lehet mindkettő egyszerre. a marék kerekbe zár. (a mar is záró mozdulat)
sőt, a merít mély hangrendű párja.
......................
ha a rovás m betűjét nézzük, az két fogként értelmezhető. a mer és mar között a különbség az egy foga az a-nak. volt már hun rovás abc valahol valaki lője be, mert elég nagy botorság a rovás nélkül a nyelvőstörténetet elemezni.
AURIS : fül ------ Mivel ez egy üreges szerv, így egyszerűen ÜRES lehet itt a szavunk. Angol csak szótövet mond, és EAR--ŰR formában fordíthatjuk . Olasz nyelvben ORECCHIO, a román nyelvben meg a szó URECHE formában van meg.
ASSIMILO : hasonlóvá tesz, hasonlít, utánoz, felveszi valaminek az alakját, színlel, más bőrébe bújva kiadja magát valakinek --------------------------- A kezdő H lehagyása a fő trükk, tegyük vissza a szó elejére és így jól látszik már hogy egy magyarul készre ragozott szót kapunk meg : HASONULÓ pontos szavunk van átírva ilyenre...
Ezúttal MAR gyökerű szavak, ha már úgyis ez a téma. Ebből akár több rész is kijön, a MORDACITAS--MARDOSÍTÓS dolog már volt, továbbiak :
MARE : tenger ------ Ez annyi hogy MARÓ, MAROS folyónk is ebből van. MARINÁL szavunknak is a MARáshoz van köze és nem a latinokhoz, franciákhoz, meg a németekhez. Egy marós pác a kaján, a sütni való húson, ez a titka mindössze.))
MERCOR : vesz, vásárol ------- Tehát MARKOL pontosan, ez már képzett szavunk. A kereskedő is markol, csak ő pénzt, a vevő meg árut, ezért hasonlóak a kereskedéssel kapcsolatos kifejezések is. Ma "jó fogás" ez már inkább hogy jót fog ki valaki. Albán csak annyit mond hogy "MARR" , és röviden ez így is igaz.
MARCUS : római előnév, kalapács ------------ MARKOS, markoljuk a kalapácsot is. Hadvezér értelemben is jó, ha összeMARKolja a MARAKodókat, ugyanúgy működik MARS esetére is a dolog.
MORDEO : harap, mar ------ Persze hogy a MAR szóval kezdünk, de nem csak ennyi, nem kell itt szerénykednünk, mert ez is egy magyarul készre toldalékolt szó már teljesen. Pontosan MARDALÓ a szavunk, valamikor régen így is használtuk ezt. Cz-F még említi is valamelyik "marós" cikkében, a vagdal mintájára mardal is volt használva. Ma mardosó leginkább.
Olasz MORDERE szóból jobban látszódik ez a MARDALÓ dolog, vagy a francia MORDILLER már azért közeli egészen...
Szerintem CZ-F rosszul értelmezi a MAROK/MARÉK szót. Nem a kerekdedségről szól, egyszerűen a MAR ige bővítménye. Sok hasonlóan képzett szavunk van. Reszel---reszel-ék, fest--fest-ék és lehetne sorolni.
Mert a marokkal elmarni, megmarni, belemarni (markolni), kimarni lehet . Még ma is hallani idősebbtől faluban hogy "mard meg jó erősen" --- azaz fogjam erősen, markoljam mert rozoga és széteshet.
Illetve bizonyos szövegkörnyezetben még ma 2024-ben is él és egyértelmű : például a "hajába mar" kifejezés a "hajába markol" dologgal egyenértékű, csak röviden kifejezve...
Magyar (ragozott) kifejezések latin csomagolásban :
MORATIO : mulatás, késés, késedelem ------ időt MÚLATÓ ----MORATIO formára módosult. Csak az R helyére tegyük vissza az R hangot. A 7 betűs szó utolsó 4 hangja magyar toldalékolás újfent.
MORDACITAS : harapósság, marósság , csípősség, csípős íz ------ némiképp túltoldalékolva ez a MARDOSÍTÁS szavunk. És mivel a szótó a MAR , tökéletesen látszik hogy a kifejezés további 7 hangja magyar ragozás. MORDAC---MARDOS Ez is megvan nekik, de hogy ne legyen annyira nyilvánvalón egyértelmű, ezért a biztonság kedvéért X-re írták .))
