A ventilátorba bevezetett energia 100%-a alakul hővé. Nagy része a motorban közvetlenül, a következő nagy adag a lapát-levegő surlódásakor, a maradék energiából a nyomás növekedés és a levegő mozgási energiájának növekedése fedeződik, ami végül szintén hőenergia lessz a surlódások miatt.
Ok, csak azt írtad, hogy régebben lelkesen gondolkodtál ezeken a dolgokon, gondoltam esetleg kapásból tudod. Én meg sajnos az idegen nyelvekkel kapcsolatban erős beépített gáttal rendelkezem...
"Csak arra akartam kilyukadni, hogy azokat a wattokat nem kell egészében veszteségnek tekinteni, legalábbis télen."
Ebben teljesen egyetértünk.
"Arra egyébként van valamilyen adatod így fejből, hogy egy ilyen venillátor fogyasztásának hány százaléka alakul hővé?"
Sajnos ezzel kapcsolatban (levegőnek ténylegesen átadott munka és a hővé alakuló energia aránya) szinte teljesen tudatlan vagyok, nem találtam használható információkat sehol (persze lehet, hogy csak rosszul kerestem). Az valósznű, hogy az egyenáramú motorokhoz képest a váltóáramú motoroknak lényegesen gyengébb a hatásfoka (pl a vas átmágnesezési vesztesége miatt), sőt az olcsóbb motoroknak valószínűleg még gyengébb (gyenge minőségű anyagok). Nem véletlenül gondolkodom lehetőleg egyenáramú és/vagy nagyon jó minőségű motorokban (pl Papst), mert a magas induló árat valószínűleg igen hamar kompenzálni fogja az alacsony villanyfogyasztás.
Ráadásul a kisebb motorok relatíve rosszabb hatásfokúak és itt mi igyekszünk minél kisebb motorokat alkalmazni :)
Ráadásul minden méter cső/kanyar/szűkület/befúvó/stb fojtja a motort, ami szerintem szintén rontja a ventilátor légmozgatás/hőtermelés arányát, ami ilyen kis teljesítmények esetén szintén komoly százalékokat jelenthet.
Szóval valószínűleg ha profi ismerője lennék ennek a dolognak, akkor sem lehetne egyszerű választ adni a kérdésedre.
De ha nálam türelmesebb vagy (és tudol angolul), akkor próbálkozhatsz a gugliban ilyesféle szó-kombinációkkal: electric power heat "fan efficiency"
Csak arra akartam kilyukadni, hogy azokat a wattokat nem kell egészében veszteségnek tekinteni, legalábbis télen.
Arra egyébként van valamilyen adatod így fejből, hogy egy ilyen venillátor fogyasztásának hány százaléka alakul hővé? )ha már foglalkoztál a témával...)
Illetve ha odakint épp annyira hideg van, hogy már jegesedne a kifúvó ág széle, akkor a motor (nem visszaforgatott) hulladékhője egy kicsivel lejjeb tolja a jegesedési hőmérsékletet :)
1: a kazán kéményében egy kis ideig nagyon meleg van (ekkor kis ideig fűtené), utána sokáig hideg van (ekkor sok ideig hűtené) a levegőt.
2: Ha a kazánból távozó füstgázt túlságosan lehűtöd a hőcserével, akkor a benne lévő vízpára kicsapódik, és ez a savas kémhatású folyadék szép lassan elkezni megenni a környezetét. Kivéve, ha az egészet saválló anyagból készíted, arany áron (oda a nyereség).
3: a mérgező anyagokat tartalmazó füstgázt ne egy vékony lemez válassza el a lakás frisslevegő beszívó ágától (mert ha az a vékony lemez kilyukad egyszer, azt esetleg nem Te fogod észrevenni, hanem a halottkém ;)
A szellőztető nállam 24 órában, kb 60m3/h-val megy, ehhez 25-30 wattos fogyasztás tartozik. Ez bőven elég 360m3 re + két felnőtt és két kisgyerek-re. Már vendégek is megjegyezték, hogy milyen jó nállunk a levegő, szóval nem csak szerintünk az...
Ezért sokalltam a 120W-ot, de persze mindenki annyira állítja a légcserét amennyire neki tetszik, vagy a gépésze beállítja ;)
"És elvileg ezen wattok nagy része hasznosul fűtésként, ugye?"
A befújó oldali motor teljesítményének nagy része egyúttal elektromos fűtés is (ahány watt nem légmozgássá alakul, az hővé alakul),
a kifúvó oldalinál meg annyival kevesebb, amennyit a hőcserélő nem tud visszanyerni (feltéve persze, hogy a kifúvó ventilátor a hőcserélő előtt van :).
De ez fűtésnek nagyon kis teljesítmény, ráadásul a legdrágább nappali áramból, úgyhogy én nem számolnék vele.
Régebben nagy lelkesen én is olyan rekuperátoron gondolkodtam, amelyiknél mindkét motor (a befúvó és az elszívó is) a bejövő levegőágban van, tehát a bejövő levegőt melegíti, így nem vész kárba a hőjük. De rájöttem, hogy ennyire kevés nyereségért nem érdemes ilyen sokat kombinálni: ez nem hatékonysági rekordkísérlet bármi áron, hanem egy ésszerű, megtérülésre optimalizált beruházás.
