Vezessük be a jósági tényezőt, ami itt A*t (hőátadó felület szorozva a tartózkodási idővel). A Tiéd attól nagyon kellemes, hogy ellenáramú és ez a szorzat lényegesen magasabb, mint a legtöbb gyáriban :)
Elöljáróban: én nem vagyok szakember, csak amolyan mekkelek.
Tehát szerintem: A hőcserélőknél a felület mérete számít elsősorban. Jószan ésszel felfogható határok között minden más tényező szerintem csak néhány százalékban befolyásolja a hatásfokot.
Egy extrém példa: van két egyforma hőcserélőnk, az egyik 0,1 mm vastag eloxált vörösréz lemezből készült míg a másik 1 mm vastag polisztirolból. Szerintem a kettő között a hatásfok különbség nem lenne több 10-20 százaléknál, annak ellenére, hogy a kétféle hőátadó felület hővezetése között kb tízezerszeres (!) a szorzó, bármily hihetetlen is. Ennyire sokat számítanak az egyéb tényezők (pl a levegő-felület hőátadási tényező).
Úgyhogy
1: szerintem aki nem a felület növelésével próbál jelentősen hőcserélő hatásfokot növelni, az a lehetlennel próbálkozik.
2: szerintem józan határok között majdhogynem mindegy, hogy milyen anyagból van a hőátadó felület és milyen vastag.
(lásd: a világ egyik legjobb hatásfokú hőcserélője is műanyagból készült, míg a legrosszabbak többsége a műnyagnál elméletileg 25-ször jobb aluból van)
"Mennyivel javulna szerintetek a hatásfok, ha eloxálnám a hőátadó felületet?"
Az eloxálás által okozott felületi érdesség kis mélyedéseiben a levegő szerintem inkább állna, mint folyamatosan cserélődne, az álló levegőt pedig hőszigetelésnek nevezzük :)
(habár nem tudok összehasonlító mérésekről - hőátadási tényező)
Nagyon nagy a különbség közöttük, ezért ne keverd egymással a hőVEZETÉSt és a hőSUGÁRZÁSt. Az utóbbira egyértelműen hat az eloxálás: egy eloxált alumínium felület valóban sokkal jobban elnyeli a sugárzott hőt, mint a csillogó. A baj ott van, hogy a hőcserélő belsejében nem sok dolog sugároz hőt.
Valoban Spirocsobol van az en rendszerem, de a meretek 200/125mm a hossz az stimmel.
Szerintem amennyiben 1m2 hoatadofeluletre nem szamolsz 100W-nal tobbel alapbol, akkor nem nagyon fog kozrejatszani az anyag milyensege es vastagsaga (itt a 0,2 es a 0,5mm-re gondoltam es az aluminium FeZn lemezre). Sokkal fontosabb kerdes, hogy hogyan lesz uzemeltetve. Ha folyamatos lassu legcsere es neha maximum, akkor az elobbiek nem szamitanak, mert csak egyszer kell a rendszer tomeget felmelegiteni. Vesztesegek a szigetelesen keresztul vehetok allandonak.
Amennyiben idokozonkent fogod csak hasznalni, akkor inkabb egy Lexanos ellenaramut epits meg. Az elhelyezes ebben az esetben lehetne melegebb helyen, igy a vesztesegek is kisebbek lesznek es az anyag felmelegitese sem von el sok plusz hot.
Végigolvastam a topicot, és elég meggyőzőnek tűnt, hogy érdemes lehet házilag elkészíteni egy hővisszanyerőt. Azt még nem tudom, hogy cső a csőben, vagy pedig ellenirányú lemezes lesz-e, viszont pár kérdés felmerült bennem:
Cső a csőben megoldás esetén mennyivel javulna a hatásfok, azaz mennyivel lehetne kisebbre méretezni a hőátadó felületet, ha:
a belső cső anyaga alu lenne, nem horganyzott
a cső falvastagságát 0,2mm-re csökkenteném a gyári csövek ~0,5mm-es vastagságáról (mindenképp merevcsövet választanék a takaríthatóság végett)
(Ha jól emléxem, a peterch-féle az horganyzott 200/150 cső a csőben volt és hosszra kb. 21m.)
Mennyivel javulna szerintetek a hatásfok, ha eloxálnám a hőátadó felületet?
Mekk Elek Ezermester dobott fel egyszer egy táblázatot, hogy elméletben a hőfelvétel/leadás csodatényezői:
alufólia: 0,15 / 0,05
Eloxált alumínium: 0,14 / 0,84
Elméletben ez szép, de ugyebár sokféle eloxálási módszer van. Ha jól értettem, két lényeges pontja van. Az egyik, hogy a felületet növelik általa, másik része pedig a színezés - a mi esetünkben , gondolom, feketére.