Ez a MARDOS itt már MORDAX változik meg. mondják ecetről, csalánról és egyebekről.
QUAESO : kér, keres ------ épp KERESŐ a szavunk pontosan, magyarul képzett/ragozott a szó. Csak tegyük vissza az R hangot a helyére, és már jól is látszik.
Elég vicces is volna ez a szláv vonal, mert a "merit és meriti" formákon már ott van a magyar --ÍT képzőnk , ez a "tudósok" figyelmét elkerülte.
De a MER (merít/merül) kapcsán ugyanezek a "vogul/osztják" szavai amelyekre hivatkozik a jövevényszótár : mareyt, maret, meret formák, ezek mind a merít/mérít/már(í)t/méret megfelelői. Merőkanál mérőkanál is, vizet is mértek vele.
Amúgy számos helyen megvan még a szó, még a maláj és a tamil nyelvben is látni. Az ógörög "metreo" mögött is annyi állhat hogy MÉRET...
a merso/merto, ez itt jó találat. a merít, márt egyértelműen urali és talán az altaiban is kimutatható.
valószínűleg a merito és mélt- is ebből ered (mer, mér : mérték). a mer - mér az alapszó (nem szláv, mivel azt "jóindulatóan" kifelejtették a hivatalos nyelvészek, h finnül määrä mitta mitata ... +2. Ősi, finnugor kori szó, vö. zürjén murtal- mér, kimér, votják mertal- mér, mérlegel.)
METRICUS : bizonyos mértéket és mérést illető, szótagmérték, mértékes verselés -------- Ez nem egészen a méter+ikus ahogy itt-ott olvasni, hanem maga a MÉRTÉKES szavunk lesz. Csak az RT hangpárt felcserélték.
MERSO/MERTO : belemárt, elsüllyeszt ------ Tehát MÁRTÓ a szavunk. Vagy esetleg a MERÍTŐ, de ezek ugye eleve szinonimák. MÁRTÓ-MERTO változott meg. Biztosan nem a latin toldalékolta ezt magyarul.))
MICARIUS : takarékos, aki a morzsalékot is összekaparássza -------- Nagyon jó hogy így értelmezte a régi szótár, mert így egyből beugrott hogy mi ez : MOZSARAS a szavunk a mozsár által. A mozsár rendeltetése meg épp az volt hogy morzsákra zúznak benne dolgokat. Morzsolás történik benne.
MOZSARAS ----MICARIUS formára változott, csak cseréljük vissza a C hangot ZS-re és jól látszik minden...
MEATUS : menés, járás, út, menetel ------------ Az E és A hangok közé tegyük vissza az amúgy odatartozó N hangot és jól látszik hogy MENETES a pontos szavunk itt. Szótő és + 2 magyar toldalékolás figyelhető meg.
MAJESTAS : általában bizonyos személyeket vagy dolgokat megillető legfőbb méltóság. Fenség, méltóság. -------------------
MAGASZTOS: erkölcsileg magasrendű, emelkedett, fenséges, ünnepélyes. Ugyanaz a kettő.)) De ha a latin szó J hangját visszacseréljük G-re akkor a hangalak is szinte egyezik már így.
MAGASZTOS --MAJESTAS átváltozás. A MAG után a szó további nagyobbik része magyar ragozás.)) 1. MAG, 2. MAGAS, 3. MAGASÍT 4. hogy újra melléknevet kapjunk az igéből: MAGASÍTÓS-ból mindez.
MADEFACTIO : megnedvesítés ---------- NEDVESÍTŐ pontosan a szavunk. M-N és F-V rokon hangok visszacserélése után jobban látszik. MADEFACTO : meglocsol ---- szintén NEDVESÍTŐ, készre ragozott magyar latin köntösben...
Ezek is magyar kifejezések eredendően. A latin csak módosította őket :
ERATO : a szerelmi és az erotikus költészet múzsája, a görög mitológia istennője ----------- ezt a görög kezdhette el használni előbb, de nem is ez a lényeg. A lényeg az hogy ez a SZERETŐ szavunk.))
SZERETŐ--ERATO változott át. SZ le kellett hagyni az elejéről, lehet még jutalom is járt érte.))
