"A lexan lapok végén a levegő osztó-gyűjtőket hogy célszerű megoldani?"
Egy-egy nagyobb üreg, amelynek az oldalából nyílik a sok pici lyuk/rés. Ha megnézel egy pár gyári rekuperátort/hőcserélőt, abból sok ötletet lehet meríteni egy egyszerűbb szerkentyű elkészítéséhez.
Szerintem a második/harmadik példány már egész használható lesz (ha ezermester vagy és barkácsolás előtt sokat gondokodsz rajta, akkor TALÁN már az első isem lesz rossz ;)
"A rengeteg kis keresztmetszetű csatorna nem okoz sokkal nagyobb folytást,nyomásveszeséget mint a cső a csőben hőcserélőnél?"
Ha a soksok pici rés/csatorna összesített keresztmetszete ugyanakkora, mint a nagy csőé, akkor az nem tekinthető fojtásnak.
A nyomásveszteség másik okozója a felületi súrlódás: mivel a csöves és a lemezes hőcserélőnél ugyanakora a hőátadó felület, ezért a felületi súrlódás is kb ugyanakkora (lenne, ha nem lenne a csövesnél a külső cső felülete is, ami a hőcserében nem segít, viszont szintén súrlódik.
A nyomásveszteség harmadik okozója a kisebb-nagyobb örvények, ezek létszámát okos (pl.íves) levegővezetéssel csökkenthetjük (már ahol ez egyáltalán lehetséges, mert van ahol ez lehetetlen és van ahol kimondottan szükséges éles töréseket alkalmazni). A rekuperátoroknál ilyen örvények főleg a hőcserélő csatornák feltöltésére és kiürítésére kialakított üregeknél és a ventilátoroknál keletkezhetnek. Érdekesség: hirtelen nem emlékszem olyan termékre, ahol egy fikarcnyit is törődtek a rekuperátor belsejében az örvénymentes légáramlásra, mindenütt beraknak inkább egy pár százalékkal erősebb ventilátort (pedig ha tudnák, hogy némely ventilátorból távozó légáram milen hüye irányokban halad (tekereg) tovább olykor, sírva fakadnának).
És még okozhat nyomásveszteséget a légáramba belógó különféle nagyobb izék (örvény=fékezés=nyomásvesztés), a cső/üreg falának recéssége/hullámossága (sok ezer mikro-örvény), satöbbi satöbbi...
Nem véletlenül létező autó/motor tuning-trükk a kipufogódob kihagyása és a lágy ívekkel hajlított és belülről polírozott/krómozott kipufogócső ;) ott is a kisebb fojtás a cél.
A lexan lapok végén a levegő osztó-gyűjtőket hogy célszerű megoldani? A rengeteg kis keresztmetszetű csatorna nem okoz sokkal nagyobb folytást,nyomásveszeséget mint a cső a csőben hőcserélőnél?
Egyébként az én ventim leselejtezett 12V-os lehetett, Kínából idetartó hajón átmatricázva. Erre utalt az 600Ft-os ára is és a 12V-ossal közel azonos teljesítménye.
A WC-s 5let nagyon nagy :D:D:D
(egy giga ipari ventilátorral a nem kívánt személyek is eltüntethetőek)
A cső fal merevséget ebben az esetben tekinthetjük másodlagosnak, mert mind a fémek, mind a műanyagok kis csillapítású anyagok.
Egyébként teljesen igazad van, tehát egy csatorna csővel megoldva a dolgokat a kanyarok tökéletesen továbbítják a hangokat. A méregdrága lapított téglalap keresztmetszetű légtechnikai csövekre mindez már nem igaz a randa derékszögek miatt :)
Szerintem a megoldás: a cső "csillapított felfogatása" (nem merev, hiszen a rezonanciákat nem akarjuk támogatni, hanem épp elnyeletni szeretnénk), valamint a Sonoflexhez hasonló megoldás beépítése.
Tovább javítja a helyzetet, ha a cső teljes hosszában be van tekerve üveggyapottal, és egy pici nyomást fejt ki a csőre. (picit(!) összenyomva rögzítjük)
A hangfalaknál pedig fenntartom, hogy a hengertől rosszabb nincs, hiszen minden irányba ugyanakkor keresztmetszett miatt egy állóhullámgyárral van dolgunk. Az ívelt forma != henger!! Az ívelt forma lényege, hogy nem tud állóhullám kialakulni, így sokkal egyszerűbb a csillapítás.
