55-60% abszolult nem magas, inkább a koszorú, tető hőszigetelését kellene első körben ellenőrizni - javítani.
A biztos hogy a szellőztető a tökéletes megoldás, de jelentős beruházás. Esetleg gondold meg a helyiségek egyedi szellőztetését valmi ilyesmivel: http://kair.co.uk/khrv150.htm
A segítségeteket szeretném kérni abban, hogy van egy pár éve épült családi házam. Épült 38as téglából + 10-15cm dryvit. A nyílászárók műanyagok több légkamrásak. A szobákban radiátoros fűtés, a köves helyisé helyiségekben (fürdő, Wc, Konyha+Nappali) radiátor és a visszatérő ág megkeringtetve a padlóban. Általában 20-21 fok. Ami a baj az az, hogy a 55-60% páratarlalom állandósult a lakásban a szellőzetetés és a tablettás páragyűjtők ellenére. A külső falak sarkán pedig kisebb nagyobb 0,5 - 2,5 m2 penészfoltok kezdtek megjelenni.
Javasoljátok-e a rekuperátor rendszer telepítését? Ha igen milyet, mekkorát? Ha nem, akkor mit? Kandalló? Légszárító?
"geos padlófűtésben gondolkodom, a levegő csak plussz,"
Szerintem ha a szellőzés légáramát meghagyjuk csendes fokozaton (és nem emeljük a szélvihar tartományba a nagyobb hőszállítás miatt) valamennyi hőt akkor is el lehet szállítani vele.
Legyen a lakás normál szellőztetése mondjuk 120 m3/h. Ha csupán erre a légmennyiségre bízunk hőszállítást, ezzel is elszállítható kb egy kilowatt. Ez első látásra nem túl sok hő, de gondoljunk bele abba, hogy a fűtési szezon nagy részében távolról sincs szükség a számított maximális fűtési teljesítményre, az idő túlnyomó részében lényegesen kevesebb is elég.
Elképzelhető, hogy bizonyos házaknál ezzel az 1 kilowattal a fűtési szezon nagy része a kiegészítő fűtés beindítása nélkül is átvészelhető. Persze ez erősen függ a ház hőszigetelésétől (=hőigényétől), hőszigeteletlen ház esetén ez csak a tél legenyhébb óráiban elegendő, passzívház esetén meg akármikor :)
Figyelembe kell venni azt is, hogy nem sok kandalló/kályha képes telente 200 nap x 24 órán keresztül garantáltan 50 fokos fűtőlevegőt szolgáltatni, tehát egy fűtési szezonra 4800 kWh fafűtés-nyereséggel számolni erős optimizmus lenne.
No meg kiszámíthatjuk, hogy így kb évente hány kilowattóra plusz hőenergiához juthatunk. Ha nem vagyunk szorgalmasak a tüzelésben és/vagy egy begyújtás túl hamar leég, mert olyan a kandallónk, akkor kiderülhet, hogy erre az egész légfűtés-kiegészítésre fordított pénzmennyiség soha az életben nem fog megtérülni (pl összevetve a gázzal ma előállítható 16-18 Ft/kWh értékkel).
"0,01 X 550 m3/h=5,5 vagyis ha jó gépésszel számolok, és kitudom/eltudom juttani a szobákba az hőt, akkor az 5,5kw/h igény kielégíthető légfűtéssel?"
Óránként 550 köbméter meleg levegővel valóban át lehet vinni óránként 5,5 kilowattóra hőt.
De ez csak 30 fokos szoba-fűtőlevegő hőmérsékletkülönbség esetén igaz, tehát
- ha a levegőhőmérséklet nem éri el az 50 fokot,
- és/vagy ha 20 fokosnál melegebb szobát fűtesz,
akkor ez kevés lesz, tehát arányosan emelni kell a légmennyiséget (a hőmérsékletet sajnos nem lehet, mert 50 fok felett a levegőben száló por büdösödik a hőtől).
...egyébként 5-600 m3/h mozgatása nem kevés zajjal jár...
"Ha a radiátorom mögött hőtükör van, elé meg polisztirolt teszek ... Ilyen radiátorral gondolom ugyanúgy ki lehet fűteni egy szobát gond nélkül."
Ha a radiátorodat körbeburkolod úgy, hogy hősugárzással már ne tudjon fűteni, (csak konvekciós úton), azzal rontottál a hatásfokán.
Hogy hősugárzás híján mennyivel rosszabb, azt még sacolni sem merném (nem vagyok szakember).
"ebből viszont az következik, hogy óránként sok-sok-sok m3 levegő megy át a radiátor konvektorlemezein...?"