EXARIDUS : száraz, szikkadt --------------------------- MEGSZÁRADÓS a szavunk pontosan, csak tegyük vissza a szó elejére az M kezdőhangot és tökéletesen látszik ez a magyarul már ragozott, igekötővel ellátott szavunk. A latin szóképzés.))
EXUBERO/EXUBERATIO : bőség, bőven jő elő, túlárad, bővelkedik ------- nyugodtan írhatnák még azt is hogy MEGSZAPORODÓ, mivel erről beszélünk itt valójában. AZ "EX" itt a "MEGSZ" voltaképpen.
Az UBERO ----SZAPORA szavunk csak szabadságolták a szó eleji SZ hangunkat. Tegyük csak vissza és jól látszik a szavunk. Amúgy UBERO : termékeny, SZAPORA , termő, terem -----------
Tehát készre ragozott magyarból van itt minden.)) SZAPORA---(sz)UBERO változott át.
MEGSZAPORODÓ ---- EXUBERATIO változott meg. ITT az X mögött végül is újra megvan az SZ hangunk a szaporodást illetően, a GSZ hangkapcsolat lett írva egy X-re...
Pontos évről én sem tudok. Annyit olvastam róla, hogy az Árpád-kori latinság kezdte el használni a JAUR (+ különböző bővítmények ) formát, ami időnként GAUR is íródott le. Azaz 1000 környékén már bizonyosan létezett.
GYŐR--GYŰR(Ű) lehet. Gyürhát, Gyüroldal dűlők vannak így megnevezve a térségben, sőt magát a várost is írták le GYŰR néven is. Illetve GYŰR-hegy földrajzi nevek is léteznek...
early 14c., apparently from Old Englishbylgan"tobellow," from an imitative PIE root*bhel-"to sound, roar." Originally of animals, especially cows and bulls;
A város neve jól szemlélteti hogyan történnek az átírások :
JAURUM : Győr városa -------- és ugye ez van itt eltorzítva, JAUR formára. A másik ismertebb ARRABONA formában meg a város folyója, A RÁBA van benne. Ez a kifejezés sem "jött" sehonnan, van RÁBCA meg RÉPCE vízfolyam is, meg REPCSÉN és REPCE növény is ami meg épp véletlen még külsőre hasonlít is a RÉPA dologra. Amúgy káposztaféle. A RÉPCE végén már kicsinyítő van. Persze répákról nem nevezünk meg földrajzi neveket meg vízfolyásokat... Vagy de mégis ! Még szép hogy igen.))
Erdélyben van ALSÓRÉPA település, ami FELSŐRÉPA része. A helység a RÉPA-PATAK völgyében fekszik. Bónuszként még van Felsőrépás is a Felvidéken. Répa völgyünk is van. Svédeknek is van.))
JUCUNDUS/JOCUNDUS : kedves, kellemes, örvendetes, víg, vidám------------ JÓ KEDVES (jókedvű) kifejezésünk van eltorzítva ilyenre. Van még egy-két hasonló szó.
VALUTA : érték, egy ország fizetési eszköze ---------- VÁLTÓ a pontos szavunk. Ami egyben egy közgazdasági foglom is. Váltóérték, váltólevél mind a külföldi fizetőeszközök váltására valóak.
Intézményesített "nyelvtudomány" szerint : "külföldi pénznem, az olasz nyelvi hatás által vált elterjedté. Az olasz VALERE alapján. A magyarba elsősorban a németből került át " ---------- az egész egy hülyeség úgy ahogy van.
Eleve a VALERE mögött is már egy másik magyar szó van aminek a VÁLTÓ szóhoz semmi köze sincs.
VALERE : megér, eredményez, valamivel egyenlő mértékkel bír ------ azaz VALERE ---FELÉR szavunkkal teljesen egyenlő csak egy kicsit átírták V kezdőre. VALUTA meg VÁLTÓ pénz. Teljesen két különböző felépítésű szó, és mindkettő nyelvünkön toldalékolt, valahogy nem a német ragozás látható itt ezekben.))
VALID /VALIDITAS : érvényes, hatályos, fennálló -------- A különböző lejárati idők dátumai elé is ezt írják. Például okmányokon is ez van, hogy VALID, olaszul VALIDO, igen mert addig hiteles, és legfőképpen addig VALÓDI .)) Eddig kell itt eljutni. Nyelvünk már készre ragozott szava ez ami megadja a különféle jelentések értelmét, méghozzá magyar nyelven...