Az eloxálást házilag is kivitelezhetőnek látom, csak abban nem vagyok biztos, hogy a gyakorlati végeredmény jelentősen hatékonyabb lesz-e.
A másik kérdés számomra, hogy az eloxált felületen mennyire ül meg a por, és milyen nehéz takarítani.
Létezik jó minőségű, kis fogyasztású(60m3 környékén max 20W felvétel), nagy légszállítású(>400m3 - itt a teljesítmény másodlagos) radiál/félradiál ventilátor 50eFt alatt?
Igazán jó hőkamerás felvételeket minél nagyobb külső-belső hőmérsékletkülönbségben és napfelkelte előtt lehet csinálni. A napsütés nagyon nem szerencsés.
Ha augusztusban direktben sütné a nap, lehet hogy nagyon más értéket adna mint a környező hőmérséklet, de bent szerintem nem lesz melegebb az az üvegfelület, amit leragasztasz vele.
Valóban látszik. Elviekben az emissziós értéket ha átállítom adott felületre, akkor ezt korrigálni kellene, de most próbálgatom, és ugyanúgy látom a szembe szomszéd házát a hőképen, csak eltolódnak a hőmérsékleti értékek. (kinti felvétel)
Amikor az oktatáson erre rákérdeztem, nagyon bizonygatta az előadó, hogy minden felületnek csak a saját sugárzását érzékeli a kamera.
Ha viszont leragasztom fekete szalaggal, akkor azzal is becsapom, nem? Hiszen akkor meg majdnem az összes sugárzást elnyeli, és az a saját hőmérsékletét növeli... (?)
Próbáld ki ha egy üveggel szemben állva kamerázol és valaki elmegy mögötted látszódni fog a sziluettje. a környezetet látod benne, ragassz egy fekete szigetelő szalagot az üvegre az lesz a valós érték.
Ilyen páratartalom mellett még nem kellene penészedni a falaknak, kivéve, ha hőhidas (az, hogy a külső falak sarkánál jelenik meg, erre utal), vagyis egyes helyeken jelentősen alacsonyabb a hőmérséklet, és így helyileg magasabb lesz a relatív páratartalom. Ilyen hőszigetelés mellett ez elég furcsa, meg kellene nézni, hogy milyen hőmérséklet-különbségek vannak a falon. (Szerintem megéri pár ezer forintot rászánni egy egyszerű infrahőmérőre, és félméteres hálóban végigmérni a falat) Ha jelentős különbségek vannak, akkor a hőszigeteléssel valami nincs rendben. Ha nem, akkor a páracsökkentés irányába célszerű elmozdulni (gépi szellőztetés, párátlanító stb.)
A tárgyak infravörös sugárzás-hőmérséklet mérésekor bejátszik egy bizonyos emissziós érték ami függ a tárgyak anyagától, színétől is. Akkor lenne igazán pontos a mérés ha tudnánk az anyagok emissziós tényezőjét és ezt be is állítanánk a hőmérőn. Gondolom a lázmérőn az emberi bőrhöz, szövetekhez van beéllítva.
Vannak bizonyos tárgyak amik visszaverik az infravörös sugárzást pl. üveg.
tehát ablaküveget infrahőmérővel, hőkamerával nem érdemes nézegetni. olyan mint ha tükröt fényképeznénk.
Az egyszerű infrás (fülbedugós) lázmérők nem használhatók 10-12 fok körüli felületi (fal) hőmérsékletek mérésére?
Ha van ilyen valakinek próbálja már ki, nekem csak higanyos lázmérőm van. Mondjuk a legjobb lenne a mért értéket összehasonlítani egy infrás hőmérővel mérttel
A magas páratartalom többnyire túl gyenge szellőztetésre utal. Ha ez nem túlzásbavitt spórolás eredménye (minden lyukat eltömítünk, hogy ne szökjön a meleg, majd folyamatosan panaszkodunk a sok párára) és nem vadiúj a házad (nedvesség a falakban), akkor miféle a szellőztetésed: gyári szellőzőrések az ablakokban, elszívó ventilátor a fürőben/klotyóban/konyhában, satöbbi.
A penészfoltok hol vannak? (mennyezet/sarok/padló)
Formájuk? (pl viszonylag keskeny csík vagy csak amorf paca)
Hány fokos a szoba levegője a penészfolt közvetlen közelében?
Ebben igazad lehet. Azonban érdekes, de nekem a vizes helyiségekkel és a padlófűtéses helyiségekkel nincs semmi vagy nagyon kicsi probléma. Probléma csak a 3 (ház sarkán elhelyezkedő) szobával van igazából! Ott jelentkezik a penészedés....
