Ez egy keresztaramu hocserelo, ahol a gyarto is elismeri,hogy 50-75%-os a hocsere. Nem nagy durranas.:(
Ha neked arban megfelel, termeszetesen a sajat dontesed, hogy meg-e veszed. De leteznek ellenaramuak, amelyikek joval magasabb hatasfokkal uzemelnek. En azt javasolnam, hogy keress ra az ellenaramuakra es hasonlitsd ossze a parametereket ,arakat,stb!
A cos fi a villanymotor azon jellemzője, hogy adott frekvencián (50 Hz) a tekercselése (mint induktivitás) mennyiben tér el az ideális (nem induktív) fogyasztótól. A tengelyterhelés megváltozásakor a motor tekercselése nem változik meg, induktivitása (tehát a cos fi-je) azonos marad.
A cosfi fog valtozni es nem is keveset, mert az a meddo es a hasznos teljesitmeny kozti aranyt adja meg. Harmadik meresnek inkabb hasznald a kinyomo oldal lezarasakor mert eredmenyeket.:) Igy lesz egy uresjarati, egy csak venti es maximalis terheleses meresed.
Ez jó ötletnek tűnik (legalábbis nem tudok belekötni így korán reggel álmosan)
annyi kiegészítéssel, hogy
- az első méréshez a venti nyomó ágát is lezárnám (hogy biztosan ne mozgasson külső levegőt)
- a cos fi nem fog megváltozni az egyes mérések között, nekünk pedig csak a különbségek kellenek, tehát szerintem nem kellene minden mérésnél foglalkozni a cosfi-vel (elég csak elég egyszer megmérni),
- beiktatnék egy harmadik mérést is, amelyben a ventilátoron a tényleges szellőzőrendszer a terhelés (az eredmény a fenti kettő közé fog esni), így a három értékből számos igen érdekes következtetést lehetne levonni (túl fojtós a csőhálózat, gyenge/gagyi a venti/motor, stb).
Szerintem megfogod a ventit , lezarod a szivooldalat,bekotsz egy cos fi merot es fogyastasmerot. Majd bekapcsolod a ventit. Igy amit mersz, abbol kitudod szamolni a hasznos es meddo teljesitmenyt. Majd a szivooldalrol leveszed a takarast es megint mersz. Abbol ujra kitudod szamolni a hasznos es a meddo teljesitmenyt. A ket teljesitmeny kulonbsege hozza letre a levego mozgatasat.
"A ventilátorba bevezetett energia 100%-a alakul hővé."
Ez bizonyos szempontból igaz is lehet.
Egyrészt egy ventilátort elhagyó levegővel munkát lehet végeztetni (pl áramot fejleszteni), ezzel is bizonyíthatjuk, hogy nem alakult hővé az összes energiamenyiség (energiamegmaradás).
De mi van, ha egy csupasz ventilátornál nagyobb léptékben gondolkodunk?
A légcsatornákban (és a lakás légterében) minden törés / kanyar / örvény / súrlódás / szűkület (nyomásnövekedés=melegedés) valóban hőfejlődéssel jár és ez addig folytatódik, amíg mozog a levegő. És mivel mindez jórészt a házon belül történik, elmondhatjuk, hogy hőcserélős szellőztető rendszer esetén a ventilátorok által felvett majdnem összes villamos energia így vagy úgy hővé alakul. Azért csak majdnem, mert a hőcserélőből a szabadba távozó levegő által végzett "hőfejlesztő munka" nem hoz hasznot nekünk a házon belül.
De az eredeti kérdés nem az volt, hogy a ventilátorba befektetett energia hány százaléka vész el mindörökre számunkra, hanem az, hogy a ventilátor által elnyelt energia kb hány százaléka alakul át ténylegesen levegőmozgássá (hogy azután a sok súrlódástól szintén hővé alakulhasson :)
Ezt nem igazán tudom megmondani, mert nincs összehasonlítási alapom szellőztetővel meg anélkül...
Ha kintröl jön be a por, akkor feltétlenül segít hiszen pl. nállunk hónapok óta nem volt kinyitva egy ablak sem... Takarítani viszont kell sokat, mert mind a fehér kerámia burkolaton, mind a sötét vörösfa padlón eléggé meglátszik minden porszem. Ugyanakkor a szellőztető szűrőjében sok por fennakadt eléggé beszürkült már, lassan ideje tisztítani vagy cserélni.
A ventilátorba bevezetett energia 100%-a alakul hővé. Nagy része a motorban közvetlenül, a következő nagy adag a lapát-levegő surlódásakor, a maradék energiából a nyomás növekedés és a levegő mozgási energiájának növekedése fedeződik, ami végül szintén hőenergia lessz a surlódások miatt.
Ok, csak azt írtad, hogy régebben lelkesen gondolkodtál ezeken a dolgokon, gondoltam esetleg kapásból tudod. Én meg sajnos az idegen nyelvekkel kapcsolatban erős beépített gáttal rendelkezem...