DICATIO : ajánlás, szentelés, dicséret, dicsőség -------- DICSŐÍTŐ a konkrét magyarul készre ragozott szavunk, de a DÍSZÍTŐ is jó lehet hiszen ezek itt erősen rokonok.
A lényeg hogy szintén egy magyar késztermék van előttünk, csak egy latin hangzású köntösben elrejtve.
DELEO : megsemmisít, eltöröl, töröl, kitöröl ---------- TÖRLŐ ez pontosan. Van rá T kezdőhanggal is nekik ugyanez. Úgy TERGO éppen .)) TÖRLŐ--TERGO változott át. Az L hangot nagyon de nagyon kockázatos lett volna meghagyniuk, akkor mindenkink feltűnne hogy ez ugyanaz.)) Átírták G-re inkább.
DIAPHANUS : áttetsző, átlátszó------ jajj DE FÉNYES itt valami.)) Szerintem a FÉNYES -PHANUS átírás mindenképpen lefixálható, tehát a szó elejétől függetlenül itt nekünk már van egy magyar nyelven toldalékolt szavunk. A DIA meg amit üveglemezekre festettek, az is a képbe illik, átlátszott, áttetsző volt. Persze átfénylős-nek is jó lehet...
A latin szavak mögött már toldalékolt magyar kifejezése rejtőznek :
DECANUS : dékán , tíznek a főnöke, tizedes ----------------- TIZENES formában kimondva ez a TIZEDES szavunk. A "tizedszedőben" DECET van, az a TIZED. Átírt ragozott magyar.))
Angol DECADE is TIZED, jól kiolvasható. Sőt, ez pontosan TIZEDE az évnek a tizede.
DEFORMATIO : torzítás, leábrázolás --------- ahogyan a reformáció --RÁFORMÁZÓ , hasonlóképpen ez meg LEFORMÁZÓ pontos hangalak átszerkesztéséből készült. A LE az sokszor DE formában előtag, biztosan kerülni akarták az azonosságot.))
DEVIUS : félre eső, kóbor, tévúton járó, tévelygő ----------- TÉVES a pontos szavunk, ez van egy kissé átalakítva. Kiejtés kissé pösze, mondhatni eléggé "tévjusz" )) Angolul ha már valaki eltér vagy letér arról a bizonyos az útról, akkor ő DEVIATE --TÉVED . Mi ezt előtaggal úgy használjuk hogy eltéved...
INTERLUCEO : kivilágít, keresztül látszik--------------------- külön-külön már előkerültek, így egybeírva ez a BENTRE-LÁTSZÓ (láccó) kifejezésünk. LÁTSZIK hogy ez az.))
LIGATIO : kötés, kötözés, megkötözés ------------- a pontos már toldalékolt kifejezésünk LEKÖTŐ, a latin a K-G hangokat gyakran cseréli fel. Illeszkedik a rendszerbe az írásbeliséggel kapcsolatos LIGATÚRA szavunk is, amely hangokat köt össze. Magyar (eredetű) szavak ezek átszerkesztve.
LEGALITAS : törvényesség---------- jól ismert szavunk, JOGÁLLÍTÁS amiről itt szó van , a törvénykezéssel kapcsolatos LEG az a JOG szavunk átírása minden esetben. A JOGOS----LEGIS egy dolog, utóbbi hangalakját előbbiből módosították. Ugyanis a szó alapja a JÓ. De az átírás jól látszik, és a szó végi ragozás is.))
A BÖRZE szavunkról : Ma pénztőzsdének fordítják. Meg különböző értékcseréket lebonyolító eseményeket hívnak efféleképpen. Csakhogy nem ez a szó eredeti jelentése. Különös hogy még CZ-F se jutott el a BŐR szóig, ami az egésznek a lelke. Persze csak egyféleképp értelmezte a kifejezést. Nem németből jött, nem latinból jött, nem görögből jött. Mert innen ment hozzájuk. Most nézzük a latin szót, jó régi szótárból amelyben még a régi jelentések is szerepelnek :
BURSA : bőr, bőrtáska , erszény, kincstár, pénztár, alkuház, börze ------------- BÖRZE, BŐRÖZŐ a szavunk, egyértelműen a BŐR aminek az egészhez köze van. Hogy jöhet ez az adásvételhez meg a vásárokhoz?... Egyszerű, mindenki ott "bőrözött" az erszényével, tárcájával, BŐRtáskájával. Mert ez az eredeti jelentés, a BŐRŐS dolog .
