Próbáld ki ha egy üveggel szemben állva kamerázol és valaki elmegy mögötted látszódni fog a sziluettje. a környezetet látod benne, ragassz egy fekete szigetelő szalagot az üvegre az lesz a valós érték.
Ilyen páratartalom mellett még nem kellene penészedni a falaknak, kivéve, ha hőhidas (az, hogy a külső falak sarkánál jelenik meg, erre utal), vagyis egyes helyeken jelentősen alacsonyabb a hőmérséklet, és így helyileg magasabb lesz a relatív páratartalom. Ilyen hőszigetelés mellett ez elég furcsa, meg kellene nézni, hogy milyen hőmérséklet-különbségek vannak a falon. (Szerintem megéri pár ezer forintot rászánni egy egyszerű infrahőmérőre, és félméteres hálóban végigmérni a falat) Ha jelentős különbségek vannak, akkor a hőszigeteléssel valami nincs rendben. Ha nem, akkor a páracsökkentés irányába célszerű elmozdulni (gépi szellőztetés, párátlanító stb.)
A tárgyak infravörös sugárzás-hőmérséklet mérésekor bejátszik egy bizonyos emissziós érték ami függ a tárgyak anyagától, színétől is. Akkor lenne igazán pontos a mérés ha tudnánk az anyagok emissziós tényezőjét és ezt be is állítanánk a hőmérőn. Gondolom a lázmérőn az emberi bőrhöz, szövetekhez van beéllítva.
Vannak bizonyos tárgyak amik visszaverik az infravörös sugárzást pl. üveg.
tehát ablaküveget infrahőmérővel, hőkamerával nem érdemes nézegetni. olyan mint ha tükröt fényképeznénk.
Az egyszerű infrás (fülbedugós) lázmérők nem használhatók 10-12 fok körüli felületi (fal) hőmérsékletek mérésére?
Ha van ilyen valakinek próbálja már ki, nekem csak higanyos lázmérőm van. Mondjuk a legjobb lenne a mért értéket összehasonlítani egy infrás hőmérővel mérttel
A magas páratartalom többnyire túl gyenge szellőztetésre utal. Ha ez nem túlzásbavitt spórolás eredménye (minden lyukat eltömítünk, hogy ne szökjön a meleg, majd folyamatosan panaszkodunk a sok párára) és nem vadiúj a házad (nedvesség a falakban), akkor miféle a szellőztetésed: gyári szellőzőrések az ablakokban, elszívó ventilátor a fürőben/klotyóban/konyhában, satöbbi.
A penészfoltok hol vannak? (mennyezet/sarok/padló)
Formájuk? (pl viszonylag keskeny csík vagy csak amorf paca)
Hány fokos a szoba levegője a penészfolt közvetlen közelében?
Ebben igazad lehet. Azonban érdekes, de nekem a vizes helyiségekkel és a padlófűtéses helyiségekkel nincs semmi vagy nagyon kicsi probléma. Probléma csak a 3 (ház sarkán elhelyezkedő) szobával van igazából! Ott jelentkezik a penészedés....
Nem hiszem, hogy minden szobába kellene, a vizes helyiségek önmagukban hatalmas javulást hoznának. Ne becsüld alá a teljes szellőztetőhöz szükséges anyag és munka költséget. Sok buktatója van a kivitelezésnek is, amik esetleg csak a tél közepén a legnagyobb hidegekben fognak problémát okozni, de akkor nagyot.
Ez a szellőztető egy kompakt, bárkinek vállalható megoldás.
Mondom mindezt azután, hogy én magamnak csináltam meg ;) Nekem a végösszeg profi géppel, kb 850 Eft lett + négy-hat nap munka.
Az általad javasolt berendezés darabja kb 100e HUF ha ebből teszek a 4 szobába az 400E HUF ez már megközelíti egy rekuperátor rendszer árát nem? Persze úgy hogy a gépészeti részét haverommal megoldom... Jól tippelek?