Egyébként az ívelt forma normál esetben tényleg sokkal merevebb, de az olcsó hangfalak esetében kizárólag esztétikai kérdés a forma.
Az omega forma biztosan segített volna, de sajnos a kör keresztmetszet miatt nem jelentett volna megoldást. Az eredeti tervünk az volt, hogy minden szoba külön csővel megy a pincébe, és ott készítünk fóliából és üveggyapotból hangcsillapítót.
"a számítógép ventik (egy 5 és egy 12V-os) egy-egy nokia töltőről mennek (3,6V), ennek ellenére fürdés/toalett használat után 10-15 perc alatt rendbeteszi a levegőt"
Még nem találkoztam 5 voltos számítógép ventivel, pedig több száz volt már a kezemben. Mondjuk ettől még lehet ilyen...
Egy tipp a WC-hez: a víztartály és a csésze közé vastagabb cső egy elágazással, melynek felső végén venti/rekuperátor szívja a levegőt (a csészéből pl a padlásra/hőcserélőbe) Ezt a légáramot úgy kell beállítani, hogy MÁR ne legyen semmi szag, de MÉG ne vacogjon a hátsód újságolvasás közben.
"Ez a lexán tulajdonképpen a polikarbonát tábla amiből buszmegálló tetőket is csinálnak? és akis csatornáin áramlana oda vissza a levegő? vagy egy táblában csak egy irányban?"
Tulajdonképp igen. Habár a buszmegállók tetején UV stabil anyag van, ez az olcsó lap meg nem biztos, hogy az, de a Te hőcserélődben nem lesz túl sok UV fény ;) (az enyémben valószínűleg igen)
A szendvics a következő:
- egy Lexan lap, a benne lévő lyukakban halad az egyik levegő az egyik irányba
- egy légrés (távtartókkal), ebben a résben halad a másik levegő a másik irányba
- egy Lexan lap, a benne lévő lyukakban halad az egyik levegő az egyik irányba
- egy légrés (távtartókkal), ebben a résben halad a másik levegő a másik irányba
- egy Lexan lap, a benne lévő lyukakban halad az egyik levegő az egyik irányba
- egy légrés (távtartókkal), ebben a résben halad a másik levegő a másik irányba
- egy Lexan lap, a benne lévő lyukakban halad az egyik levegő az egyik irányba
- egy légrés (távtartókkal), ebben a résben halad a másik levegő a másik irányba
- egy Lexan lap, a benne lévő lyukakban halad az egyik levegő az egyik irányba
- egy légrés (távtartókkal), ebben a résben halad a másik levegő a másik irányba
... és így tovább,
szerintem minimum 10 négyzetméter hőátadó felületig, de minél több, annál jobb.
(egy Lexan lap két oldala külön-külön felületnek számít)
Szerencséd van: az akusztika is hozzám tartozik ;)
(Illetékes Elvtárs 1988)
"a kör keresztmetszetű cső a legrosszabb hangtechnikai szempontból :( A kanyarokban is tökéletesen továbbít mindent"
Ha a cső fala által továbbított (vezetett) hangot tekintjük, akkor igazad van: az ívelt csőfal merevebb, mint az egyenes lapokból álló, ezért jobban vezeti a hangot. A cső belsejében (a levegőben) haladó hang viszont a kanyarokban/törésekben csillapul nagyon: a szép ívelt kanyarokat beveszi a hang, a ronda drékszögű törésekről viszont visszaverődik (mint egy tükörről).
"Pl. hangfalépítős körökben nem véletlenül nem épít senki sem ilyen formájú dobozt hifi-hez,"
Professzionális hangfalaknál (ahol nem a sorozatgyárthatóság a legfontosabb) gyakran alkalmazzák az ívelt felületeket, mert sokkal kevésbé hajlamosak rezonálni (ugyanakkora tömeggel nagyobb merevség érhető el). Persze nem mindenütt lehet, mert pl egy hangszórót nehéz egy görbe lapra szépen ráépíteni :)
Ez a lexán tulajdonképpen a polikarbonát tábla amiből buszmegálló tetőket is csinálnak? és akis csatornáin áramlana oda vissza a levegő? vagy egy táblában csak egy irányban?
Nem látom okát, hogy PVC lefolyócsővel ne működne a dolog. Valamivel gyengébb lenne,mint a fémcsöves, de (sacc) max 10 százalákkal. Ez a különbség természetesen azonos méretű hőátadó felületre és azonos konstrukció esetén igaz.
