Nekem csak pár fajta szőlőm van,szeretnék új csemegeszőlő fajtákat beszerezni. Nagyon sok fajta érdekel. Aki tudna dugványozni való vesszőket küldeni,az lécci írjon az emilemre. Sok mindenem van cserére,szőlődugványok (Mathiász Jánosné Muskotály stb.), egyéb dugványok (feketeribizli, Kieffer körte, gránátalma stb.) ill. zöldségmagok és passiógyümölcs magok. A csere lenne legjobb nekem,de ha kell fizetnék is értük. Lécci olyan jelentkezzen,akinek legalább 10 fajtája van cserére. Köszi!
Üdv, "fehér" cirfandli nincs, hacsak nem a belőle készült bor színére gondolsz. A szőlő gyümölcse pirosasra szineződő tömött fürtű, az én régebbi hozzászólásaim között találsz. Ha ezt keresed, ennek oltványa valóban ritka és csak itt Pécs környékén árulják, és nem sok helyen (én is keresek most;de oltóvesszőt tudok adni).
Jól mondták a többiek, az általad emlegetett név inkább a zöldszilvánira volt használatos.
Magelválasztás tekintetében nekem pálinkafőzés során lett némi tapasztalatom (som, sajmeggy, csipke, galagonya, stb., sőt, még némi Izabella is). Bogyózd le, tedd egy vödörbe, majd fúrógépbe fogj be egy festékkeverőszárat. Nyomd le a vödör aljára, és ott indítsd be, majd törd össze alaposan a szemeket. Hagyd egy napot ülepedni -esetleg lehet rázogatni is -, a magok nagy része a vödör fenekére ül le. Egy nagyobb műanyag tésztaszűrőn szűrd le, kisebb, liter körüli adagokban. A héj egy része is át fog menni a szűrőn, a visszamaradt magon is lesz még értékes anyag. Itt jön a különbség a pálinka/lekvárfőzés, és a borkészítés közt, itt ugyanis ezt a maradék anyagot nyugodtan föliszapolhatod egy kis vízzel, és újra leszűrheted, és esetleg harmadszor is. Ekkor már héj, értékes gyümölcshús alig marad a mag közt, lehet főzni.
nem próbáltam, félek hogy a héját is kiszűrné, pedig attól van olyan jó "mazsolás" íze. delaváriból is nagyon finom szőlődzsem lett, hasonló, egyenként magozásos technikával ... ha valaki tud egy jó módszert a magok (és csak a magok) elválasztására, az szóljon! próbáltunk szőlőt (mustot) és fügét összefőzni többen is, minden próbálkozás sikertelen lett, úgy tűnik hogy ez a két gyümölcs nem jó együtt. viszont a mustkrém (must + alma-körte) és a füge + meggy (zselés) keverék nagyon jók lettek, a füge isteni kis pálinkával hagyományos módon is, valamint a zselés füge + narancs is bejött.
peronoszpóra
tavaly mindenütt volt, a szőlőskertek királynőjét és a hamburgi muskotályt is elvitte a peronoszpóra, viszont a delavárinak "csak" a 2/3-a ment el, igazolva hogy ellenállóbb fajta.
fügebor
tavaly előtt próbálkoztam ezzel is, dupla hibát vétettem: sörrel indítottam az erjedést, valamint tűző napra tettem a pet-palackokban a masszát. eredmény: ecetesedés, hordóval együtt kellett kidobni :-(
metszés
körkérdés: ki mikor metsz? én úgy 2 héten belül gondoltam (dél-alföld, kevés tőke), amikor már "szőrösödnek" a rügyek.
Megoldjuk valamikor, szereném látni én is, hogy sikerült a fiatalítás, mert ez elég komoly és lassú munka volt, de remélem meg lesz az eredménye. A nejemnek meg nem mondjuk el, hogy titkon szőlőt járok metszeni :DDDDDDDDD
Szia RAMBO, érdeklödnék, hogy lesz-e az idén is szölömetszés. Remélem nem veszed arcátlanságnak.
