Az m tömegű, theta tehetetlenségi nyomatékú fizikai inga úgy leng, mint egy l=theta/ms hosszúságú matematikai inga, ahol s a fizikai inga súlypontjának a távolsága a forgástengelytől. Alkalmas tömegeknek az inga rúdjára való erősítésével a lengésidő csökenthető, vagy növelhető. Hogy pontosan hogyan, az ebből az összefüggésből kiszámolható.
Én nem vagyok egy nagy fizikusagy, de valami nagyon érdekel a fizikában, a világ kletkezése, természete, mi a is a világ, az univerzum, pontosabban az M-ELMÉLET!
Van egy kicsi fogalmam, hogy mi is ez, láttam róla egy egész jó kis dokumfilmet és azóta nagyon érdekel!
Próbáltam utánnanézni a neten, de nem találtam semmit!
Tud valaki valamilyen oldalt vagy valaki el tudná magyarázni nekem?
Ha túl nagy az anyag hőmérséklete, túl sok sugárzás fog visszajönni. Elfelejted ugyanis, hogy a meleg anyag sugároz (ld. izzószál). Ha megfelelő körülményeket teremtesz, az egyensúly be fog állni. Lehet a rendszert persze nemegyensúlyi állapotban tartani, de ehhez konstans energiaátáramlás kell. Mondom, nincs jól definiálva a feladat.
Legyen üreg (buborék):
http://www.sg.hu/cikk.php?cid=21862&PHPSESSID=24a3775f0cf1ea78844f3fe61db658dd
A "tükörhatást" a hatalmas gravitáció hozza létre.
Kivül gyengébb, beljebb nagyobb a gravitációs mező. Ez mint "törésmutató" jelentkezhet.
Itt a sugárzás csapdába esik, tehát nem alakulhat ki sugárzási egyensúly. De vegyünk egy nagyon rossz verziót: befelé a sugárzás 90% bemegy, kifelé a belső sugárzás 10% kijön. / a valódi: 100% be, 0% ki
A nagy kérdés, hogyan esik csapdába. Pl. csapdába eshet úgy, hogy egy hideg testet melegít. A hideg test nyeli a hőt, és alig sugároz, amíg hideg. Ez egy reális dolog, a melegebb test melegíti a hidegebbet. Ez nem tart örökké, ha a hidegebb test eléri a melegebb hőmérsékletét, egyensúly alakul ki, pont egyforma energiát sugároznak egymásra.
Ha esetleg arra gondolsz, valami trükkös tükörrel vagy tükörrendszerrel majd egyirányúsítod a sugárzást, ha nem is 100, de legalább 90%-kal - nos ez nem megy. Ha mégis, új fizikát kell csinálni. Ezt nyomattam ezerrel, csak a témát félrevivő unalmas terelésnek tartottad.
Még egy reális eset van. Az egyik irányú sugárzás nem hőmérsékleti spektrumú, pl. lézer. Akkor az egyensúly teljesen máshol áll be, elvileg ott, ahol a hőmérsékleti visszasugárzás abban a keskeny sávban, ami a bemenő sugárzás spektruma, is eléri a lézer energiáját. Ez alkalmasint több millió fok is lehet. Ezért szokták pl. fúziós kísérletekben éppen lézerrel fűteni az anyagot.
"Attól, hogy Te valamit nem akarsz hőnek nevezni, az még az. "
Ha hő átadásról van szó, akkor a a melegebb részről megy a hő a hidegebb felé.
Sugárzás esetén én tetszőleges mennyiségű energiát közölhetek az objektummal, függetlenül a hömérsékletétől.
Az igaz, hogy minél magasabb a hömérséklete a saját sugárzása is egyre intenzívebb.
Itt a sugárzás csapdába esik, tehát nem alakulhat ki sugárzási egyensúly.
De vegyünk egy nagyon rossz verziót:
befelé a sugárzás 90% bemegy,
kifelé a belső sugárzás 10% kijön.
/ a valódi: 100% be, 0% ki /
És egy OFF: a szerkesztőben mindíg szépen megírom amit akarok. Ez a fórumon folyamatos szövegként látszik /nincs soremelés/.
Mi a hiba?