(persze ha valakinek van egy bőrönd felesleges pénze erre, annak megpróbálhatok kikísérletezni egy olyan passzívház rekuperátort, amelynek 101 százalékos a hővisszanyerő hatásfoka (mert a villanymotorok több hőt adnak le, mint a hőcserélés vesztesége), de a prototípus nagyon sokba fog kerülni ;)
"Az AC motoros fogyasztása 240W, a DC motorosé 156W.
Ha az AC motoros félgőzzel 120W-tal megy az 8 óra alatt kb. 1kWh fogyasztás."
Azt nem írtad, hogy ezek a fogyasztások mekkora légsebességre vonatkoznak. Mert lehet, hogy ez a csúcsteljesítmény, normál üzemben meg elég a harmada/negyede is.
Megy egy párásító, napi 3-5 liter vizet nyom ki. kb 300m3 a légtér, amihez a 350 m3/h-s gépet vettem meg. Fogyasztásmérő azt mondja, hogy 5 fokozatban 100-200 W-ig tudom állítani a teljesítményt. Nem tudom mennyit számít, de maga a gép, egy 10-15 C-s helységben van.
Nekünk egyébként mondták, hogy fűtésköltségben soha nem fog megtérülni a gép, ellenben a komfortfokozatot növeli - mindig friss levegő, főzés után nem kell nagykabátban vacogni, gyereket szobába bezárni.
Ahogy én számolom a páratartalomnak kb még egyszer akkora az energiatartalma, mint a levegőé. 0-20 fokig a levegő fűtése 25 kj/m3 (1,2928*1,004*20), a páratartalom fűtése 0,5 kJ/m3 (0,0064 *4,1813*20) (50% páratartalommal), víz párolgáshője 14,5 kj/m3 (0,0064*2257) ! (6.4 g/m3 víztartalom változással)
Te sajat magad haromszor szelloztetsz egy nap. A reseken meg ajtonyitasokon meg meg 5szor atszellozik. Ha precizen csinalod a hazat, es a reseken meg hasonlokon nem szellozik, akkor meg a napi harom szellozes keves lesz.
Masik megkozelites: ha a szellozes/szelloztetes okozta veszteseg 6futott honap*2500=15000 forint, az eves futeskoltseged meg 250ezer, akkor a szelloztetorendszer aramfogyasztasat nem is szamolva max 6% megtakaritast erhetsz el vele. Ennel sokkal tobbet takarithatsz meg szigetelessel, ablak jobbra cserelessel. Viszont ha az eves futeskoltseged csak 80ezer, mert baromira szigetelt es klafa nyilaszarokkal ellatott a hazad, akkor a 15000 megtakaritas majdnem 20%.
Harmadik megkozelites: van egy csomo beruhazas, koltseg, amit kivalt a komplett szellozteto rendszer. Konyhai komoly elszivo helyett sokkal kisebb eleg lehet, nem kell mindenfele ventillatorokat venni a wc-be, furdoszobabakba egyesevel.
Most elgondolkoztam hogy megéri-e ez a szellőztető rendszer. a (HŐ)szigetelés fórumon most volt szó a szellőztetési veszteségekről, ezek alapján a 125m2 es házam egyszeri kiszellőztetése kb.26ft ba kerül. ha háromszor átszellőztetem hagyományosan az 78 ft veszteség/nap.
Amit mondtatok az meg mondjuk3kwh/nap ami a duplája azaz150ft.
Ebben a 120W ban benne van a levegő visszafűtése is vagy csak a ventilátorok, vezérlő elektronika fogyasztása?
Azert egy kicsit ledobbentem! Bartoszod van es ennyire nagy a beszivott es a kifujt levego homerseklete kozott a kulonbseg? Ezen csodalkozom. Idaig akitol csak hallottam a Bartosz hocserelokrol tapasztalatot, mind dicserte, hogy mennyire jo es ,hogy nagy hidegben is kepes lefagyas nelkul uzemelni. Nalad nagyon paras a benti levego? Mert maskeppen nem tudom elkepzelni a homerseklet kulonbseget.
Nekem csak egy cso a csoben rekuperatorom van es a homerseklet kulonbseg 3C° korul van.
Szóval nem írtam, hogy nálam jegesedne. Elméletben szóltam hozzá a jegesedéshez. Máshogy nem is igen tudnék, merthogy nem túl átlátszó a rendszer, ha lenne is jegesedés, nem nagyon venném észre. Max, ha teljesen lefagy a rendszer.
Igen, ellenáramú, Bartosz.
joevagyok68: alvás közben nem megy a gép és elég nagy a belmagasság és a szoba is, hogy ne használódjon el a levegő 8 óra alatt. 8 óra működéshez 1kWh áram kell és éjjel gondolom bőven 5-10 fokkal hidegebb van mint nappal így több hőt visz ki a lakásból, mint nappal. Így az éjszakai hideg szerintem jobban rontja az energiamérlegét.
Azert aruld mar el, ha a -6C°-os kinti homersekletnel +2,3C°-os levegot fujsz ki, akkor hogyan fog jegesedni? Mert egy 0,5mm vastag alulemez egyik oldala a kilepo csonknal legalabb +2,3 C fokos, akkor ugye nem akarod azt mondani, hogy a masik oldal annyira lehuti a lemezt, hogy a fazisvaltaskor felszabadulo ho is a kifujt levegovel tavozik es a para rafagy a lemezre? Mert akkor csoda modon a meleg levego nem eri a lemezt, de akkor mi kozvetiti a hot a ket oldal kozott? Ha "minimum70%-os" a rekuperacio, akkor ugye ellenaramud van?