Családi foglalatosság: készítsetek néhány papír szélforgót (ventilátort) amelyek vízszintesen forognak (üveggyöngy vagy tűhegy csapágyazással) és rakjátok végig őket a radiátor tetején. Saját szemmel látva megdöbbentő látvány, ahogy a napi sok ezer (!!!) köbméternyi levegő 8-10 papír propellert pörget a padiátoron.
jaccso: a ház hőigénye ha jól emlékszem 3kw fölött van valamivel. A kandalló 12kW névleges teljesítményű. A kettő közti különbséget a falak szépen elnyelik. (aztán persze leadják)
Mekk Eleknek igaza van, önmagában a légfűtés csak passzívházhoz elég, úgyhogy érdemes gépésszel számoltatni. A kandallónál a légfűtés mellett még van egy nagyon erős közvetlen sugárzásos + konvekciós hőleadás, ami rendesen melegíti az adott helyiséget. Ezt persze a szellőztető aztán elosztja, de jóval lassabban mint ahogy egy rendes tűz leadja.
Emiatt azért van némi hőfok különbség a házban. A hálónkban pl 19 nagyjából az átlag. Mellette a fürdőben, ahol az elszívás van, hasonló a hőmérséklet. Hozzá tartozik a dologhoz, hogy nálunk baba van, az ő szobájában van teljesen megnyitva az anemosztát, nálunk és a nem használt helyiségekben vissza van fojtva, mert nekünk inkább elég a 19 fok, mint neki :)
Tapasztalatom szerint azokban a helyiségekben nincs lényegesen hidegebb, ahol csak elszívás van.
Ősszel hagytuk lehűlni a házat, a nagy minuszokban meg is ijedtem hogy elég lesz-e a kandalló, de mostanra már látszik hogy működik. Mindenesetre ez ideiglenes megoldásnak jó, egész életemre nem vállalnám. Kényesebb asszonyságnál még konfliktusforrás is lehet, ha ez érint valakit :)
szgb: a második megoldás mint már leírták biztos nem jó. A kandalló témát egyébként peterch járta körül valamikor ebben a fórumban, érdemes az ő hozzászólásait visszakeresni. Én nem szerettem volna a kandallóról szívott levegőt közvetlenül befújni, mert a konyha (kolbásszag) mellett van, és nem is volt elsődleges szempont a 100% hasznosulás.
Ettől persze máshol jó lehet ez a megoldás. Ebben az esetben abban is érdemes gondolkodni, hogy a kandalló saját ventillátorával fújod ezt az ágat. Az én kandallómhoz is létezik ilyen gyári opció. Így a hő nem gond, mivel a még hideg levegőt mozgatod. Hangja viszont lesz.
Normál ventillátorok biztos nem bírják ki azt a hőmérsékletet, amit a kandallóról lehet szívni, ezt is számításba kell venni.
Egyébként mindenképpen érdemes szakival beszélni, nálam a rendszert a bartoszos csapat tervezte/építette, őket bátran ajánlom. Ezer olyan dolog van, amire az ember nem gondolna, ha még nem látott ilyet.
Szerintem nem feltetlen lehet ugyanugy kifuteni. A radiator nem adja le igy a katalogus szerinti erteket (x/y holepcsoben z Watt teljesitmeny), mert abban a sugarzas is benne van. Tehat legrosszabb esetben a korabban megfelelo eloremenod nem hul le elegge (kazan is kisebb teljesitmenyt ad, kapcsolgat vagy modulal), extrem esetben keves is lehet a futesi teljesitmeny.
Egyebkent minden bizonnyal "sok" levego megy at rajta, de azert a "sok" nem mindegy, hogy mennyire sok, nagysagrendi kulonbsegek is lehetnek.
Egyszeru, probald ki forditva: tegyel a radiator tetejere valamit, amitol a legaramlas megszunik (ld. nem teregetunk ra'), es ugyanugy csokken a teljesitmeny (lehetne a szobaban is merni, de vszinu egyszerubb ha a radiator holepcsojet mered, ugyanolyan eloremenovel es szivattyuallasban). Ha ettol tud csokkenni, akkor a masik iranytol is.
Hm. Ha a radiátorom mögött hőtükör van, elé meg polisztirolt teszek (-> sugárzással nem melegíti a szobát), akkor tkp. légfűtést csinálok belőle (a konvektorlemezek melegítik az átáramló levegőt). Ilyen radiátorral gondolom ugyanúgy ki lehet fűteni egy szobát gond nélkül... ebből viszont az következik, hogy óránként sok-sok-sok m3 levegő megy át a radiátor konvektorlemezein...?
