Tudtok ezekről az anemosztátokról valami jó ismertető anyagot esetleg árakkal is?
hogy vannak ezek rögzítve? a cső belsejébe vagy csavarozva a mennyezetre?
Mit szóltok ahhoz a megoldáshoz ha a mennyezetárröréseknél 110-es PVC csöveket építek be és ennek elemeivel osztom szét a levegőt a padlástérben? jóval olcsóbb mint a spiro cső és strapabíró, könyökök, idomok is kb fele annyiba kerülnek
Nálunk az ágy fölött van befúvó, és egyáltalán nem érezni légmozgást, maxon(550 köb/óra) sem.
ha jól van megcsinálva a rendszer, akkor nem 550m3/h megy azon a befúvon, hisz az a teljesítmény azt jelenti hogy 550 m3-t mozgat meg óránként, minden helyiségnél az adott tér levegőjéhez kell beállítani a befúvást, és nem az egészet kapod,aminek következménye,hogy ha megfelelő anemosztát kerül fel akor nem érzed , csak azt hogy friss a levegőd, nem lenne szabad rezned sehol intenzíven a levegő mozgást
Igen én is ilyesmire gondolok hogy az ágy fölött elhelyezett befúvó lehet hogy alatta nem zavaró de lehet hogy másfél méterre már igen. Mint a kerti locsoló ami törcsér szerűen spricceli szét a vizet pont fölötte egy csöpp víz sincs.
nem ertek a legtechnikahoz, csak amit latok, meg amit fizikabol sejtek.
a befuvasnal egy sugar alakul ki, aminek iranya van. magatol lassan terul csak. tehat ha egy kopasz csovon fujsz, akkor attol meterre is erzed a sugarat. ezzel szemben az elszivas a felgomb minden iranyabol sziv, totalisan terul, a porszivo vegetol felmeterre mar nem erzel semmit sem.
ezert van hogy a befuvo olyan tanyeros szok lenni, hogy teritsen oldalra korbe, alatta ne erezd amikor beleallsz a sugarba.
az elszivonal ez nem fontos, ott talan inkabb szamithat hogy az elszivott levegoben a por mit fog szurkere festeni.
Na épp ezért kérdezem a tapasztalatotokat hogy hová célszerű tenni, fúvatni a bejövő levegőt pl hálószobában nappaliban stb.
Mindenhol a mennyezeten lesz de nem tudom mennyire lehet zavató ha pl a fejünk fölött van vagy az ágy fölött. Mennyire lehet szétoszlatni a bejövő levegőt? a szobák ajtajai mindíg nyitva vannak.
Koszi az infot. Az enyemnel nincs ilyen gond, mert az tudod " cso a csoben " rendszer, ott nincs gond a kondenz kifolyasaval. A Ti gepeteket pedig hazilag nem hinnem, hogy valaki lekoppintja.:) Az itt felhozott hazibarkacsoknal pedig mindig arrol irunk, hogy kellenek a lemezek koze tavtartok. ha meg valaki szivoszalbol, vagy Lexanbol epit, ott nem all fenn az ilyen veszely.
En abbol indultam ki, hogy a rekuperator hatasfoka annal nagyobb, minel nagyobb deltaT-vel jaratjuk. Ha a friss levegot ugy fujjuk be a rekuperatorba, akkor eleve a motor veszteseghoje elomelegiti es igy csokkenti a deltaT-t. Ezert a rekuperator utan jobb beszerelni, mert ott mar azt a homersekletet segiti elerni, amit a hazban tartunk.
Ertem, hogy nektek igy optimalisabb es elvegre Ti vagytok a profik. Itt meg aki raszanja magat a hazi barkacsnak, az legalabb olvashat velemenyt a gyartotol es az amatortol is. Utanna dont a sajat feje szerint.:)
Köszi az ajánlást! :) Hálából egy tapasztalati megjegyzés:
"a kifuvo agban a rekuperator elott es a befuvo agban a rekuperator mogott legyen a venti es kesz.:)"
Célszerűbb vagy mindkét ventit nyomó vagy mindkettőt szívó oldalra beépíteni, ellenkező esetben nyomáskülönbség alakul ki a két oldal között, mivel kicsit összenyomódnak a lamellák. Ez a Bartosz esetében is számottető, pedig ALU a hőcserélő betét.
Ha a ventik a nyomó oldalon vannak, akkor egyszerűbb a kondenzátum elvezetés és megmarad a ventik hővesztesége is. Ellenkező esetben sem bonyolult, csak kell egy szifon hozzá, máskülönben a szívó hatás nem engedi kifolyni a vizet a hőcserélőből.
"Az elszívó/befúvó nyílásokat hová célszrű elhelyezni a szobákban?"
Befúvó nyílások: lásd lentebb
Elszívó nyílások: WC+fürdőszoba+konyha
Helyiségek közötti légáram: ajtók átalakítása légrésesre és lyukak a falakban, szükség esetén zajcsökkentő trükkökkel.
Szerintem ez jó módszer, habár én nem vagyok szakember.
A befúvásról:
- merre fog áramlani a légáramlat,
- mennyire lesz a szoba legnagyobb része egyenletesen átszellőztetve
- milyen érzés lesz a mennyezeti befúvó alatt tartózkodni (és fogunk-e egyáltalán a befúvó alatt tartózkodni)
a következő esetekben:
- ha a befúvó a levegő kilépési ponttal (pl.ajtóval) átellenes sarokban van és lefelé, a padló irányába fúj,
- ha a befúvó az ajtóval átellenes sarokban van és vízszintesen, minden irányban egyenletesen teritve fúj,
- ha a befúvó a szoba közepén van és lefelé, a padló irányába fúj,
- ha a befúvó a szoba közepén van és vízszintesen, minden irányban egyenletesen teritve fúj,
- ha a befúvó a szoba közepén, esetleg az ajtó felett van és az ajtóval átellenes sarok irányban fúj,
- és talán még létezik számos egyéb értelmes variáció.. (a saját találmányomat meg nem mondom el, mert kiröhögtök)
Ráadásul az sem mindegy, hogy tél van vagy nyár és hogy a lyukból a szobahőmérsékletnél hidegebb vagy melegebb levegő jön. Szóval van mit kombinálni...