Persze ettől még a hőcserén túl egyéb okok kizárhatják a PVC lefolyócső használatát, pl a szaga (ha van neki).
10 m2 felülethez kb 30 méternyi ilyen cső kell. 30 x 400 Ft= 12 e Ft. Ez azért nem olyan olcsó, hogy kizárna bármilen más anyagot: ennyi pézből pl 12 m2 Lexan jönne ki (6 m2 kétrétegű), tehát az olcsó PVC 20 százalékkal drágább, mint a drága Lexan.
Egyet kell értenem, hogy a kör keresztmetszetű cső a legrosszabb hangtechnikai szempontból :( A kanyarokban is tökéletesen továbbít mindent. Pl. hangfalépítős körökben nem véletlenül nem épít senki sem ilyen formájú dobozt hifi-hez, de aszakirodalom is szinte tiltja! Csak a Sonoflex, vagy hasonló megoldások működnek, bár amennyire tudom, a Sonoflex nem légtömör.
A flexi csövek elvileg jobbak, hiszen a felületükön jobban megtörik a hang. Gyakorlatban a szüleimnél évekkel ezelőtt, a "mesterek" Y-ba hoztak össze 2db 120mm-es műanyag flexi csövet, amely a földbe lett fektetve szellőzési célokból. Az Y két ágán volt a két szoba levegőbeömlő nyílása a radiátor mögött, a szára pedig a pincébe ment, ahonnan szerettünk volna talajban előmelegített levegőt befújni. A projekt ott halt meg, hogy a két szobában tökéletes áthallás volt, a halkan szóló TV minden szavát lehetett odaát hallani. A végén üveggyapottal le kellett zárni a csövek végét. :(
A levegő egyenletes szétosztása miatt nem aggódom a kis sebesség és a túlméretezés miatt. Amennyiben mégis probléma lenne vele, egyszerű mérésekkel kideríthető, mely csövek/cső darabok problémásak és javítható a légáramlás. Másfelől a spiro csövek felülete spirálisan megvezeti a levegőt, tehát mindenképp elég nagy lesz turbulencia. Éppen ezért nem is használnék sima falú csövet.
Bár elképzelhetőnek tartom, ahogy te is mondtad, hogy a 4 belső cső közötti rész hatásfoka csökkenne. Tehát egy mérés + esteleges hatásfok javítás mindenképp szükséges a befejezés előtt!
Kondenzvíz szempontból a függőleges elhelyezés ideális lenne + a gravitáció is javítja elvileg a légáramlást. Mit szóltok a függőleges megoldáshoz?
A lemezes egyelőre nekem is szimpatikusabb a mérete miatt. Árban sem több, mint a csöves. Viszont a csövest szinte el sem lehet rontani :)
Egyébként nálunk már 2 éve üzemel egy primitív cső a csőben megoldás: 2x100mm alu flexi cső 3m hosszan 2cm-es hungarocell dobozba csomagolva + 2db számítógép venti. Egyszerű kísérlet volt egy hirtelen támadt ötlet nyomán, az alábbi konklúziókkal:
a flexi cső ellenállása irdatlan nagy és lehetetlen a kondenzvíz problémát kezelni
1db venti kevés, mert a nyílászárokon szív/fúj a cső helyett, tehát a 2 venti kötelező a rendszerbe
csőbe bele van kötve a páraelszívó, de ha nincs bekapcsolva a nyomó oldali számítógép venti, akkor a kajaszag szétterjed a lakásban
a hungarocell zajos, de cserébe olcsó, könnyen szerelhető (tehát a venti hangját már előtte le kell csillapítani)
a rendszer üzemeltetése arra elegendő, hogy ~35m2 (fürdő+konyha-nappali) páratartalmát szinten tartsa, és a napi 3-4 szellőztetés helyett 1-2 elegendő
jó lenne valahogy a kondenzvizet kezelni -> egyelőre a "megoldás", hogy a kifújó ventit szinte folyamatosan járatom
a páraelszívó 2. és 3. fokozata már sok a fürdőszobai számítógép ventinek :) ezért be kellett rakni egy visszacsapó szelepet
a számítógép ventik (egy 5 és egy 12V-os) egy-egy nokia töltőről mennek (3,6V), ennek ellenére fürdés/toalett használat után 10-15 perc alatt rendbeteszi a levegőt
a fürdőszobába mindenképp kellene szűrő a kifújó ventire
Szerintem ha kicsit visszaolvasol, akkor ralelsz a Lexanos kivitelezesi modjanak is.
