Most nézelődök hővisszanyerős szellőztető rendszer ügyében. Ujjonan épülő családi házba szeretnék ilyen rendszert.
Körbe néztem magának a hővisszanyerőnek.
150.000.- (Permanent)-től indul a csillagos égig.
Most kaptam egy ajánlatot Stiebel Eltron legújabb LWZ 100-as típusú készülékre, de az 400.000.- Ft.
Kérdezem én, hogy a Permanent és a Stiebel Eltron között mi lehet a különbség? Ok hatásfok. Permanent 60%, Stiebel Eltron 90% (de szerintem ez hazugság, mert ha nagyobb a légáram akkor ez sem lehet 75-80%-nál több).
Van beépítve valakinek Permanent? Nagyon nem ajánljátok? Hogy lehetne megoldani a fagyvédelmet?
Milyen csőrendszert, hőbevezetőket ajánlotok? Ár/érték arányban mi lenne jó?
Esetleg valakinek van megtervezett és abból kivitelezett rendszere?
Ezt már én is számoltam valamelyik topikon, hogy szerintem nem éri meg megvenni ezt a szerkezetet. Leginkább az olcsóságával tud hódítani, nem a tudásával. Minél jobb a jobb hatásfokú egy készülék, annál többet kell törődni a lefagyás gátlásával. Ebben szerintem a leghatékonyabb és egyben legolcsóbb megoldások a hőcserélő megfelelően választott iránya és a ventillátorok külön szabályzhatósága megfelelő elektronikával és szoftverrel.
Ha meg tudja oldani a lefagyás gátlását a vezérlés azzal, hogy pontosan tudja állítani a ventillátorok fordulatszámát, az szerintem olcsóbb megoldás, mint elektromos előfűtőt alkalmazni. Mivel a ígyis-úgyis ugyanannyi energia kell a fagyás meggátlásához, tehát a nappali áram 50Ft/kWh-val szemben 10-15Ft/kWh áron előállított hőenergiával megtenni ezt. Nem is csodálkozom, hogy előszeretettel használják ezt a gyártók, kiegészítő egység árát is megspórolják ezáltal a vevőknek, maguknak pedig előnyt hoz a versenytársakkal szemben.
Azert egy dolgot tisztaznunk kellene! Mekkora %-u legaramrol irogatunk? Mert szerintem amikor 300m3/o a gep maximalis legcsereje, akkor fordulhat elo jegesedes. Alap szelloztetesnel nem, ami mondjuk 20-40%-a a maximalisnak. Figyelembe veve a gyarto ohajat, hogy csak is +7C°-nal melegebb helyre szabad szerelni. Ha valaki megis csucsrajaratja hosszabb ideig, akkor szerintem a cel a gyors legcsere. Ezert ide kell az elofutes, akar kalorifer, akar villany futopatron formajaban.
Mas dolog ugye, amikor majdnem vizszintesen fekve szereljuk a hocserelot es meg veszelyesebb, amikor fekve es hideg kornyezetbe, de a legveszelyesebb, amikor mindketto ,plusz idokozonkenti csucsrajaratassal szelloztetunk. Ezekben az esetekben valoban veszelyt jelent a jegesedes. Szerintem.
De ahogyan mar annyiszor irtam: Magas ,nyurga jol meretezett hocserelo fuggolegesen szerelve nem fagy le. Ez is csak szerintem!
Nem tudom csak elképzelem, de szerintem ha pártíz négyzetméter felületen találkozik a 20 fokos levegő a jéggel,azt egy percen belül leolvasztja. Pl autószélvédő télen. És ez attól sokkal koncentráltabb. Ha addíg nincs friss levegő pótlás, azt szerintem észre sem lehet venni.
mondjuk ez ugye szintén egy átlag... pl nézegettem a decemberi hőmérsékleteket és elég ritkán-3-4alkalommal- volt 0 fölött, viszont kiemelkedően sokat voilt -10 alatt és környékén. Lehet csak nekem tűnt fel vagy mivel most költöztünk ide itt valamivel hidegebb a klima- sziget-de nekem mintha úgy tünne hogy ez a tél hidegebb mint a sokévi átlag, plusz még fehérebb is :)
"Szerintem jobb a depresszió, mert a befújt hideg levegő által a hőveszteség csa, 2-3 Kw. Ez órában értendő."
Egy köbméter levegő egy fokkal történő felmelegítéséhez kb 0.0003 kWh energia kell.
Ha a külső/belső hőmérséklet különbség 17 fok (téli átlaghőmérséklet) és a lakás szellőztetése 100 m3/h, akkor ha ugyannyi hőt akarsz hozátenni a levegőhüz, amennyit a szellőzéssel veszítesz (ha nincs hőcserélőd), akkor ahhoz (100m3/h*17C*0,0003=0,51 kWh) 510 watt hőre van szükséged. Pontosabban ha nem átlaghőmérsékletű, hanem mondjuk -10 fokos időről van szó: kb 1000 wattra.