"Csak arra akartam kilyukadni, hogy azokat a wattokat nem kell egészében veszteségnek tekinteni, legalábbis télen."
Ebben teljesen egyetértünk.
"Arra egyébként van valamilyen adatod így fejből, hogy egy ilyen venillátor fogyasztásának hány százaléka alakul hővé?"
Sajnos ezzel kapcsolatban (levegőnek ténylegesen átadott munka és a hővé alakuló energia aránya) szinte teljesen tudatlan vagyok, nem találtam használható információkat sehol (persze lehet, hogy csak rosszul kerestem). Az valósznű, hogy az egyenáramú motorokhoz képest a váltóáramú motoroknak lényegesen gyengébb a hatásfoka (pl a vas átmágnesezési vesztesége miatt), sőt az olcsóbb motoroknak valószínűleg még gyengébb (gyenge minőségű anyagok). Nem véletlenül gondolkodom lehetőleg egyenáramú és/vagy nagyon jó minőségű motorokban (pl Papst), mert a magas induló árat valószínűleg igen hamar kompenzálni fogja az alacsony villanyfogyasztás.
Ráadásul a kisebb motorok relatíve rosszabb hatásfokúak és itt mi igyekszünk minél kisebb motorokat alkalmazni :)
Ráadásul minden méter cső/kanyar/szűkület/befúvó/stb fojtja a motort, ami szerintem szintén rontja a ventilátor légmozgatás/hőtermelés arányát, ami ilyen kis teljesítmények esetén szintén komoly százalékokat jelenthet.
Szóval valószínűleg ha profi ismerője lennék ennek a dolognak, akkor sem lehetne egyszerű választ adni a kérdésedre.
De ha nálam türelmesebb vagy (és tudol angolul), akkor próbálkozhatsz a gugliban ilyesféle szó-kombinációkkal: electric power heat "fan efficiency"
Csak arra akartam kilyukadni, hogy azokat a wattokat nem kell egészében veszteségnek tekinteni, legalábbis télen.
Arra egyébként van valamilyen adatod így fejből, hogy egy ilyen venillátor fogyasztásának hány százaléka alakul hővé? )ha már foglalkoztál a témával...)
Illetve ha odakint épp annyira hideg van, hogy már jegesedne a kifúvó ág széle, akkor a motor (nem visszaforgatott) hulladékhője egy kicsivel lejjeb tolja a jegesedési hőmérsékletet :)
1: a kazán kéményében egy kis ideig nagyon meleg van (ekkor kis ideig fűtené), utána sokáig hideg van (ekkor sok ideig hűtené) a levegőt.
2: Ha a kazánból távozó füstgázt túlságosan lehűtöd a hőcserével, akkor a benne lévő vízpára kicsapódik, és ez a savas kémhatású folyadék szép lassan elkezni megenni a környezetét. Kivéve, ha az egészet saválló anyagból készíted, arany áron (oda a nyereség).
3: a mérgező anyagokat tartalmazó füstgázt ne egy vékony lemez válassza el a lakás frisslevegő beszívó ágától (mert ha az a vékony lemez kilyukad egyszer, azt esetleg nem Te fogod észrevenni, hanem a halottkém ;)
A szellőztető nállam 24 órában, kb 60m3/h-val megy, ehhez 25-30 wattos fogyasztás tartozik. Ez bőven elég 360m3 re + két felnőtt és két kisgyerek-re. Már vendégek is megjegyezték, hogy milyen jó nállunk a levegő, szóval nem csak szerintünk az...
Ezért sokalltam a 120W-ot, de persze mindenki annyira állítja a légcserét amennyire neki tetszik, vagy a gépésze beállítja ;)
"És elvileg ezen wattok nagy része hasznosul fűtésként, ugye?"
A befújó oldali motor teljesítményének nagy része egyúttal elektromos fűtés is (ahány watt nem légmozgássá alakul, az hővé alakul),
a kifúvó oldalinál meg annyival kevesebb, amennyit a hőcserélő nem tud visszanyerni (feltéve persze, hogy a kifúvó ventilátor a hőcserélő előtt van :).
De ez fűtésnek nagyon kis teljesítmény, ráadásul a legdrágább nappali áramból, úgyhogy én nem számolnék vele.
Régebben nagy lelkesen én is olyan rekuperátoron gondolkodtam, amelyiknél mindkét motor (a befúvó és az elszívó is) a bejövő levegőágban van, tehát a bejövő levegőt melegíti, így nem vész kárba a hőjük. De rájöttem, hogy ennyire kevés nyereségért nem érdemes ilyen sokat kombinálni: ez nem hatékonysági rekordkísérlet bármi áron, hanem egy ésszerű, megtérülésre optimalizált beruházás.
(persze ha valakinek van egy bőrönd felesleges pénze erre, annak megpróbálhatok kikísérletezni egy olyan passzívház rekuperátort, amelynek 101 százalékos a hővisszanyerő hatásfoka (mert a villanymotorok több hőt adnak le, mint a hőcserélés vesztesége), de a prototípus nagyon sokba fog kerülni ;)