55-60% abszolult nem magas, inkább a koszorú, tető hőszigetelését kellene első körben ellenőrizni - javítani.
A biztos hogy a szellőztető a tökéletes megoldás, de jelentős beruházás. Esetleg gondold meg a helyiségek egyedi szellőztetését valmi ilyesmivel: http://kair.co.uk/khrv150.htm
A segítségeteket szeretném kérni abban, hogy van egy pár éve épült családi házam. Épült 38as téglából + 10-15cm dryvit. A nyílászárók műanyagok több légkamrásak. A szobákban radiátoros fűtés, a köves helyisé helyiségekben (fürdő, Wc, Konyha+Nappali) radiátor és a visszatérő ág megkeringtetve a padlóban. Általában 20-21 fok. Ami a baj az az, hogy a 55-60% páratarlalom állandósult a lakásban a szellőzetetés és a tablettás páragyűjtők ellenére. A külső falak sarkán pedig kisebb nagyobb 0,5 - 2,5 m2 penészfoltok kezdtek megjelenni.
Javasoljátok-e a rekuperátor rendszer telepítését? Ha igen milyet, mekkorát? Ha nem, akkor mit? Kandalló? Légszárító?
"geos padlófűtésben gondolkodom, a levegő csak plussz,"
Szerintem ha a szellőzés légáramát meghagyjuk csendes fokozaton (és nem emeljük a szélvihar tartományba a nagyobb hőszállítás miatt) valamennyi hőt akkor is el lehet szállítani vele.
Legyen a lakás normál szellőztetése mondjuk 120 m3/h. Ha csupán erre a légmennyiségre bízunk hőszállítást, ezzel is elszállítható kb egy kilowatt. Ez első látásra nem túl sok hő, de gondoljunk bele abba, hogy a fűtési szezon nagy részében távolról sincs szükség a számított maximális fűtési teljesítményre, az idő túlnyomó részében lényegesen kevesebb is elég.
Elképzelhető, hogy bizonyos házaknál ezzel az 1 kilowattal a fűtési szezon nagy része a kiegészítő fűtés beindítása nélkül is átvészelhető. Persze ez erősen függ a ház hőszigetelésétől (=hőigényétől), hőszigeteletlen ház esetén ez csak a tél legenyhébb óráiban elegendő, passzívház esetén meg akármikor :)
Figyelembe kell venni azt is, hogy nem sok kandalló/kályha képes telente 200 nap x 24 órán keresztül garantáltan 50 fokos fűtőlevegőt szolgáltatni, tehát egy fűtési szezonra 4800 kWh fafűtés-nyereséggel számolni erős optimizmus lenne.
No meg kiszámíthatjuk, hogy így kb évente hány kilowattóra plusz hőenergiához juthatunk. Ha nem vagyunk szorgalmasak a tüzelésben és/vagy egy begyújtás túl hamar leég, mert olyan a kandallónk, akkor kiderülhet, hogy erre az egész légfűtés-kiegészítésre fordított pénzmennyiség soha az életben nem fog megtérülni (pl összevetve a gázzal ma előállítható 16-18 Ft/kWh értékkel).
"0,01 X 550 m3/h=5,5 vagyis ha jó gépésszel számolok, és kitudom/eltudom juttani a szobákba az hőt, akkor az 5,5kw/h igény kielégíthető légfűtéssel?"
Óránként 550 köbméter meleg levegővel valóban át lehet vinni óránként 5,5 kilowattóra hőt.
De ez csak 30 fokos szoba-fűtőlevegő hőmérsékletkülönbség esetén igaz, tehát
- ha a levegőhőmérséklet nem éri el az 50 fokot,
- és/vagy ha 20 fokosnál melegebb szobát fűtesz,
akkor ez kevés lesz, tehát arányosan emelni kell a légmennyiséget (a hőmérsékletet sajnos nem lehet, mert 50 fok felett a levegőben száló por büdösödik a hőtől).