Nalam a 125-os csoben 202m3/h a legszallitas. A PVC csovet nem ajanlanam. Tul jo hangvezeto., de nem jo hovezeto ( azert a falvastagsaga nem tized mm-es mint a Lexannak ) .
Megtisztelo szamomra,hogy ram gondoltal a kivitelezesre. Termeszetesen nagyon szivesen megepitem.:)
Volna viszont par kerdesem. Az rendben, hogy folyamatos legcserere tervezed, de hol tudnad elhelyezni? Hideg terben(ahol akar minuszok is lehetnek), vagy meleg terben, ahol nem csokken a homerseklet 0C°ala. Valamint tudod, hogy en a magas, karcsu es fuggolegesen szerelt hocserelok hive vagyok, ezert az is erdekelne, hogy mekkora helyed van, ahova feltudnad szerelni ilyen formaban. Elmeleti meret " maximalis "( csak a rekuperator merete )160cm x 60 x 40cm, magassag x szelesseg x melyseg.
Az arat csak a konkret meretek es szigeteles vastagsag utan tudnek irni.
A lemezes illetve lexanos hőcserélők hogy épülnek föl, házilag elkészíthetők? ezekről van valami leírás, ábra esetleg?
Ezek szerint ha ennyire nem fontos az anyaga a hőcserélő csöveknek akkor lehetne PVC csövekből is?! Ha 110 lefolyócső lenne a belső cső annak kb.400ft métere. Peter ha jól tudom 300m3/h körüli levegőt szállít 125 ös csövön. akkor az előbb említett 120m3/h nak elég lenne egy 110 es nem?
"mondjuk egy 315-ös csőbe 4db 100-t raknék, így ~7-8m lenne azonos tudású rendszer hossza, és azt függőlegesen is el lehetne helyezni, esetleg a tető csúcsában elférne."
A külső (vastag) csőben a levegőt annyira egyenletesen kellene szétosztani, hogy annak lehetőleg minden pontja (a belső csövek teljes felülete) egyenletesen át legyen szellőztetve, ami kezdőnek nem egyszerű feladat (szerintem még a gyakorlottabbak is inkább kerülik az ilyen kétséges kimenetelű dolgokat). Ha nem sikerül egyenletesen átszellőztetni ezt a hülye formájú üreget, azzal a hőátadó felület egy része nem fog részt venni a hőcserében.
Szerintem megbízhatóbb az "egy csőben egy cső" megoldás, a szerkezet hosszát meg hajtogatással lehet csökkenteni, csak ügyelj arra, hogy a lakásból kifelé távozó (lefelé hűlő) levegőből kicsapódó pára patakocskája merre fog folyni a cső alján: a víz mindig a melegeb irányába folyjon (a távozó levegővel ellenkező irányba), így nem fagyhat meg.
Én inkább lemezes hőcserélőt készítenék, azzal szerintem kevesebb a (méret/hőszigetelés/mechanikai/kondenzvíz/stb) probléma.
Engem nem zavar, ha nem vagy szakember, de az eddigi hozzászólásaiddal tiszteletet vívtál ki nálam (de szerintem másoknál is). Ugyanez vonatkozik peterch-re is :)
Ezért is hivatkoztam régebbi hozzászólásaitokra.
Egy pici házikót tervezünk építgetni, ezért jött most elő ez a hővisszanyerő téma.
A legegyszerűbbnek mindenképp a peterch-féle megoldás tűnik, de sajnos méretileg problémás. Volt egy olyan gondolatom, hogy mondjuk egy 315-ös csőbe 4db 100-t raknék, így ~7-8m lenne azonos tudású rendszer hossza, és azt függőlegesen is el lehetne helyezni, esetleg a tető csúcsában elférne. Árban sem lenne vele gond, de az elhelyezése még így is kérdéses.
Viszont nem tudom, hogy a függőleges elhelyezéssel lennének-e problémák a gravitációs légáramlás miatt.
Az anyagvastagságos példádon sokat gondolkoztam, és lehet benne valami. Amire nem gondoltam, az a levegő hőátadó képessége. Hiába növelem egy szint után a cső/lemezek hőátadó képességét, nem hoz érdemi javulást. Éppen ezért a cső a csőben megoldás esetén sokkal kevésbé számít a vastagság, mint a lemezesnél.