A német BÖRSE mai napig a tárcát is jelenti. Illetve a görög "BÜRSZA" állatbőr. Az angol szónak tőzsdei értelmezése nincs, ez a PURSE : zacskó, erszény, pénztárca . BŐRÖZŐ eszköz, mind abból készült el egykor.
BENEFICIATUS : javadalmas , ahogyan fordítják ------- BŐN-FIZETŐS/BŐVEN-FIZETŐS a pontos már képzett, ragozott/toldalékolt kifejezésünk. Ilyen ez a latin szóképzés.))
Ez a "BENE" dolog a BŐVEN szó egy régebbi verziója, a rövidebb "BŐN" A "bűn" szót is mondták így de ezt a "bőven dolgot is :
"Nekünk a föld gyümölcsöt
Áldásul BŐN terem"
Egy 1800-as évekbeli zsoltárban mindez. De talán még ma is néha elhangzik ez a "bőn termő" kifejezés.
BOATUS : bőgés ----- és épp ez a BŐGÉS a konkrét szavunk. A latin nagyon kockázatosnak gondolta ezt a G hangot meghagyni.)) Akkor túlságosan is látszódna hogy már a magyarul képzett és toldalékolt szó van itt, így átírták T-re.
BRASSICA : káposzta ------------- amit régen BORZAS néven is neveztek a megjelenése okán, ez van eltorzítva. Vannak közelebbi hangalakok ennél másoknál, spanyoloknál és talán meglepetésre a walesi nyelvben.
Spanyoloknál : BERZA ------ BORZA(S) --ez jó mert mutatja az eredetileg Z hangot.
BARDOCUCULLUS : felső öltöny csuklyával, barátkápa --------------------------- A konkrét és pontos magyar nyelven már készre ragozott összetett szavunk a BARÁT-CSUKLYÁS lesz. Ilyen ez a latin szóképzés.)) A CSUKLYA meg egy olyan történet hogy ezt az ember a fejére CSUKJA, magyarul lehet ezt megtenni.
Az ilyen szerzetesfélék, más szóval barátok hordtak effélét, ismerhetjük a barátköntös fogalmát is.
BELLUS : nyájas, módos, ép , egészséges, szép, csinos, kellemes -------------- BÁJOS lehet a pontos szavunk. Katalán BELLESSA is BÁJOS hasonlóságot mutat.)) Az angol BEAUTY is ezekből jöhetett létre...
MAGNARIUS : nagykereskedő ----- NAGYÁRUS megnevezéssel. És ezt jó 100 éve még simán leírták ezen a módon magyar nyelvű tudósítások. A szó 2-dik feléről : ez az --ARIUS szóvégeken rendszerint két dolog szokott lenni :
1: mikor ez valóban egyenlő az ÁRUS szavunkkal mind értelemben, és majdnem hangalakban is. Mint most.
2: máskor viszont a nagybetűs kiemelt szó végi toldalékainkat jeleníti meg egy az egyben : por-OLÓS , vagy mondjuk szer-ELÉS , huzig-ÁLÁS, tal-ÁLÓS és a többi hasonlóan képzett esete.
TUTELA : gondviselés, oltalom, gyámság. És még : TUTELA NAVIS : a hajó véd-istenségének képe. -------------------- TUTUJ(gat) és a hajó a TUTAJ, ami nyílt vízen ad védelmet. Így van közös bennük.
INTERMEO : közte megy ------------ így is körülírható, de valójában BENTRE-MENŐ civilről van itt szó. Csak vissza kell helyezni a szó elejére a B hangot + az utolsó O hang elé vissza kell rakni az amúgy ott lévő N hangunkat és jól látszódik minden.
BENTRE-MENŐ -------INTERMEO változik át. Így készül a latin nyelv.)) Készre ragozott magyar kifejezésekből.