Akkor ha jól értem, az üregben "feketest" sugárzási eloszlás alakul ki, aminek a maximális intenzitáshoz tartozó frekvenciája (MIF?) függ az egész üreg energia tartalmától. Ez a frekvencia nincs szoros összefüggésben a kivülről jövő hömérsékleti sugárzás MIF-jével,
Megint előjön, hogy nincs elég jól definiálva a helyzet.
Ha az üreg egy idealizált tükörfalú doboz, akkor mindegy, mi van a falon túl, csak az számít, mi van benne. Az pedig attól függ, hogy a lezárás előtt mivel és hogyan került kapcsolatba, és hogyan szakadt meg ez a kapcsolat.
Ha az üreg egy reális anyagból készült reális méretű doboz, akkor semmi idő alatt elmúlik annak a hatása, hogy mennyi sugárzás volt benne a kezdő pillanatban. Egyszerűen elnyeli a fal. Ezután a fal hőmérséklete és egyéb tulajdonságai fogják meghatározni, milyen sugárzás fogja kitölteni. Ha pl. egy kormozott falú doboz, akkor többé-kevésbé jó közelítéssel a fekete test hőmérsékleti sugárzásának megfelelő spektrum lesz benne, a fal hőmérsékletétől függ a spektrum maximumának frekvenciája.
Akkor ha jól értem, az üregben "feketest" sugárzási eloszlás alakul ki, aminek a maximális intenzitáshoz tartozó frekvenciája (MIF?) függ az egész üreg energia tartalmától.
Ez a frekvencia nincs szoros összefüggésben a kivülről jövő hömérsékleti sugárzás MIF-jével, illetve a bejutó sugárzás egy bizonyos idő után a belső MIF körül rezonál.
A fizikusoktól bocs az esetleges szakszerütlenségekért. Az elején írtam én nem vagyok az :)
Nem jó az okfejtés. Attól, hogy Te valamit nem akarsz hőnek nevezni, az még az. Hiába nevezed a gázok áltral átadott hőt "molekulák rendezetlen mozgásának", attól az még hő marad. Hasonlóképpen a sugárzási tér energiájára is érvényesek a termodinamikai törvényei.
Ja, még annyi, hogy ma is rengeteg ilyen hülye blöff forog haditechnikai kérdésekben, és sajnos néha komolyan is veszik. Ilyen pl. az, hogy atomtöltetű bunkerrombolók tiszták tudnak lenni (nem jut a felszínre radioaktivitás), mikor egyszerű számítások és az összes eddigi atomkísérlet tapasztalata ellene szól annak , hogy max. 5-15 méter mélyen robbanó (ennyire tudná magát befúrni a talajba, és ez még optimista becslés! sziklában pl. rosszabb a helyzet) atomtöltetet le lehetne fojtani.
A másik ilyen mai blöff, hogy a jelenleg fejlesztés alatt álló rakétavédelmi rendszer (NMD) bármire is jó. Pillanatok alatt ki lehet játszani olyan eszközökkel, amik töredékébe kerülnek egy ballisztikus rakéta költségének. Ha valaki már addik elmegy, hogy ballisztikus rakétát rak össze és kilövi az USA-ra, vajon lesz annyira hülye, hogy nem tesz bele filléres dolgokat, amikkel ki tudja játszani a rendszert? Jelenleg elég egyszerű és olcsó olyan "decoy" kombinációt alkalmazni, amire egyszerűen nincs orvosság az NMD részéről. Az egyetlen megoldás a felszálló ágban történő védekezés, a sok pénz viszont erre az NMD rendszerre megy el, ami eddig még egyszer sem működött akár csak megközelítőleg életszerű körülmények között.
"A nagysága nem."
Ha az alakja, az gömb.
"A termodinamika szerint nem, mindig a melegebb tárgy fűti a hidegebbet, és nem fordítva."
Modhatnám, hogy ebben az esetben ez nem jellemző.
Nem hő átadás történik. Sugárzás esik csapdába.
pl. üvegház hatás.
A belső hőmérséklet hiába magasabb a külsőnél, sugárzás hatására tovább nő.