Nem hiszem, hogy minden szobába kellene, a vizes helyiségek önmagukban hatalmas javulást hoznának. Ne becsüld alá a teljes szellőztetőhöz szükséges anyag és munka költséget. Sok buktatója van a kivitelezésnek is, amik esetleg csak a tél közepén a legnagyobb hidegekben fognak problémát okozni, de akkor nagyot.
Ez a szellőztető egy kompakt, bárkinek vállalható megoldás.
Mondom mindezt azután, hogy én magamnak csináltam meg ;) Nekem a végösszeg profi géppel, kb 850 Eft lett + négy-hat nap munka.
Az általad javasolt berendezés darabja kb 100e HUF ha ebből teszek a 4 szobába az 400E HUF ez már megközelíti egy rekuperátor rendszer árát nem? Persze úgy hogy a gépészeti részét haverommal megoldom... Jól tippelek?
55-60% abszolult nem magas, inkább a koszorú, tető hőszigetelését kellene első körben ellenőrizni - javítani.
A biztos hogy a szellőztető a tökéletes megoldás, de jelentős beruházás. Esetleg gondold meg a helyiségek egyedi szellőztetését valmi ilyesmivel: http://kair.co.uk/khrv150.htm
A segítségeteket szeretném kérni abban, hogy van egy pár éve épült családi házam. Épült 38as téglából + 10-15cm dryvit. A nyílászárók műanyagok több légkamrásak. A szobákban radiátoros fűtés, a köves helyisé helyiségekben (fürdő, Wc, Konyha+Nappali) radiátor és a visszatérő ág megkeringtetve a padlóban. Általában 20-21 fok. Ami a baj az az, hogy a 55-60% páratarlalom állandósult a lakásban a szellőzetetés és a tablettás páragyűjtők ellenére. A külső falak sarkán pedig kisebb nagyobb 0,5 - 2,5 m2 penészfoltok kezdtek megjelenni.
Javasoljátok-e a rekuperátor rendszer telepítését? Ha igen milyet, mekkorát? Ha nem, akkor mit? Kandalló? Légszárító?
"geos padlófűtésben gondolkodom, a levegő csak plussz,"
Szerintem ha a szellőzés légáramát meghagyjuk csendes fokozaton (és nem emeljük a szélvihar tartományba a nagyobb hőszállítás miatt) valamennyi hőt akkor is el lehet szállítani vele.
Legyen a lakás normál szellőztetése mondjuk 120 m3/h. Ha csupán erre a légmennyiségre bízunk hőszállítást, ezzel is elszállítható kb egy kilowatt. Ez első látásra nem túl sok hő, de gondoljunk bele abba, hogy a fűtési szezon nagy részében távolról sincs szükség a számított maximális fűtési teljesítményre, az idő túlnyomó részében lényegesen kevesebb is elég.
Elképzelhető, hogy bizonyos házaknál ezzel az 1 kilowattal a fűtési szezon nagy része a kiegészítő fűtés beindítása nélkül is átvészelhető. Persze ez erősen függ a ház hőszigetelésétől (=hőigényétől), hőszigeteletlen ház esetén ez csak a tél legenyhébb óráiban elegendő, passzívház esetén meg akármikor :)
Figyelembe kell venni azt is, hogy nem sok kandalló/kályha képes telente 200 nap x 24 órán keresztül garantáltan 50 fokos fűtőlevegőt szolgáltatni, tehát egy fűtési szezonra 4800 kWh fafűtés-nyereséggel számolni erős optimizmus lenne.
No meg kiszámíthatjuk, hogy így kb évente hány kilowattóra plusz hőenergiához juthatunk. Ha nem vagyunk szorgalmasak a tüzelésben és/vagy egy begyújtás túl hamar leég, mert olyan a kandallónk, akkor kiderülhet, hogy erre az egész légfűtés-kiegészítésre fordított pénzmennyiség soha az életben nem fog megtérülni (pl összevetve a gázzal ma előállítható 16-18 Ft/kWh értékkel).
"0,01 X 550 m3/h=5,5 vagyis ha jó gépésszel számolok, és kitudom/eltudom juttani a szobákba az hőt, akkor az 5,5kw/h igény kielégíthető légfűtéssel?"
Óránként 550 köbméter meleg levegővel valóban át lehet vinni óránként 5,5 kilowattóra hőt.
De ez csak 30 fokos szoba-fűtőlevegő hőmérsékletkülönbség esetén igaz, tehát
- ha a levegőhőmérséklet nem éri el az 50 fokot,
- és/vagy ha 20 fokosnál melegebb szobát fűtesz,
akkor ez kevés lesz, tehát arányosan emelni kell a légmennyiséget (a hőmérsékletet sajnos nem lehet, mert 50 fok felett a levegőben száló por büdösödik a hőtől).
...egyébként 5-600 m3/h mozgatása nem kevés zajjal jár...
