az nem attol eg le, hanem attol hogy a huteset arra mereteztek, hogy suvit mellette a szel. ha nem lenne rajta a propeller, akkor nem egne le. de rajta van a propeller, a motor kuzd mint allat hogy a zart csoben forgassa a levegot, es meg a hutese is megszunt.
vedd eszre, hogy a cosfi=R/Z keplet azon a szinten van, amelyik szinten a villanymotor egy nemletezo valami!
Ezen a szinten az aram Ieff=Ueff/Z=Ueff/R/cosfi
Namost a halozat effektiv feszultsege fix, a motor ohmos ellenallasa fix, a cosfi fix, ergo a motor arama konstans, nem fugg a terhelestol.
Ez merhetoen nem igy van, de higyjuk megis el.
Tehat a motor arama fix, a cosfi fix, a fesz fix, akkor a felvett teljesitmeny: P=Ueff*Ieff*cosfi is fix.
Tehat a motor terhelestol fuggoen ugyanakkora teljesitmenyt vesz fel. Terhelt esetben ennek egy resze kijon a tengelyen. Terheletlen esetben mi lesz? Hove alakul? A terheletlen motor jobban melegszik mint a terhelt??
Itt egy képlet (az angol "power factor" oldalról):
Ebből
- az "R" a ventilátor motorjának ohmos ellenállása
- a motor "X" tényezője: X = 2πf · L
- ebből a 2 x pí x frekvencia = 314
- az "L" tényező pedig a villanymotor eredő induktivitása (ami a motorban lévő tekercsek, vasmagok, légrések, stb együttes eredője, ennél fogva kiszámolni gyakorlatilag lehetetlen, ezt mérni kell)
Mint látható, a képletekhez nem szükséges sem volt sem amper, sem teljesítmény, ezek értékei a ventilátor cos fi-jét nem befolyásolják.
"Hat ha Te azokon az oldalakon nem talaltal semmit, ami a szabadonfuto villanymotor es a nevlegesterhelessel dolgozo villanymotor cosfi-jere utal, annak kiszamitasara,"
A dokumentumban villanymotor cosfi-jének kiszámítása nem szerepel.
Ez a dokumentum ismert vagy folyamatosan mért cosfi-jű rendszerek meddő teljesítményének kompenzálási módszereiről szól, arról, hogy különböző cos fi-jű és teljesítményű rendszereket mekkora kapacitásokal kell kompenzálni.
A cos fi kiszámolása a következő: cos fi = R/Z , tehát ez az ohmos és az induktív ellenállás ARÁNYA. A képletben nincs szükség a teljesítmény mennyiségének megadására, mivel a cos fi egy teljesítménytől független tényező. Az impedancia (Z = j*omega*L) az induktivitástól függ, tehát a motor tekercseinek, vasmagjának, légréseknek, stb "milyensége" az adott frekvencián. Egy villanymotor induktivitása mindig azonos, tehát a villanymotor cos fi-je mindig ugyanaz lesz, attól függetlenül, hogy üresjáratban megy, vagy teljes terhelésen.
Ennek az oldalnak az alja felé is van pár cosfi képlet (angol oldal, sajnos magyar területen nem találtam még hasolót sem):
De ha azt nézed, hogy "füttőanyagot" spórolsz vele és tulképpen a ventik hője is hasznosul.
Akkor ?
Nem véletlenül írta peterch :
"Termeszetesen igazad van. Ezert engem sem erdekelt tovabb a dolog, csak addig, hogy a kifuvo agban a rekuperator elott es a befuvo agban a rekuperator mogott legyen a venti es kesz.:)"
Termeszetesen igazad van. Ezert engem sem erdekelt tovabb a dolog, csak addig, hogy a kifuvo agban a rekuperator elott es a befuvo agban a rekuperator mogott legyen a venti es kesz.:)
A Bartosz arait miert nem kered le egyenesen az ertekesitotol: infokukacbartosz.hu
Nem akarok beleszólni, de szerintem amiről itt írkáltok az elhanyagolható...
Sokkal több energia kimegy a nyílászárókon, kivezető ágon. Mit számít 60W-os motor energiája??? Nem tudom, hogy hallottatok-e arról, hogy rengeteg energia elvész az elektromos hálózat védőcsövein!!!
Tudna nekem valaki egy kb. árat mondani a Bartosz-ra? Nekem kb. 150-200 m3/h teljesítményű kellene.
Hat ha Te azokon az oldalakon nem talaltal semmit, ami a szabadonfuto villanymotor es a nevlegesterhelessel dolgozo villanymotor cosfi-jere utal, annak kiszamitasara, akkor bocsanat, hogy raboltam a draga idodet! A vektorok sem mondanak semmit , a kepletek sem?