INTROVERTÁLT személyiséget jellemző kifejezésünkről : Könnyű kiolvasni az eredeti magyar két szót, ami itt össze van rakva egybe. Ráadásul mindkettő a nyelvünkön van már toldalékolva, így mind a latinból és mind a németből való eredeztetés legfeljebb valami áprilisi tréfa lehet maximum ha felismerjük ezeket :
INTRO dolog egyenlő a BENTRE fogalmával. B hangot lehúzták elölről, mert úgy azért tényleg nagyon feltűnő lenne már ez.)) Oké, lépjünk tovább , --VERTÁLT / latin VERTERE és német VERTIERT ugyan mi más lehetne, mintsem a magyar FORDULT készre ragozott szavunk. Csak átkódoltak egy kezdő F-et V-re .)) Mondjuk a német ettől még F-et ejt ki, az eredetit. Ennél is jól látszik a latin átírás :
VORAGO : örvény ---- azaz FOR(o)GÓ, régen így is nevezték az örvényt, hiszen valósan is forog. Méghozzá magyarul.))
És adjuk össze az INTRO--BENTRE és a VERTIERT--FORDULT magyar(osabb) párjait :
BENTRE-FORDULT -----INTRO-VERTÁLT , épp ugyanazok de az utóbbi már egy jól láthatóan átmódosított hangalak. És éppen meg is nevezi pontosan a személyiségjegyet...
TORAL/TORALE : terítő, ágykárpit ------------- de nevezzük nyugodtan csak TERÜL/TERÜLŐ-nek , épp ez van módosítva, ma már TERÍTŐ nevezzük meg ezt a szót leginkább.
THRONUS : királyi szék, trón --------- TORNYOS a konkrét és pontos szavunk elváltoztatva. Cz-F sem értette a trónt sajnos, magyar itt minden. Egyrészt magas emelvényen elhelyezett díszes szék. Másrészt meg jól megmagasított egyenes (tornyos) támlája van, és ezen okból még az efféle székeket hívták tornyosnak/ tornyos széknek is.
Magyar nyelv átformált szavai néznek vissza ránk :
FIXUS : állandó, tartós ------ FESZES a pontos szavunk. FiXURA : szegezés, fölszegezés --------- azaz fix hogy ez ott fog maradni, mert így már FESZÜLŐ. Ugyanez szó végen :
CRUCIFIXUS : ez a KERESZT-FESZES (feszületes) dolog, nagyon jól látszik a magyar nyelv már toldalékolt szavainak átszerkesztett változata. A CRUCIFIGO már KERESZT-FÜGGŐ amit jelent. Ezt csak azért, mert nagyjából ugyanúgy fordítják, de mégis másképpen van valójában ez kifejezve magyarul.))
FUSUS (3) : orsó --------------------------- igen, ebből három féle is van, mikor épp "fosás", máskor "főzés", de itt most ebben az orsó jelentésű szónál ez a FŰZŐS lesz pontosan, az orsókra fűzni szokás, ez a textilfeldolgozástól kezdve a magnószalagokig nagyjából igaz is lesz mindre.
Egy szó 4 félére is átírva, a magyar nyelv toldalékolása egyértelmű:
FERVEO /FERBUI / FERVI/ FERVO : forr, buzog, habzik, pezseg, hevül, háborog -------- ezeket így mind egyszerre jelenti, a konkrét készre ragozott szavunk a FORRVA hangalak, jól láthatóan ebből "építkeztek", ezen szónál nagy volt a buzgalom a szóátírások idején, mindjárt 4 verzió is született .)) ...
INUSUS : heverés, nem használás, vele nem élés ------- NEM ŰZÉS zajlik, IN itt NEM, az US meg az ŰZ(ni) igénk. És szerintem akkor most már az angol "USE" dolgot is megsejthetjük ezzel.
INTRO : be vagy belé megy, belép : BENTRE----INTRO egy. A kezdő B hangot szabadságolták, nagyon kockázatosnak gondolták fennhagyni ezt a szó elején , mert annyira nyilvánvaló volna hogy miből is van ez.)) Sebaj, így is felismertük hogy mi is ez.
LACTITO : szoptat ----- LAKTATÓ igen jó eséllyel. És akkor a LAKTÓZ mint tejcukor dolgot is ehhez köthetjük, végül is stimmel a cucc, táplál/laktat a dolog.
