B: Akkor a szabadesésnél is számit a tehetetlen tömeg
Érdekes következtetés :-)
Egyébként, ha tudsz két olyan testet találni, amelyek súlyos tömege egyenlő, de a tehetetlen tömegük nem, akkor a nagyobb tehetetlen tömegű test gyorsulása valóban kisebb lesz. Ilyen értelemben valóban számít a tehetetlen tömeg. Az egyetlen probléma, hogy ilyet nem fogsz találni. Ha két testnek egyenlő a súlyos tömege, akkor a tehetetlen tömegük is egyenlő (ld. Eötvös-kísérlet). így az a=(ms/mt)g gyorsulás minden testre azonos, mivel az (ms/mt) érték kivétel nélkül minden testre azonos értékű. Olyannyira, hogy ezt az univerzális állandót 1-nek szokás venni.
---
De, hogy azért legyen hasonlóság a fizikai ingával, ha nem homogén, hanem gömbszimmetrikus gravitációs mezővel dolgozunk, akkor belátható, hogy egy kiterjedt merev test gyorsulása - ha a tömegéről nem is - a tömegeloszlásától tényleg függ.
Fizikai ingáról beszéltem, ami egy vízszintes tengely körül elfordítható merev test. A tömegnek valóban nincs szerepe, de a tömegeloszlásnak igen, mivel ez nem síma gravitációs gyorsulás, hanem egy merev test szöggyorsulása. Erre forgatónyomaték=tehetetlenségi_nyomaték*szöggyorsulás érvényes. Ha a forgáspontot és a súlypontot összekötő egyenesnek a függőlegessel bezárt szöge alfa, a forgáspont távolsága a súlyponttól s, akkor a gravitációs erő forgatónyomatéka mgs*sin(alfa), a tehetetlenségi nyomaték viszont azonos s esetén is lehet más, ha más a tömegeloszlás. Következéséképpen a szüggyorsulás azonos tömeg, és azonos tömegközéppont esetén is függhet az inga tömegeloszlásától.
Az m tömegű, theta tehetetlenségi nyomatékú fizikai inga úgy leng, mint egy l=theta/ms hosszúságú matematikai inga, ahol s a fizikai inga súlypontjának a távolsága a forgástengelytől. Alkalmas tömegeknek az inga rúdjára való erősítésével a lengésidő csökenthető, vagy növelhető. Hogy pontosan hogyan, az ebből az összefüggésből kiszámolható.
Én nem vagyok egy nagy fizikusagy, de valami nagyon érdekel a fizikában, a világ kletkezése, természete, mi a is a világ, az univerzum, pontosabban az M-ELMÉLET!
Van egy kicsi fogalmam, hogy mi is ez, láttam róla egy egész jó kis dokumfilmet és azóta nagyon érdekel!
Próbáltam utánnanézni a neten, de nem találtam semmit!
Tud valaki valamilyen oldalt vagy valaki el tudná magyarázni nekem?
Ha túl nagy az anyag hőmérséklete, túl sok sugárzás fog visszajönni. Elfelejted ugyanis, hogy a meleg anyag sugároz (ld. izzószál). Ha megfelelő körülményeket teremtesz, az egyensúly be fog állni. Lehet a rendszert persze nemegyensúlyi állapotban tartani, de ehhez konstans energiaátáramlás kell. Mondom, nincs jól definiálva a feladat.
Legyen üreg (buborék):
http://www.sg.hu/cikk.php?cid=21862&PHPSESSID=24a3775f0cf1ea78844f3fe61db658dd
A "tükörhatást" a hatalmas gravitáció hozza létre.
Kivül gyengébb, beljebb nagyobb a gravitációs mező. Ez mint "törésmutató" jelentkezhet.
Itt a sugárzás csapdába esik, tehát nem alakulhat ki sugárzási egyensúly. De vegyünk egy nagyon rossz verziót: befelé a sugárzás 90% bemegy, kifelé a belső sugárzás 10% kijön. / a valódi: 100% be, 0% ki
A nagy kérdés, hogyan esik csapdába. Pl. csapdába eshet úgy, hogy egy hideg testet melegít. A hideg test nyeli a hőt, és alig sugároz, amíg hideg. Ez egy reális dolog, a melegebb test melegíti a hidegebbet. Ez nem tart örökké, ha a hidegebb test eléri a melegebb hőmérsékletét, egyensúly alakul ki, pont egyforma energiát sugároznak egymásra.
Ha esetleg arra gondolsz, valami trükkös tükörrel vagy tükörrendszerrel majd egyirányúsítod a sugárzást, ha nem is 100, de legalább 90%-kal - nos ez nem megy. Ha mégis, új fizikát kell csinálni. Ezt nyomattam ezerrel, csak a témát félrevivő unalmas terelésnek tartottad.
Még egy reális eset van. Az egyik irányú sugárzás nem hőmérsékleti spektrumú, pl. lézer. Akkor az egyensúly teljesen máshol áll be, elvileg ott, ahol a hőmérsékleti visszasugárzás abban a keskeny sávban, ami a bemenő sugárzás spektruma, is eléri a lézer energiáját. Ez alkalmasint több millió fok is lehet. Ezért szokták pl. fúziós kísérletekben éppen lézerrel fűteni az anyagot.
"Attól, hogy Te valamit nem akarsz hőnek nevezni, az még az. "
Ha hő átadásról van szó, akkor a a melegebb részről megy a hő a hidegebb felé.
Sugárzás esetén én tetszőleges mennyiségű energiát közölhetek az objektummal, függetlenül a hömérsékletétől.
Az igaz, hogy minél magasabb a hömérséklete a saját sugárzása is egyre intenzívebb.