Egyébként azt tippelem, hogy ez blöff volt. Persze arra lehet bazírozni, hogy valaki majd felfedezi a megfelelő technikát. Másik ilyen eset, hogy a Superconducting Super Collidert úgy tervezték (végül nem épült meg), hogy eleve tudták, a gyorsítóban annyi esemény fog keletkezni, amit az éppen rendelkezésre álló elektronika nem fog tudni továbbítani és feldolgozni. Csakhogy ránéztek a technológiai fejlődésre, és többé-kevésbé nyilvánvaló volt, hogy mire üzembe lépne az SSC, addigra meglesz a megfelelő hardver a dologhoz. Egyébként ha jól rémlik, ez be is jött, csak éppen az amerikai kormány úgy döntött, nem szán rá az SSC-ra 20 milliárd dollárt. Mondjuk a gamma sugár fókuszálás ennél tisztességtelenebb dolog volt: ott nem lehetett mondani, hogy bármi is látszott volna abból, hogy a közeljövőben meg lehet csinálni (és tényleg, most sincs lövésünk se arról, hogyan lehetne).
Akkor első közelítésben mmormota válasza a helyes. Az üregben található sugárzás maximális intenzitáshoz tartozó frekvenciája egyébként termodinamika egyensúlyban attól függ, mekkora az üregben található teljes sugárzási energia. Erre elég jó képet ad a Planck-féle eloszlás, ami érvényes pl. elég nagy térfogatú (és egyszerűség kedvéért téglatest alakú) doboz esetén, ahol el lehet tekinteni a módusok diszkrét voltától. Ekkor az egyensúlyi hőmérsékletet a Stefan-Boltzmann-törvénnyel ki lehet számítani az előre megadott energiasűrűségből (teljesenergia/doboz térfogata), és a Wien-féle eltolódási törvény megmondja, hol van az intenzitás spektrum maximuma.
A 145-öt úgy írtam, hogy a te válaszodat még nem láttam, írtam éppen amikor küldted. Ha látom, nem küldöm, hiszen nem tettem hozzá lényegeset.
Az eredeti kérdés még mindent beengedő, de semmit kiengedő tükörről szólt, ettől én leragadtam és elkezdtem érvelni hogy ilyen tükör nincs. Utána vált definiálatlanná a sugárzás bejutása, és kezdett érdektelenné válni az egész üreg probléma.
Off. A gammával kapcsolatban még a csillagháborús időkben volt egy érdekesség. Szó volt egy űrbe telepített gamma lézerről. Hosszú vékony valamiféle gammára gerjeszthető anyagú pálcákat irányítottak volna a rakétákra, és hidrogénbombával adják a gerjesztést. Nem valódi rezonátoros lézer lett volna, hanem szupersugárzás, vagyis a gamma fotonok döntő többsége indukált emisszióval létrejött koherens foton, a hosszú, vékony, nagy erősítésű lézeranyag miatt. Ez eddig ok, de többen kiszámolták, hogy a nyaláb túl széles, nem lehet ezzel elég messzire lőni, nem jó a rakéták ellen. Mire a fejlesztők sejtetni engedték, hogy persze, de csak akkor, ha a sugár nincs fókuszálva. Ez annak idején elég nagy meglepetést okozott, mert senkinek se volt lövése se arról, mi a halállal lehetne a gammát fókuszálni - aztán ennyiben maradtak. Nem lehet tudni, tényleg volt-e reális ötlet erre, vagy csak a döntéshozóktól akartak pénzt (megkapták).
Akkor Te most a "frekvencia maximum" kifejezést a maximális intenzitáshoz tartozó frekvenciaként értelmezted, gondolom. Én meg nem, hanem a fizikailag megvalósuló frekvenciák maximumaként. Szóval itt a gond, hogy amit bnum mond, az nem egy korrektül megfogalmazott probléma.
A nagysága nem. Az, hogy reális anyag képes-e tükörként viselkedni egy adott frekvencián, az egy másik kérdés. Egy gamma fotont nem könnyű tükrözni.
Ez teljesen igaz, ezt lefelejtettem. Amit meg ez eggyel korábbi hozzászólásodban írtál, az is színigaz.
