Hat, nem vagyok barkacsolos tipus... Elvi szinten en a tenylegesnel 2.2x cellanyival hosszabb anyagbol indulnek, a ket vegen a fuggoleges cellafalakat (legfeljebb kicsit rahagyasnak hagyva) kiirtanam, a vizszinteseket a sarkokon (atlosan valtogatott iranyban) szetvagnam, es fel-le hajtogatnam, pepitaban. Az a 10% lesz ahova a fel-le hajtogatott elekbol a felezesnel "atfedes" alakul ki, es arra szoritando (rogzitendo) a mar lemezes resz.
Kerdes, hogy a fel-le hajtogatas eleinel hogyan tudod rogziteni, tomiteni, meg persze ugyanez a kerdes a lemezeknel, de ezekhez nem ertek, csak valamennyi terlatast tudok a dologhoz hozzaadni.
"Ha egy kanyar nagyobb nyomásveszteséget okoz, mint egy hosszabb egyenes csőszakasz,"
Az egyenes szakasz is okoz nyomásvesztést, persze ha szép sima a cső belső fala, akkor csak igen hosszú egyenes szakasz fékező hatása lesz egyenlő egy derékszögű kanyarral.
Az nem jo, ha eleve lapos a cella! Fontos, hogy a felezesnel az egyik vegen az alja, a masiknal a teteje van lezarva, tehat ha az a felezes is cellaoldal, akkor nem atjarhato...
Inkabb forditva (marmint logikailag): dupla magas mint szeles cellak, es akkor a kijarat marad negyzet alaku.
Tehát fél sorral eltolva rakni fel a szétválasztó részt. Ez így már nem rossz. Főleg, ha már ezzel a lépéssel el is kanyarodik jobbra-balra a hideg-meleg ág. Az a fél lyuk kitagargatás elég macerásan hangzik, és nem tudom, hogyan lehetne tartósra kivitelezni. Persze ha lenne pont fele olyan magas, de ugyanolyan széles cellákból anyag, az megkönnyítené a dolgot. Lehet, hogy csak keresni kell...
De ezt sztem ugy kepzeld el, hogy jon egy 100-as cso, kibovul 140-re, majd vissza 100-ra, megint 140, megint 100 stb. (negyzetes miatt a 100-as atmero keresztmetszete 140-es cso felee)
Bocs, a szinek meg a gif-esites se lett olyan jo... de talan ertheto. Viszont igy hosszabb resz kell a bekanyarodashoz, mondjuk a reteges resz hossza legyen az egesz epitmeny szelte minimum.
Nem tudom. Ha egy kanyar nagyobb nyomásveszteséget okoz, mint egy hosszabb egyenes csőszakasz, akkor egy ilyen felére leszűkítjük megoldás...? (ráadásul többször) De tényleg nem tudom.
Nem lenne a vegen kisebb, csak - ugyanugy, ahogy a retegesnel - a "valtasoknal" a teljes keresztmetszet fele le van takarva (de utana megint kiszelesedik). Es ha ez a fele egyezik meg a ket bejovo keresztmetszet osszegevel, akkor (erzesre, nem vagyok szakmabeli) nemigen szamit fojtasnak (uristen, ez ugye pontos j-vel van?)
Persze egyszerubb az elobb retegesre majd onnan a "szokasos" (regi hsz-om) modon csinalni az elvalasztast, mindjart dobok rajzot.
Este nem fogtam fel, most azt hiszem értem, mire gondolsz.
De...
Amint írtad is, így csak feleznéd a cellákat, ráadásul ugyanúgy pepita maradna, tehát soklépéses móka. Ráadásul a sok lezárt felület miatt a végén töredéke lenne a tényleges keresztmetszete, vagyis vagy erősebb venti kellene a levegő átpréseléséhez, vagy lényegesen kisebb lenne a levegő sebessége a hőcserélőben. No meg a sok különböző fajta cellás anyag...
Hat, atlosan lehet, bar akkor is barkacsmunka... es csak felezi a cellak szamat egy lepesben, mivel gyok 2 oldalu az uj cella.
Jelmagyarazat: sotet piros ahol a meleg tenylegesen atmegy, a rozsaszines meleg cella lezart fele. Ugyanez az eros vilagoskek az ateresztos hideg, a nagyon vilagos a lezart hideg.
Igy nincsenek csovek, de kene tobb kulonbozo meretu faltavolsaggal rendelkezo cellas tomb... hat, nevezheto bumszlinak:)
A 738-as hsz-ba betettem mar egy rajzot, retegenkentire. Cellazva nehezebb lesz rajzolni... es rajottem, hogy azzal is rosszabb, hogy annal a sarok az pang, kevesbe gond hogy kanyarodnia kell a levegonek, de itt meg a cellak egy resze oda vezet, tehat viszonylag hosszu utat kene hagyni a ket atteres alatt.
Ugyhogy lehet hogy inkabb a fraktalszeru gondolkodast kene bevetni... (4x4-bol csinalni 2x2-t tobbszor egymas utan, az tobb de kevesbe durva iranyvaltas).