Itt a sugárzás csapdába esik, tehát nem alakulhat ki sugárzási egyensúly.
De vegyünk egy nagyon rossz verziót:
befelé a sugárzás 90% bemegy,
kifelé a belső sugárzás 10% kijön.
/ a valódi: 100% be, 0% ki /
És egy OFF: a szerkesztőben mindíg szépen megírom amit akarok. Ez a fórumon folyamatos szövegként látszik /nincs soremelés/.
Mi a hiba?
Akkor ha jól értem, az üregben "feketest" sugárzási eloszlás alakul ki, aminek a maximális intenzitáshoz tartozó frekvenciája (MIF?) függ az egész üreg energia tartalmától. Ez a frekvencia nincs szoros összefüggésben a kivülről jövő hömérsékleti sugárzás MIF-jével,
Megint előjön, hogy nincs elég jól definiálva a helyzet.
Ha az üreg egy idealizált tükörfalú doboz, akkor mindegy, mi van a falon túl, csak az számít, mi van benne. Az pedig attól függ, hogy a lezárás előtt mivel és hogyan került kapcsolatba, és hogyan szakadt meg ez a kapcsolat.
Ha az üreg egy reális anyagból készült reális méretű doboz, akkor semmi idő alatt elmúlik annak a hatása, hogy mennyi sugárzás volt benne a kezdő pillanatban. Egyszerűen elnyeli a fal. Ezután a fal hőmérséklete és egyéb tulajdonságai fogják meghatározni, milyen sugárzás fogja kitölteni. Ha pl. egy kormozott falú doboz, akkor többé-kevésbé jó közelítéssel a fekete test hőmérsékleti sugárzásának megfelelő spektrum lesz benne, a fal hőmérsékletétől függ a spektrum maximumának frekvenciája.
Akkor ha jól értem, az üregben "feketest" sugárzási eloszlás alakul ki, aminek a maximális intenzitáshoz tartozó frekvenciája (MIF?) függ az egész üreg energia tartalmától.
Ez a frekvencia nincs szoros összefüggésben a kivülről jövő hömérsékleti sugárzás MIF-jével, illetve a bejutó sugárzás egy bizonyos idő után a belső MIF körül rezonál.
A fizikusoktól bocs az esetleges szakszerütlenségekért. Az elején írtam én nem vagyok az :)
Nem jó az okfejtés. Attól, hogy Te valamit nem akarsz hőnek nevezni, az még az. Hiába nevezed a gázok áltral átadott hőt "molekulák rendezetlen mozgásának", attól az még hő marad. Hasonlóképpen a sugárzási tér energiájára is érvényesek a termodinamikai törvényei.
Ja, még annyi, hogy ma is rengeteg ilyen hülye blöff forog haditechnikai kérdésekben, és sajnos néha komolyan is veszik. Ilyen pl. az, hogy atomtöltetű bunkerrombolók tiszták tudnak lenni (nem jut a felszínre radioaktivitás), mikor egyszerű számítások és az összes eddigi atomkísérlet tapasztalata ellene szól annak , hogy max. 5-15 méter mélyen robbanó (ennyire tudná magát befúrni a talajba, és ez még optimista becslés! sziklában pl. rosszabb a helyzet) atomtöltetet le lehetne fojtani.
A másik ilyen mai blöff, hogy a jelenleg fejlesztés alatt álló rakétavédelmi rendszer (NMD) bármire is jó. Pillanatok alatt ki lehet játszani olyan eszközökkel, amik töredékébe kerülnek egy ballisztikus rakéta költségének. Ha valaki már addik elmegy, hogy ballisztikus rakétát rak össze és kilövi az USA-ra, vajon lesz annyira hülye, hogy nem tesz bele filléres dolgokat, amikkel ki tudja játszani a rendszert? Jelenleg elég egyszerű és olcsó olyan "decoy" kombinációt alkalmazni, amire egyszerűen nincs orvosság az NMD részéről. Az egyetlen megoldás a felszálló ágban történő védekezés, a sok pénz viszont erre az NMD rendszerre megy el, ami eddig még egyszer sem működött akár csak megközelítőleg életszerű körülmények között.
"A nagysága nem."
Ha az alakja, az gömb.
"A termodinamika szerint nem, mindig a melegebb tárgy fűti a hidegebbet, és nem fordítva."
Modhatnám, hogy ebben az esetben ez nem jellemző.
Nem hő átadás történik. Sugárzás esik csapdába.
pl. üvegház hatás.
A belső hőmérséklet hiába magasabb a külsőnél, sugárzás hatására tovább nő.
Egyébként azt tippelem, hogy ez blöff volt. Persze arra lehet bazírozni, hogy valaki majd felfedezi a megfelelő technikát. Másik ilyen eset, hogy a Superconducting Super Collidert úgy tervezték (végül nem épült meg), hogy eleve tudták, a gyorsítóban annyi esemény fog keletkezni, amit az éppen rendelkezésre álló elektronika nem fog tudni továbbítani és feldolgozni. Csakhogy ránéztek a technológiai fejlődésre, és többé-kevésbé nyilvánvaló volt, hogy mire üzembe lépne az SSC, addigra meglesz a megfelelő hardver a dologhoz. Egyébként ha jól rémlik, ez be is jött, csak éppen az amerikai kormány úgy döntött, nem szán rá az SSC-ra 20 milliárd dollárt. Mondjuk a gamma sugár fókuszálás ennél tisztességtelenebb dolog volt: ott nem lehetett mondani, hogy bármi is látszott volna abból, hogy a közeljövőben meg lehet csinálni (és tényleg, most sincs lövésünk se arról, hogyan lehetne).