Bnum: mondd meg, konkrétan milyen rendszerre gondolsz. Pl. ilyesmi: legyen rézből a fala, legyen R sugarú gömb, sugározzuk be mondjuk X Joule-lal, aztán várjunk. Akkor máris van egy realisztikus rendszer. Vagy legyen rajta kis kerek ablak, és azon folyamatosan jöjjön be mondjuk x intenzitású omega frekvenciájú sugárzás. Stb. Tegyünk-e fel módus-módus csatolást (amit megvalósíthat pl. a falat alkotó anyag nemlineáris válaszfüggvénye)? Stb.
Azt hiszem egyébként, nem fogsz valami számodra túlságosan informatív eredményt kapni, úgyhogy szerintem a kérdésed nem igazán érdekes. Rezonátorokat gyártó cégeket esetleg érdekelhet, de semmi érdekes fizika nincs benne. Jobb esetben csak egy ismert tankönyvi példát kérsz vissza, rosszabb esetben olyan a kérdés, mintha azt kérdeznéd, miben különbözik egy háromszögletű meg egy négyszögletű 1 mm magas rücsköket tartalmazó, 1 m sugarú kerék súrlódási együtthatója. A válasz kiszámítható, csak éppen nem túl érdekes, leszámítva, ha ilyen profillal rendelkező gumiabroncsot készíteni vágyó gyár tervező mérnöke vagy.
Az üregrezonátorban nincs frekvenciamaximum (ha csak nem a kvantumgravitációs skála :) ). A sajátmódusok frekvenciája függ a rezonátor alakjától és a méretétől (Laplace-operátor spektruma, jól ismert matematikai probléma). Hőmérsékleti sugárzásban nincs maximális frekvencia. Hogy hogyan oszlik el az üregrezonátor egyes módusaira a bejuttatott energia, ahhoz túl kevés infót adtál meg. Pl. ha egy adagban bejuttatod, aztán lezárod a rezonátort, más az eredmény, mintha állandó besugárzás van (ekkor atonban ki is kell csatolni, különben sose lesz stacionárius helyzet). A dolog függ attól is, pontosan hogyan, milyen módon juttatod be az energiát, és milyen módus-módus csatolások vannak az üregrezonátorban (első közelítésben semmilyenek, de az üreg falának lehet nemlineáris válasza az elektromágneses térre, ha kicsi is ez, akkor is a hosszútávú eredményt jelentősen befolyásolja).
Ha pl azt mondod, hogy bejuttatod az energiát, lezárod a rezonátort, és vársz a hőmérskleti egyensúly kialakulásáig, akkor olyan feketetest spektrum fog kialakulni, ahol a hőmérseklet akkora, hogy a teljes tárolt energia megegyezzen a bejuttatott mennyiséggel (feltéve, hogy nincs veszteség). Persze ha nagyon kevés energiát juttatsz be, akkor eltérést fogsz találni a fekete test spektrumtól, mert akkor számít, hogy az energiaszintek diszkrétek. Az egyensúly kialakulásához kell módus-módus csatolás.
Ha felteszed, hogy nincs módus-módus csatolás, akkor tudni kell, milyen kölcsönhatással adod át az energiát, és ez pontosan hogyan csatolódik a rezonátor módusaihoz.
Szóval a problémád nincs rendeseb megfogalmazva, az energiaátadás módjától, a rezonátorra vonatkozó feltevésektől fog függni a válasz, na meg attól, milyen időskálán akarod vizsgálni a kialakult állapotot.
Nem véletlenül szórakoztam a bejutás módjával. Ha ugyanis megengeded, hogy kívülről bejusson a hómérsékleti sugárzás, de belülről már nem juthat ki, akkor olyan rendszert fogunk tárgyalni, ami ellentmond egy egész sor tételnek, termodinamika, kvantummechanika stb.
Ha viszont definiált a sugárzás bejutási módja, akkor szükségképpen létezik valamiféle ablakfüggvény is, ami meghatározza, mikor jutott be a sugárzás, és lesz magyarázat arra, hogyan váltak kvantálttá a kialakult rezgési módusok.
Hullámfüggvények megoldásáról beszélünk. A hullámfüggvények megoldásához peremfeltételek kellenek. Ha ezek nincsenek definiálva, nem lehet a megoldásról beszélni. (nem csak megoldani nem lehet, hanem az esetleges megoldás várható tulajdonságairól se lehet beszélni)
Ha a peremfeltételek ellentétesek természeti törvényekkel, akkor meg akármi lehet.
