is lehet, hogy csupán 5-10 másodperc) és utána újra bekapcsolódhat a befúvás.
Ejnye, miért nem hagyod kibontakozni? Valamikor csak rájött volna, hogy valami nem teljesen stimmel, ha +10 fokos beszívott levegő mellett a vezetőképesség-érzékelő "jegesedés" miatt leállítja a beszívást, majd nagy szorgalommal felfűti az elszívott (például) 22 fokos levegőt 40 fokra :)
Jegesedés "figyelésére" nem lenne megfelelő a motor fordulatának/terheltségének monitorozása? Uis. ha fagy a hőcserélő, növekszik az ellenállása is, ami mér "tetten érhető" ... ?!
például ennek az IC-nek az adatlapján mindjárt az első ábra szerintem kapásból alkalmas egy egyszerű jegesedés-érzékelésre némi változtatással: a kimentre a csipogó helyére mehet egy kis relé, amely a jegesedés idejére leállítja a hőcserélő hideg levegő beszívását.
Eredetileg én is csak kb nulla fokig egedtem vona a lehűlést (hőmérséklet méréssel), de petech azt mondta, hogy a távozó levegőt jelentősen túl lehet hűteni jég-lerakódás nélkül bizonyos körülmények között, (amely körülményeket én sem egészen értem).
Ezért most arra gondolok, hogy a távozó légáram leghidegebb pontján a hőcserélő hideg hőátadó felületére (ahol legelőször lesz jegesedés) egy vagy több felületi vezetőképesség-érzékelőt helyezek el, amelynek ellenálása száraz felület esetén kb végtelen, de ha megjelenik a jég a felületen, akkor csökkenni kezd, így ezzel vezérelhető a automatikus leolvasztás.
Igen ez a fagyás témakör valós jelenség. Én a következő megoldásban gondolkodom. Előbb egy kis adathalmaz. 6 szög, 84cmx40 centi 0,3mas alu fólia. 75db. 5mm-es habosított pvc dekor lemez 1 cm szélességben mint szálső és középső távtartó. 5mm-es furatok a sarkoknál és a lapok negyedénél felénél. 4-es menetesszárakkal összahúzva. Így a befoglaló méret 50x50x100 lesz. A fagyást a következő módon gondoltam megoldani: Nézni szeretném a kifújt levegő hőmérsékletét. Ha az 0 fok, vagy attól kevesebb, akkor átmeneti depressziót hozok létre. Azaz csökkentem a beszívott levegő mennyiségét. és a kifújt meleggel leolvasztom a megfagyott pápát. Már csak azt kell kitalálni, hogy hogyan lehetne érzékelni az elfagyást, mert olyan lehetséges, hogy pl -5 fokos levegőt fújok ki de az 5 mm-es rés miatt semmi gond nincs a jéggel. Pájpassz:(decsúnya így leírva) egyszerűen kikapcsolom az elszívást és direktben nyomom be a friss hideg nyári levegőt. Azaz túlnyomást csinálok.
A sebességet peterch számolta ki, én mindmáig nem szántam rá az időt, hogy megértsem hogyan is van ez - de hizsek neki, és bízom a számításaiban! :)
A távtartó valóban széles tartományra ad lehetőséget, de nálam a nagy lemezszám miatt limitált a használható távtartó vastagsága is... uis. ha pl. 4 mm-el csinálnám akkor nagyon vastag lenne (40 cm felett) és nálam a cél az lenne, hogy megálljon a "csupasz" hőcserélő rész kb. 25 cm-ben...
Ami elbizonytalanított ezügyben az ugye a pára kérdése, hiszen ha az kondenzál (márpedig fog :) ), akkor ugye a cseppeknek ki kell folyni lefelé a rendszerből, de ha kicsit a táv, akkor ahogy a fórumtársak is írták, a csepp felhízik, és megdagad, majd betapad a két lemez közé... és ha relatíve nagy a legsebesség kifelé, akkor nem lefolyni fog a víz üzem közben, hanem igyekszik "kifújódni" a kimenő, hideg írányba, ott viszont megfagyhat... a baj nem is ez, hanem az, hogy ha megfagy,szűkíti a járatot, ami további légsebesség emelkedést, azaz további vízcsepp kifúvást eredményez, ami további fagyást, és ez további újra ugyanezt... ezzel párhuzuzamosan csökken a kifújt levegő sebessége, vagyis a fűtő hatás, és így egyre bejjeb kúszik a fagyos zóna, sőt akár el is tömődhet és lefagyhat az egész... persze ez a legrosszabb forgatókönyv, na de lehetséges, vagyis készülni kell rá, el kell kerülni a lehetőségét is! :) Ergo még meg kell fontolnom ténylegesen a vastagabb távtartót (4 mm-est már láttam több gyárinál is, jelenleg pont a felével akartam megcsinálni, mikor megálltam gondolkodni a dolgon, és most picit úgy is maradt a fűtés puffer készítése miatt) ... :)
Némelyik üveggyapot annyira olcsó, hogy hőszigetelés/ár hatékonyság szempontjából más anyag a közelébe se jöhet. Milyen hőszigetelő anyag van még 4300 Ft/m3 körüli áron?