Na pont ezt talaltam ki en is amig nem voltam netkozelben, de sztem nem lesz bumszli vege, csak tartani kell azt, amit a retegenkentinel, azaz a ket odavezeto cso keresztmetszetenek a duplaja az egesz szerkezet. Probalok rajzolni (en inkabb a takargatassal, ami itt viszont cellankent felezes lesz, nem a haromszogekkel).
Ize, most latom hogy a rajz ugyan az elso felen a sima soronkenti szetvalasztas, de utana meg hatul mar a soron belul is valtakozo van rajzolva.
En a sima retegenkent valtakozo irany esetere irtam (es full teglatest alakra, nyilvan ahogy a kepen van azaz a lezaras nem merolegesen hanem szogben megy hatra, az nem sokat szamit).
Nem. Arra gondoltam, hogy a korábban már kitárgyalt háromszöges szétválasztást kellene alkalmazni duplán, egyszervízszintesen, egyszer függőlegesen. Ebben az esetben nincs semmi hajlékony cső vagy ilyesmi.
Ez kb. ugyanaz, mint amit Mekk mond, ha jól értem. Itt is az első szétosztás a nehéz, amit hajlékony csövek ragasztásával lehetne megoldani pl., ha jól értem.
Hát ez az. Ilyen hajlékony műanyag csöves megoldás nekem is eszembe jutott, de tényleg túl nagy munka lenne, ha egyáltalán sikerülne normálisan megcsinálni. Marad az egyszerű megoldás soronként :-)
Amit egyébként írsz, azt értem, de ezt az meggörbülős ellaposodós levegőszétválasztást (ahogy írtad is már) nem igazán lehet jó otthoni körülmények között megcsinálni (én legalább is nem tudnám). Ezért írtam azt a kétszeri szétválasztást, ami olyan mint a "szintenkénti" szétválasztás az egyszerűbb változatnál, csak kétszer elvégezve egymás után.
Nincs lezárva semelyik. Képzelj el egy sakktáblát: a sötét mezőkön egyik irányba jár a levegő, a világos mezőkön pedig a másik irányba a másik levegő (a gyári rajzon kék/piros). A trükk a levegő kiosztásán/összegyűjtésén van.
A rájövés módja:
képzeld el 3 dimenzióban azt, hogy két egymás alatti sor összes mondjuk piros légcsatornája meghosszabodva és meggörbülve egyetlen lapos légcsatornába gyűlik össze
és ez megismétlődik két soronként
és ezen lapos izék olyan formájúak, hogy közéjük oldalról be tud jutni és el tud jutni a kék légcsatornákig a másik irányú levegő.
"de Peterch kolléga tudni véli a megoldást, ha jól értettem."
Én is tudok megoldást. Kétfélét is.
Az egyiknél olyan formájú, belül üreges, nagyon vékony falú műanyag alkatrészeket kellene készítened, aminek az alakját még több nézetből lerajzolva sem biztos, hogy el tudnád térben képzelni,
a másik megoldásnál pedig minden második négyszögletes lyukba egyeként kellene rögzítened (ragasztanod) valahogyan egy-egy vékony falú kerek műanyag csövet (plusz egyéb bíbelődős feladatok).
Azért írtam, hogy kezdőnek nem lehetséges a megoldás, mert megfelelő műszaki rutin nélkül ez a munka legalább ötvenszer (profinak "csak" tízszer) akkora feladat, mintha készítenél egy egyszerű dupla méretű hőcserélőt kb.ugyanakkora hatásfokkal.
Ha van elég helyed (pl a padláson), akkor szerintem ne pazarold feleslegesen munkaórák tucatjait csak arra, hogy a hőcserélőd minél kisebb legyen.
felesleges munka = kidobott pénz
Ha egy pl 1m x 0,5m x 0,5m-es hőcserélőt (dobozzal, hőszigeteléssel) el lehet készíteni mondjuk 20 óra munkával, akor miért erőlködj 80 órát azon, hogy egy fele ekkorád lehessen?
Hogy falazhatnál be pepitában csöveket, mikor valamerre mindegyikben áramlani kell a levegőnek? Vagy nem értem mit írsz... :)
Én most arra gondolok, hogy két lépésben kellene szétválasztani. Első lépésben pl. jobbra-balra elvezetem felváltva a sorokat, akkor már mindkét oldalon függőlegesen csak meleg ill. hideg sáv van. Utána ezt még kettészedjük és pl. felfelé és lefelé szétválasztjuk. Ekkor a hőcserélő mindkét végén lesz két be- és két kimenet. Viszont az egésznek lesz két bumszli vége.
Ennel ecceru. Ahol a meleg retegek jonnek ki (mennek be), ott a masik retegek be vannak falazva. A masiknal forditva. Ket oszlop pepitaban van tehat lezarva, ketszer akkora kell legyen (elvileg) az ossz keresztmetszet, mint a ket cso keresztmetszetenek osszege.
A masikat meg nem ertem en sem, de meg nem adtam fel:)