Ne feledjétek, hogy a szellőztető rendszer levegőjével csak NAGYON kevés hőenergiát lehet eljuttatni: egy köbméterrel max kb 0,001 kilowattórát (a nullák száma nem elírás!) de a valóságban legtöbbször még ennél is kevesebbet sikerül.
Úgyhogy akiknek legalább 20 centi hőszigetelés van a házán (és ennek megfelelő az ablakok, födém, stb hőszigetelése is), annak csak ajánlott más kiegészítő fűtési módszer minden szobába (padló- fal- mennyezet- vagy helyi levegőfűtés, stb),
akinek viszont ennél kevésbé szuper a hőszigetelése, annak kötelező, mert csak a szellőzőlevegő önmagában biztosan kevés lesz.
Szerintem ha a legtöbb meleget akarjuk eljuttatni a szobákba kellő szabályozással, akkor a bejövő ágba a légcserélő után kötném egy feszszabályzós ventillátorral, aminek az hő(szabályzóját)érzékelőjét betenném a bemenő csőbe, és ennek a szabályozásával lehet beállítani a meleg levegő hőfokát.
Ha a bejövő ágba kötöd a kandalló hőjét a hőcserélő elé akkor szerintem pont az ellenkezőjét éred el mint amit szeretnél. A kimenő levegőre még ráfűtesz a kandallóval pedig abból kéne kinyerni a hőt. Nem vagyok szakember csak úgy gondolom.
Én mindenképpen a hőcserélő után a bejövő ágba kötném csak az a kérdés hogy a venti elé vagy mögé?
Ha elé kötöm a kandalló hője kinyírhatja a ventilátort viszont szívja a kandallóból is a levegőt.
Ha mögé kötöm akkor meg a kandalló felé fújja. Talán ez lenne a leglogikusabb ide kötni de akkor ide is kell egy jó nagy venti ami legyőzi a másik ventit, kicsit idétlennek tűnik a dolog.:-)
Talán az a legjobb amit az előbb írt valaki hogy a kandallót a kifúvóágba kötni de lehet hogy akkor sokkal nagyobb hőcserélő kellene. A józan paraszti esezm azt monja hogy hosszabb utat kell megtennie a levegőnek a hőcserélőben hogy lehűljön azaza átadja a hőt a bejövőnek.
A kandalló egy elszívóágon van, tehát nem közvetlenül az onnan elszívott levegőt fújja be, hanem átmegy a hőcserélőn
Én is szeretném a kandalló melegét egy rekuperátoros szellőztetőrendszerrel szétdobni a házban, viszont nekem 2 elképzelésem volt eddig:
- a hőcserélő után csatlakozna be a kandallótól jövő levegő egy külön csővel és azt egy külön kapcsolható venti fújna, tehát nem a rekuperátor ventije. Ennek egyszerű logikával nyilván az az előnye, hogy biztosan kellően meleg levegő fog áramlani. Mondjuk fizikához nem értek, nem tudom lesz-e valami cirkulációs gond, hogy két venti is tolja a levegőt egy csőrendszerben (közben menne a rekuperátoré is)
- a hőcserélő elé, de a beszívó ágba kötöm a kandallótól jövő ágat, ekkor nem kell plusz venti (gondolom), mert a rekuperátor szívná ba részben a kinti hideget, részben a kandalló forró levegőjét. Ennek a hátránya, hogy mivel a kinti hideg levegővel vegyítve szívom be, lehet nem lesz kellően meleg (pl mondjuk 15 fokos), amiből a hőcserélő sem fog tudni huszonpár fokos meleg levegőt csinálni.
Szóval érdekelne, hogy ezeket végigjártad/elvetetted, mire oda jutottál, hogy a kandalló hőjét csak a bejövő levegő melegítésére használod?
A kandalló egy elszívóágon van, tehát nem közvetlenül az onnan elszívott levegőt fújja be, hanem átmegy a hőcserélőn. Így a fűtés hatásfokát a hőcserélő hatásfoka rontja. Ennek ellenére mégis kifűti a házat, némi kompromisszummal. (a messzi hálóban azért hűvösebb van, 19 fok környéke)
(ház:silka tégla+25cm eps, födémen 50 cellulóz)
A kandalló direkt légfűtéses, csövezhető típus. Az égési levegőt kívülről kapja, a lakótér felé hermetikusan zárt.
A ház főfűtése egyébként hőszivattyú lesz, de elfogyott a lóvé a szondára, úgyhogy az idei telet ezzel fűtöm.
Vizes fával, szerintem jó az eredmény :)
Maxra kapcsolva azért van némi hangja, így csak fűtéskor, napi pár órát használjuk.