Cső a csőben rekuperátoros szellőztető rendszert szeretnék építeni.
Az elszívó/befúvó nyílásokat hová célszrű elhelyezni a szobákban? Gondolom úgy lenne célszerű hogy minél messzebb a szoba ajtajától esetleg a leg eldugottabb sarokba hogy az egész szoba levegőjét kicserélje! Így a ház sarkaiba lennének a befúvók és a ház áttellenes részén konyha fürdő az elszívók. Ez nagyon hoszzú csővezetékrendszert eredményez aminek hő és teljesítmény vesztesége isvan. Jelentősen dövidebb lenne a csőrendszer ha a szobák belső sarkaiban lennének a nyílások de akkor közel van az ajtóhoz. Hogyan célszerű ezt megoldani? Találtam Duct in Line ventilátorokat amiknek megvan a karakterisztikája. jó lenne tudni hogy a csőrendszer mekkora ellenállást jelent mekkora Pa nyomást kell legyőznie a ventinek.
Másképpen fogalmazva: egy változó terhelésű villanymotor (ventilátor) az elektromos hálózat "felől nézve" egy változó értékű ellenállásnak (is) látszik.
"Namost a halozat effektiv feszultsege fix, a motor ohmos ellenallasa fix, a cosfi fix, ergo a motor arama konstans, nem fugg a terhelestol."
Ami ebben a képletből az "R" érték, az a motor működése közben mérhető áramból és feszültségből számolható ellenállás érték. Ez az ellenállás a terhelés függvényében változik, üresjárásban nagy a motor ellenállása és ahogy teheled a tengelyt, úgy csökken. Tehát nem mondhatjuk, hogy "a motor ellenállása fix".
az nem attol eg le, hanem attol hogy a huteset arra mereteztek, hogy suvit mellette a szel. ha nem lenne rajta a propeller, akkor nem egne le. de rajta van a propeller, a motor kuzd mint allat hogy a zart csoben forgassa a levegot, es meg a hutese is megszunt.
vedd eszre, hogy a cosfi=R/Z keplet azon a szinten van, amelyik szinten a villanymotor egy nemletezo valami!
Ezen a szinten az aram Ieff=Ueff/Z=Ueff/R/cosfi
Namost a halozat effektiv feszultsege fix, a motor ohmos ellenallasa fix, a cosfi fix, ergo a motor arama konstans, nem fugg a terhelestol.
Ez merhetoen nem igy van, de higyjuk megis el.
Tehat a motor arama fix, a cosfi fix, a fesz fix, akkor a felvett teljesitmeny: P=Ueff*Ieff*cosfi is fix.
Tehat a motor terhelestol fuggoen ugyanakkora teljesitmenyt vesz fel. Terhelt esetben ennek egy resze kijon a tengelyen. Terheletlen esetben mi lesz? Hove alakul? A terheletlen motor jobban melegszik mint a terhelt??
Itt egy képlet (az angol "power factor" oldalról):
Ebből
- az "R" a ventilátor motorjának ohmos ellenállása
- a motor "X" tényezője: X = 2πf · L
- ebből a 2 x pí x frekvencia = 314
- az "L" tényező pedig a villanymotor eredő induktivitása (ami a motorban lévő tekercsek, vasmagok, légrések, stb együttes eredője, ennél fogva kiszámolni gyakorlatilag lehetetlen, ezt mérni kell)
Mint látható, a képletekhez nem szükséges sem volt sem amper, sem teljesítmény, ezek értékei a ventilátor cos fi-jét nem befolyásolják.
"Hat ha Te azokon az oldalakon nem talaltal semmit, ami a szabadonfuto villanymotor es a nevlegesterhelessel dolgozo villanymotor cosfi-jere utal, annak kiszamitasara,"
A dokumentumban villanymotor cosfi-jének kiszámítása nem szerepel.
Ez a dokumentum ismert vagy folyamatosan mért cosfi-jű rendszerek meddő teljesítményének kompenzálási módszereiről szól, arról, hogy különböző cos fi-jű és teljesítményű rendszereket mekkora kapacitásokal kell kompenzálni.
A cos fi kiszámolása a következő: cos fi = R/Z , tehát ez az ohmos és az induktív ellenállás ARÁNYA. A képletben nincs szükség a teljesítmény mennyiségének megadására, mivel a cos fi egy teljesítménytől független tényező. Az impedancia (Z = j*omega*L) az induktivitástól függ, tehát a motor tekercseinek, vasmagjának, légréseknek, stb "milyensége" az adott frekvencián. Egy villanymotor induktivitása mindig azonos, tehát a villanymotor cos fi-je mindig ugyanaz lesz, attól függetlenül, hogy üresjáratban megy, vagy teljes terhelésen.
Ennek az oldalnak az alja felé is van pár cosfi képlet (angol oldal, sajnos magyar területen nem találtam még hasolót sem):
De ha azt nézed, hogy "füttőanyagot" spórolsz vele és tulképpen a ventik hője is hasznosul.
Akkor ?
Nem véletlenül írta peterch :
"Termeszetesen igazad van. Ezert engem sem erdekelt tovabb a dolog, csak addig, hogy a kifuvo agban a rekuperator elott es a befuvo agban a rekuperator mogott legyen a venti es kesz.:)"