...egyébként 5-600 m3/h mozgatása nem kevés zajjal jár...
"Ha a radiátorom mögött hőtükör van, elé meg polisztirolt teszek ... Ilyen radiátorral gondolom ugyanúgy ki lehet fűteni egy szobát gond nélkül."
Ha a radiátorodat körbeburkolod úgy, hogy hősugárzással már ne tudjon fűteni, (csak konvekciós úton), azzal rontottál a hatásfokán.
Hogy hősugárzás híján mennyivel rosszabb, azt még sacolni sem merném (nem vagyok szakember).
"ebből viszont az következik, hogy óránként sok-sok-sok m3 levegő megy át a radiátor konvektorlemezein...?"
Családi foglalatosság: készítsetek néhány papír szélforgót (ventilátort) amelyek vízszintesen forognak (üveggyöngy vagy tűhegy csapágyazással) és rakjátok végig őket a radiátor tetején. Saját szemmel látva megdöbbentő látvány, ahogy a napi sok ezer (!!!) köbméternyi levegő 8-10 papír propellert pörget a padiátoron.
jaccso: a ház hőigénye ha jól emlékszem 3kw fölött van valamivel. A kandalló 12kW névleges teljesítményű. A kettő közti különbséget a falak szépen elnyelik. (aztán persze leadják)
Mekk Eleknek igaza van, önmagában a légfűtés csak passzívházhoz elég, úgyhogy érdemes gépésszel számoltatni. A kandallónál a légfűtés mellett még van egy nagyon erős közvetlen sugárzásos + konvekciós hőleadás, ami rendesen melegíti az adott helyiséget. Ezt persze a szellőztető aztán elosztja, de jóval lassabban mint ahogy egy rendes tűz leadja.
Emiatt azért van némi hőfok különbség a házban. A hálónkban pl 19 nagyjából az átlag. Mellette a fürdőben, ahol az elszívás van, hasonló a hőmérséklet. Hozzá tartozik a dologhoz, hogy nálunk baba van, az ő szobájában van teljesen megnyitva az anemosztát, nálunk és a nem használt helyiségekben vissza van fojtva, mert nekünk inkább elég a 19 fok, mint neki :)
Tapasztalatom szerint azokban a helyiségekben nincs lényegesen hidegebb, ahol csak elszívás van.
Ősszel hagytuk lehűlni a házat, a nagy minuszokban meg is ijedtem hogy elég lesz-e a kandalló, de mostanra már látszik hogy működik. Mindenesetre ez ideiglenes megoldásnak jó, egész életemre nem vállalnám. Kényesebb asszonyságnál még konfliktusforrás is lehet, ha ez érint valakit :)
szgb: a második megoldás mint már leírták biztos nem jó. A kandalló témát egyébként peterch járta körül valamikor ebben a fórumban, érdemes az ő hozzászólásait visszakeresni. Én nem szerettem volna a kandallóról szívott levegőt közvetlenül befújni, mert a konyha (kolbásszag) mellett van, és nem is volt elsődleges szempont a 100% hasznosulás.
Ettől persze máshol jó lehet ez a megoldás. Ebben az esetben abban is érdemes gondolkodni, hogy a kandalló saját ventillátorával fújod ezt az ágat. Az én kandallómhoz is létezik ilyen gyári opció. Így a hő nem gond, mivel a még hideg levegőt mozgatod. Hangja viszont lesz.
Normál ventillátorok biztos nem bírják ki azt a hőmérsékletet, amit a kandallóról lehet szívni, ezt is számításba kell venni.
Egyébként mindenképpen érdemes szakival beszélni, nálam a rendszert a bartoszos csapat tervezte/építette, őket bátran ajánlom. Ezer olyan dolog van, amire az ember nem gondolna, ha még nem látott ilyet.