De itt most a bejövő levegőt nem lakás hőmérsékleűre, hanem mindössze mínusz tízről nulla fokra kell melegíteni, így a hő szükséglet mindössze (100m3/h*10C*0,0003kWh) 300 watt. Kábé ekkora teljesítményű fűtőszál kell ahoz, hogy óránként 100 köbméter sebességgel közlekedő mínusz tíz fokos levegőből nulla fokos legyen.
"A jeg leolvasztasa azert nem egy szempillantas muve.:("
Az attól függ, hogy megvártuk-e amíg megvastagodik. Mert ha a megjelenő (pl 0,1-0,2 mm vastag) jégrétegnek időben nekiesünk, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy mindössze kb 10-15 másodperc alatt eltűnik (megolvadva lefolyik a meleg irányába),
ezalatt nem jön létre szinte semmi depresszió a lakótérben, hiszen a leolvasztás rövidke ideje alatt mindössze 0,5 köbméter levegőt szívtunk ki a mondjuk 300 légköbméteres lakásból.
Szerintem jobb a depresszió, mert a befújt hideg levegő által a hőveszteség csa, 2-3 Kw. Ez órában értendő. A hőcserélő viszont szerintem egykét perc alatt leolvad. Tehát nincs nagy veszteség. Ha a leolvasztást cekásszal csinálom, akkor az biztos van kb 1-2 Kw elektromos fogyasztás, ami viszont pörgeti az órát rendesen, viszont nem tudni, hogy menni ideig kell mennie.
Termeszetes, hogy a gyartok igyekeznek semmi befektetessel is megnagyobb hasznot elerni, ezert a vezerlo programjaban letrehoznak egy parancsot, ami a beszivo motrot letiltja a homerseklet, vagy aramfelvetel, vagy mas parameter alapjan. De kerdezem en, hogy abban a szakaszban a haz honnan kapja azt a levegoutanpotlast, amit elmeletileg elsziv a rendszer?
En a sajat hazikomnal azt tapasztalom, pedig oreg haziko es nem hermetikusan zart es foleg nem PH, hogy amikor zart nyilaszaroknal bekapcsolom csak a nyari uzemmodot, tehat csak kifujas, akkor bizony nincs akkora mennyisegu levego kifujva, igy akkor a szallitott hoenergia is elenyeszo, tehat sokaig kellene a jegnek olvadnia a rekuperatorban.
En inkabb egy elofuto betetet tennek a beszivoagba es azzal elomelegitenem a friss levegot annyi ideig, amig a program keri. Igy igaz energiat kell befektetnem, de az legalabb nem vesz el. Amit pluszban kifujok, az viszont igen.mert ha agyartok abban biznak, hogy majd a haz resein keresztul bejut olyankor a levego, akkor azt a levegot a benti homerseklet rovasara tesszuk.
Találtam egy jó kis grafikont az epgeponline.hu-n (milyen gyakran van milyen hideg):
Ha nagy hidegben a hőcserélő befúvó ágát leállítjuk ahányszor a kifúvó felülete nulla fok alá hűl, azzal lemondunk hatásfokának egy részéről, habár igaz, hogy nulla fok feletti külső hőmésékletnél az ilyen rendszer is teljes hatásfokkal tud üzemelni. A fenti ábra megmutatja, hogy milyen arányban fordulhat elő olyan eset, amikor hőmérős módszer mellett le kell mondanunk a hatásfok egy részéről (kék terület).
A sárga területen a hőmérős és a fagyérzékelős hőcserélők azonos hatékonysággal működnek, de a kék területre csak a fagyérzékelősek merészkedhetnek át. Persze az egész kék területet nem képesek meghódítani, de egy részében még működőképesek (hogy mennyire, az erősen függ a távozó levgő páratartalmától és valószínűleg a kimenő cső hosszától/légsebességtől/stb is.)
A két terület arányából sejthető, hogy ha hőmérés helyett fagyérzékelést alkalmazunk, azzal távolról sem nem duplázzuk a hőcserélő által visszanyerhető hőenergiát, (sőt, talán még tíz százalék plusz nyereség sem biztos), de mivel nem kerül sokkal többe, mint a sima hőmérés, úgy gondolom, hogy jobb hatásfokú hőcserélő esetén a fagyérzékelő beépítése nem kidobott pénz.
Legalábbis szerintem ...persze én nem vagyok szakember csak amolyan mekkelek...