Megnéztem este elég sok gyári hőcserélő képet, adatot, és biza' elég vékony anyagból van mindegyik. Szerintem a lemezesnél 0,1-3mm falvastagság esetén igazad lehet az anyag minőségével kapcsolatban ("józan határok között", ahogy mondtad).
Tehát ha jól gondolom, 1mm műanyag vs 1mm alu vagy 0,1mm műanyag között hatalmas lesz a különbség. Gondoljunk pl. tejfölöspohár falára és mondjuk egy bankkártyára (ki lehet próbálni mondjuk egy radiátoprra rakva). Ez 50-80cm hosszúságnál szignifikáns hatásfokkülönbséget eredményez, de pl. egy 60m talajkollektornál vagy hosszú cső a csőben megoldásnál már gyakorlatilag semmit nem számítana.
Ebből kiindulva viszont a lexan megoldás kérdéses számomra. Annak milyen vastag a fala?
Az eloxálásra első sorban azért gondoltam, mert az én értelmezésem szerint a hideg oldalra hőt sugároz a hőcserélő fala. Ezek szerint ilyen kis hőmérséklet különbségnél nincs értelme hősugárzásról beszélni?
Közben támadt egy másik gondolatom. A gyári hőcserélők egy része 62g-as "cellulózból" van. Ez nagyjából a csomagolópapírnak felel meg. Vajon csomagolópapírból megépítve milyen problémák vetődnének fel?
Most érkezett olyan stádiumba az építkezésem, hogy lassan döntenem kell a szellőztetőrendszeremről.
Sokat kérdeztem már tőled és itt MekkEleket és téged tartalak a legkompetensebb embereknek a témában, de gyakorlati megvalósítás miatt hozzád fordulok inkább a kérdésemmel:
Mivel már többször felmerült a lexan alapú hőcserélő, de még nem építette meg senki, de mindenki kíváncsi rá (többek között én is), tudnál-e nekem építeni egyet (árakat írhatsz ide is vagy privátban).
A szükségletem 100-120m3/óra folyamatos légcsere a lehető legjobb hatásfokkal ( természetesen ésszerű anyagi keretek között).
Válaszodat előre is köszönve:
Péter
ps: Kedves Mekk Elek, ha vállalod, téged kérnélek fel elméleti szakértésre, persze, csak ha vállalod :-)
Vezessük be a jósági tényezőt, ami itt A*t (hőátadó felület szorozva a tartózkodási idővel). A Tiéd attól nagyon kellemes, hogy ellenáramú és ez a szorzat lényegesen magasabb, mint a legtöbb gyáriban :)
Elöljáróban: én nem vagyok szakember, csak amolyan mekkelek.
Tehát szerintem: A hőcserélőknél a felület mérete számít elsősorban. Jószan ésszel felfogható határok között minden más tényező szerintem csak néhány százalékban befolyásolja a hatásfokot.
Egy extrém példa: van két egyforma hőcserélőnk, az egyik 0,1 mm vastag eloxált vörösréz lemezből készült míg a másik 1 mm vastag polisztirolból. Szerintem a kettő között a hatásfok különbség nem lenne több 10-20 százaléknál, annak ellenére, hogy a kétféle hőátadó felület hővezetése között kb tízezerszeres (!) a szorzó, bármily hihetetlen is. Ennyire sokat számítanak az egyéb tényezők (pl a levegő-felület hőátadási tényező).
Úgyhogy
1: szerintem aki nem a felület növelésével próbál jelentősen hőcserélő hatásfokot növelni, az a lehetlennel próbálkozik.
2: szerintem józan határok között majdhogynem mindegy, hogy milyen anyagból van a hőátadó felület és milyen vastag.
(lásd: a világ egyik legjobb hatásfokú hőcserélője is műanyagból készült, míg a legrosszabbak többsége a műnyagnál elméletileg 25-ször jobb aluból van)
"Mennyivel javulna szerintetek a hatásfok, ha eloxálnám a hőátadó felületet?"