23 oldal végigböngészére ebben a negyedévben már nem tudok időt sazakítani.
"szerintem a 4. es 5. oldal.:)"
A 4-5 oldalon egy szó sem esik olyasmiről, hogy ha pl egy villanymotor cos fi-je teljes terhelésen pl 0,92, akkor fél terhelésen nem szintén 0,92 lenne.
Termeszetesen ismerem oket es a ket favoritom koze tartozik. A masodik a Paul muanyaghocsereloje. Ezek valoban minosegi es nagyon hatasos hocserelok, de az aruk is ennek megfelelo. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincsen mas hocserelo ami jo, csak szerintem ezek a legjobbak itt a kozelben elerhetok kozul.
Ez egy keresztaramu hocserelo, ahol a gyarto is elismeri,hogy 50-75%-os a hocsere. Nem nagy durranas.:(
Ha neked arban megfelel, termeszetesen a sajat dontesed, hogy meg-e veszed. De leteznek ellenaramuak, amelyikek joval magasabb hatasfokkal uzemelnek. En azt javasolnam, hogy keress ra az ellenaramuakra es hasonlitsd ossze a parametereket ,arakat,stb!
A cos fi a villanymotor azon jellemzője, hogy adott frekvencián (50 Hz) a tekercselése (mint induktivitás) mennyiben tér el az ideális (nem induktív) fogyasztótól. A tengelyterhelés megváltozásakor a motor tekercselése nem változik meg, induktivitása (tehát a cos fi-je) azonos marad.
A cosfi fog valtozni es nem is keveset, mert az a meddo es a hasznos teljesitmeny kozti aranyt adja meg. Harmadik meresnek inkabb hasznald a kinyomo oldal lezarasakor mert eredmenyeket.:) Igy lesz egy uresjarati, egy csak venti es maximalis terheleses meresed.
Ez jó ötletnek tűnik (legalábbis nem tudok belekötni így korán reggel álmosan)
annyi kiegészítéssel, hogy
- az első méréshez a venti nyomó ágát is lezárnám (hogy biztosan ne mozgasson külső levegőt)
- a cos fi nem fog megváltozni az egyes mérések között, nekünk pedig csak a különbségek kellenek, tehát szerintem nem kellene minden mérésnél foglalkozni a cosfi-vel (elég csak elég egyszer megmérni),
- beiktatnék egy harmadik mérést is, amelyben a ventilátoron a tényleges szellőzőrendszer a terhelés (az eredmény a fenti kettő közé fog esni), így a három értékből számos igen érdekes következtetést lehetne levonni (túl fojtós a csőhálózat, gyenge/gagyi a venti/motor, stb).
Szerintem megfogod a ventit , lezarod a szivooldalat,bekotsz egy cos fi merot es fogyastasmerot. Majd bekapcsolod a ventit. Igy amit mersz, abbol kitudod szamolni a hasznos es meddo teljesitmenyt. Majd a szivooldalrol leveszed a takarast es megint mersz. Abbol ujra kitudod szamolni a hasznos es a meddo teljesitmenyt. A ket teljesitmeny kulonbsege hozza letre a levego mozgatasat.
"A ventilátorba bevezetett energia 100%-a alakul hővé."
Ez bizonyos szempontból igaz is lehet.
Egyrészt egy ventilátort elhagyó levegővel munkát lehet végeztetni (pl áramot fejleszteni), ezzel is bizonyíthatjuk, hogy nem alakult hővé az összes energiamenyiség (energiamegmaradás).
De mi van, ha egy csupasz ventilátornál nagyobb léptékben gondolkodunk?
A légcsatornákban (és a lakás légterében) minden törés / kanyar / örvény / súrlódás / szűkület (nyomásnövekedés=melegedés) valóban hőfejlődéssel jár és ez addig folytatódik, amíg mozog a levegő. És mivel mindez jórészt a házon belül történik, elmondhatjuk, hogy hőcserélős szellőztető rendszer esetén a ventilátorok által felvett majdnem összes villamos energia így vagy úgy hővé alakul. Azért csak majdnem, mert a hőcserélőből a szabadba távozó levegő által végzett "hőfejlesztő munka" nem hoz hasznot nekünk a házon belül.
De az eredeti kérdés nem az volt, hogy a ventilátorba befektetett energia hány százaléka vész el mindörökre számunkra, hanem az, hogy a ventilátor által elnyelt energia kb hány százaléka alakul át ténylegesen levegőmozgássá (hogy azután a sok súrlódástól szintén hővé alakulhasson :)