"Olvasgatom egy ideje a fórumot és meglepődtem a jegesedés probémán, nem gondoltam volna hogy ilyen jól ki lehet nyerni a hőt a kimenő levegőből. több mint 20 fokot lead mire "kidobásra" kerül?"
Nagy hidegben a lakás/külvilág hőmérséklet különbség meghaladhatja akár a 40 fokot is. Egy valóban jó hatásfokú hőcserélő a külső/belső hőmérséket tartomány igen nagy részét "el tudja cserélni". Tehát nagyon magas hatásfokú hőcserélőnél a kimenő +22 fokos levegőből nem 20, de elméletileg akár 30-35 fokot is ki lehet vonni (húszból harmincat - hőtechnikában sokszor bölcsebb lenne kelvinben számolni ;), ilyenkor a kivonható hő valódi határát nem a nulla fok, hanem a hőcserélő jegesedésének aktuális hőmérséklete szabja meg.
Habár a Conrad-nál elég vasatagon fog az a bizonyos ceruza, kétégtelen, hogy választékuk az van.
Ha náluk szeretsz vásárolni, akkor egy (vagy több) ilyen érzékelő a hőcserélő kimenő levegő-ág leghidegebb felületére felragasztva és erre a vezérlőre rákötve (és megfelelően beállítva) elméletileg tudja a jegesedés érzékelést (befúvómotor lekapcsolást).
Persze biztosat csak gyakorlati tesztek után lehetne mondani, de akkor ez az információ már pénzbe kerülne ;)
Amennyiben jol tervezett es szerelt a rekuperator, akkor ket dolog tortenik. A vizpara kicsapodik es visszafolyik a meleg oldal fele, mert elvegre ugy szereltuk. A masodik jelenseg amit nagy hidegben lehet tapasztalni, az pedig apro jegszemcsek( par tized millimeteres) kifuvasa a szabadba. Ezt a sajatomnal is tapasztaltam es mar irtak masok is a Bartosz rekuperatoroknal is ezt a jelenseget. Kerdezz ra a Mo-i kepviseletnel, szerintem ok is tudnak rola. Valamint szerintem a Paul fele muanyag rekuperator(4 oldalas hoatadas)is tudhat ilyet.
Valoban kivitelezheto olyan rekuperator, amelyik kepes a beszivott levego homersekletetol csak 3C°-al melegebb levegot kifujni, igy valoban kondenzalodik a vizpara nagyonnagy %-a.
A gyartok viszont a sajat hasznuk vegett inkabb alulmeretezik es a vevovel elhitetik, hogy talajhocserelo kell hozza es akkor nincs fagyveszely, vagy mindenfele trukkot bevetnek, de a Te zsebed karara.:(
Olvasgatom egy ideje a fórumot és meglepődtem a jegesedés probémán, nem gondoltam volna hogy ilyen jól ki lehet nyerni a hőt a kimenő levegőből. több mint 20 fokot lead mire "kidobásra" kerül?
"csakhogy nekem ennek a jegesedésfigyelő okosságnak a beerülési költsége többnek látszik mint az a többlet enerigia"
A hőcserélőd hiába tudja mondjuk a 80 százalékos hővisszanyerési hatásfokot, ha azt a "leállítjuk a beszívást ha kimenő levegő nulla fok alá kerül" módszer miatt nagy hidegben nem lehet teljes hatásfokkal kihasználni. Igaz, hogy az éves plusz nyereség évente csupán kb pár ezer forint, de a "nulla fokos hőérzékelő" és a "mínuszba engedő jég-érzékelő" beruházás között nincs sok pézkülönbség.
A 2274-es bejegyzésemben szereplő LM 1801-es ic és környezete (vagy egy hasonló áramkör) öszesen pár száz forintba kerülhet, magát az "érzékelőt" pedig te magad is el tudod készíteni (pl vékony műanyag lapra/fóliára ragasztott vékony réz fóliából/vezetékből), a relé, amelyik jég esetén leállítja a ventilátot meg mondjuk 300 forint. De még az is lehet, hogy létezik olyan gyári harmat(pont) érzékelő, amely egyből tud mindent, ami jó ide és akkor még barkácsolni sem kell.
És ha belegondolsz, hogy ha jég helyett inkább hőmérsékletet mérsz, az sem ingyen van...
ez rendben van csakhogy nekem ennek a jegesedésfigyelő okosságnak a beerülési költsége többnek látszik mint az a többlet enerigia amit a -1fok alatt tudnál szerezni azon a pár napon....
"Tehát a jegesedés-figyelő csak akkor lép közbe, amikor valóban szükség van rá, egyébként megengedi a hőcserélőnek, hogy mindig a lehető legjobb hatásfokkal dolgozzon: ha az aktuális légsebesség/páratartalom megengedi, akkor akár bőven a mínusz fokos tartományban is."