Az eloxálás által okozott felületi érdesség kis mélyedéseiben a levegő szerintem inkább állna, mint folyamatosan cserélődne, az álló levegőt pedig hőszigetelésnek nevezzük :)
(habár nem tudok összehasonlító mérésekről - hőátadási tényező)
Nagyon nagy a különbség közöttük, ezért ne keverd egymással a hőVEZETÉSt és a hőSUGÁRZÁSt. Az utóbbira egyértelműen hat az eloxálás: egy eloxált alumínium felület valóban sokkal jobban elnyeli a sugárzott hőt, mint a csillogó. A baj ott van, hogy a hőcserélő belsejében nem sok dolog sugároz hőt.
Valoban Spirocsobol van az en rendszerem, de a meretek 200/125mm a hossz az stimmel.
Szerintem amennyiben 1m2 hoatadofeluletre nem szamolsz 100W-nal tobbel alapbol, akkor nem nagyon fog kozrejatszani az anyag milyensege es vastagsaga (itt a 0,2 es a 0,5mm-re gondoltam es az aluminium FeZn lemezre). Sokkal fontosabb kerdes, hogy hogyan lesz uzemeltetve. Ha folyamatos lassu legcsere es neha maximum, akkor az elobbiek nem szamitanak, mert csak egyszer kell a rendszer tomeget felmelegiteni. Vesztesegek a szigetelesen keresztul vehetok allandonak.
Amennyiben idokozonkent fogod csak hasznalni, akkor inkabb egy Lexanos ellenaramut epits meg. Az elhelyezes ebben az esetben lehetne melegebb helyen, igy a vesztesegek is kisebbek lesznek es az anyag felmelegitese sem von el sok plusz hot.
Végigolvastam a topicot, és elég meggyőzőnek tűnt, hogy érdemes lehet házilag elkészíteni egy hővisszanyerőt. Azt még nem tudom, hogy cső a csőben, vagy pedig ellenirányú lemezes lesz-e, viszont pár kérdés felmerült bennem:
Cső a csőben megoldás esetén mennyivel javulna a hatásfok, azaz mennyivel lehetne kisebbre méretezni a hőátadó felületet, ha:
a belső cső anyaga alu lenne, nem horganyzott
a cső falvastagságát 0,2mm-re csökkenteném a gyári csövek ~0,5mm-es vastagságáról (mindenképp merevcsövet választanék a takaríthatóság végett)
(Ha jól emléxem, a peterch-féle az horganyzott 200/150 cső a csőben volt és hosszra kb. 21m.)
Mennyivel javulna szerintetek a hatásfok, ha eloxálnám a hőátadó felületet?
Mekk Elek Ezermester dobott fel egyszer egy táblázatot, hogy elméletben a hőfelvétel/leadás csodatényezői:
alufólia: 0,15 / 0,05
Eloxált alumínium: 0,14 / 0,84
Elméletben ez szép, de ugyebár sokféle eloxálási módszer van. Ha jól értettem, két lényeges pontja van. Az egyik, hogy a felületet növelik általa, másik része pedig a színezés - a mi esetünkben , gondolom, feketére.
Az eloxálást házilag is kivitelezhetőnek látom, csak abban nem vagyok biztos, hogy a gyakorlati végeredmény jelentősen hatékonyabb lesz-e.
A másik kérdés számomra, hogy az eloxált felületen mennyire ül meg a por, és milyen nehéz takarítani.
Létezik jó minőségű, kis fogyasztású(60m3 környékén max 20W felvétel), nagy légszállítású(>400m3 - itt a teljesítmény másodlagos) radiál/félradiál ventilátor 50eFt alatt?
Igazán jó hőkamerás felvételeket minél nagyobb külső-belső hőmérsékletkülönbségben és napfelkelte előtt lehet csinálni. A napsütés nagyon nem szerencsés.
Ha augusztusban direktben sütné a nap, lehet hogy nagyon más értéket adna mint a környező hőmérséklet, de bent szerintem nem lesz melegebb az az üvegfelület, amit leragasztasz vele.
Valóban látszik. Elviekben az emissziós értéket ha átállítom adott felületre, akkor ezt korrigálni kellene, de most próbálgatom, és ugyanúgy látom a szembe szomszéd házát a hőképen, csak eltolódnak a hőmérsékleti értékek. (kinti felvétel)
Amikor az oktatáson erre rákérdeztem, nagyon bizonygatta az előadó, hogy minden felületnek csak a saját sugárzását érzékeli a kamera.
Ha viszont leragasztom fekete szalaggal, akkor azzal is becsapom, nem? Hiszen akkor meg majdnem az összes sugárzást elnyeli, és az a saját hőmérsékletét növeli... (?)