Persze lehetnek egyéb szempontok is (rögzítési problémák, burkolás költsége, munkadíj, stb), de jelen esetben szerintem ezek nem jelentősek.
Egy EPS-es burkolást pára szempontjából ne tekints "hermetikusnak". Az EPS anyaga átszellőzik, elég jó páraátersztő.
Pára-érzéketlenég szempontjából lényegesen jobb anyagok a zárt cellás polifoam, az XPS, a nagy sűrűségű eps-ek (pl az Expert) és egyes nagy zártcellaszámú poliuretán habok. Persze nemcsak az anyaguk sokkal jobb, az áruk is ;)
"Példa: Meleg nyári éjszaka. Padlás nappal felmelegszik, éjjel is kb. 30 fokos. Bypass ágon fújom be a hűvös 18 fokos levegőt. Sztem kicsapódik a pára a befúvó ág összes csövén, ha nincs hermetikusan leszigetelve a cső."
Mellékelek egy harmatpont táblázatot. Ezen megnézheted, hogy mekkora esélye van anak, hogy a cső felületén nedvesség csapódjon ki.
Fekete szám: cső külső felülete, színes számok: környezet (padlás) hőmérséklete és páratartalma.
Ahogy elnézem ennyire hideg levegő + nagyon meleg padlás esetén valóban lehetséges kicsapódás, de
- az éjszakai hideg levegő élettartama (nedvesedési időszak) csupán pár óra, ez alatt nem tud csurom vizesre ázni az egész hőszigetelésed, csupán egy vékony rétege válik rosszul hőszigelővé (a többi 80-90% továbbra is jól szigetel), ami ráadásul a nap többi órájában ismét porszárazra ki tud száradni (mert nincs légmentesen körbezárva)
- nem vagyok biztos abban, hogy hűtéskor a vizes külső felületű cső sokkal rosszabb a száraznál (a kicsapódott víz párolog is, miközben hűt)
Persze tévedhetek is (nem vagyok szakember), valaki okosabb talán kijavít.
Nem, ez más. Én fűtetlen padláson menő csövekről beszéltem, nálad meg fűtött térben megy a hideg falú cső. A te esetedben van az az eset, amikor a "hideg belül van" (amit a hűtőházakról és fagyasztókról írtam), neked oda sajnos párazárt hőszigetelés kell a csőre, de mivel kétségeim vannak, hogy létezik tökéletesen légmentes párazárás (egy icipici lyukon át átnedvesedhet az egész), ezért inkább anyagában jó párazáró hőszigetelő habot alkalmaznék (pl zártcellás polifoam).
hogy tervezed a lemezeket egymásra helyezni?Én most egy olyanon gondolkodom ami olyan egyszerű amit én is megtudnék csinálni... mondjuk azt hogy 10éves gyerek vagyok... :) először arra gondoltam, hogy a lemezek végeit egy centire meghajlítom és egymásra teszem átellenesen, az egyik nyitott végű a az egyik a ág a másik a másik, de el is akadtam... :( nem nagyon hiszem hogy olyan egyszerűen meg lehetne csinálni egy ilyen "dobozt"... a csőacsőbenhez meg nincs helyem.... 10méter a padlás, odavissza kell vigyem de a kifújó ott van a beszívó meg itt rgo oda 10méter vissza 20 de az csak 10 akkor is, a 30 meg már sok lenne, helyben is meg pénzben is.... Még az jutott eszembe hogy csinálok egy cső a csőben benne csövet.... a kifújót kettéválasztom és a befújót közéjük teszem
Ja igen, ha van akkor mindenképpen be kell rakni. Mikor készül el a cucc? Ha tudsz akkor tegyél már fel néhány fotót. Ja az áramlási sebességet kérdeztem még, nekem nem annyi jött ki mint amennyit írtál. Azért kérdezem csak, mert a távtartó méretével elég szépen lehet játszani. Jó lenne megszülni valahonnan egy ideális értéket. köszi,
"Kb 22 m2 hőcserélő felület. Nem sok ez egy kicsit? A dfly-ban kb 5 m2 és 90%-os hatásfokkal is tud menni."
Valóban, lehet soknak tünik, de pont ennyi lemezem van, így gondoltam beleteszem ... próbálok törekedni a legjobb hatásfokra, ezért szerintem érdemes túlméretezni... jelen esetben pedig nálam nem áll fent a "aránytalanul nagy bekerülési költség a nyert %-okhoz képest", mert a lemezek nekem összesen nem voltak 10 ezerben, míg ugye egy gyári aul lemezes hőcserélőnél nem mindegy mennyibe fáj az anyagdíj ... és szeretném, ha nem csak az ideális / alacsony üzemi állapot mellett dolgozna 90% vagy akár afeletti hatásfokkal, hanem akkor is ha ettől eltérőek a környezeti feltételek... :) Bár csodát persze nem várok, de remélem nagggggyon jó lesz a kész cucc! :D