A tavalyi nagyon jól sikerült....volna, ha el nem viszi az egészet a peronospora, -amiröl persze nem a metszés tehet:-(
Telepítettem megint négy új tövet, de ezek nagyon-nagyon lassan indulnak meg. De nem baj, bizakodó vagyok; az elözöeknek is 3-4 év kellett, mire igazán magukhoz tértek, de mostanra az utolsó is eröre kapott. Azokat akkor ültettem, amikor megismerkedtünk.
Ha héjjon erjeszted nem fog fehérbort adni. A muskotályíz kinyeréséhez pedig nem árt, ledarálás után legalább 24 órán át héjjon áztatni. Ez idő alatt oldódnak ki színanyagok a héjjból. A muskotályos borok ezért sárgábbak is a szokásosnál.
Lekvárkészítésnél nem próbáltad a passzírozót? Szőlőlekvárt ugyan még nem csináltunk (remélem, hogy azért fogunk majd), de csipkebogyót csak azzal lehet kimagozni.
kösz a kimerítő választ. tokajban azt mondják a muskotályokról (sárga, ottonel), amit te is ezekről a muskotályos ízű csemegeszőlőkről (hamburgi, szőlőskertek királynője): akkor kell leszedni, amikor még nem érett be teljesen, de már nagyon zamatos, tehát nem a cukorfokra, hanem az ízanyagokra "kell menni". a fenti két csemegeszőlő annyira finom, hogy meg sem fordult a fejemben hogy bort lehetne belőle csinálni, de biztosan finom lenne az is... lekvárt csináltam már a hamburgiból, az isteni lett. hanem a kimagozás az buddhista szerzeteseknek való munka (-: aszongyákhogy' a hamburgi fehér bort ad egyébként. metszésre majd visszatérek még.
Igen a zöldszilváni is egy lehetőség volt (interneten amennyire utána tudtam nézni), de azt mondta nagyim, hogy az egy ritka fajta szőlő volt és a környéken nem volt senkinek. Pápateszérről van szó. A Somló pedig nincs messze. Talán egy tő zöldszilvánit is ültethetnék a "biztonság kedvéért". Valójában csak egy kb. 50 m-es szakaszon van szőlőnk ami nagyon elöregedett. Némelyikből szaporítok vesszőlehúzással, de ez csak 2 fajta amit meg akarok tartani és ezek mellé szeretnék még nem túl kényes másik 3 tövet.
Segítséget szeretnék kérni ezúton, hogy hol tudnék beszerezni 2-3 tő fehér cirfandli szőlőt.
Sikerült kinyomoznom, hogy ez a nagymamám által emlegetett „cilifáni” ami a régi ház udvarában volt. Nagyon szeretnék ilyet ültetni, de nem találom sehol az „árudákban”.
Ha valaki tudna ebben segíteni nagyon megköszönném.
Egyetlen egy gondom van ezekkel a fajmeghatározásokkal.
Állattenyésztésben a faj fogalma az egymás közt szaporodó és szaporodóképes utódokat létrehozó egyedeket egy fajba tartozónak soroljuk. pl Anas plathyrincos+Cairina moschata= Mulard kacsa. A Mulard kacsa már nem szaporodóképes, bár a tojó rak tojásokat azok terméketlenek. Tehát a házi kacsa és a néma kacsa külön fajba tartozik.
A szőlőknél külön fajba sorolt egyedek viszont szaporodóképes utódokat hoznak létre, tehát szerintem egy fajhoz tartoznak és csak alfajként vagy változatként azonosíthatóak.
Kis kiegészítés: ezeknek a fajtáknak a nemesítésénél már nem csak az ellenállóság volt a fő cél, hanem a belőlük készült borok jobb minősége is. Ugyanis az amerikai és az eurázsiai fajták hibridjeinek* a bora nem a legjobb, ezért szükség volt ezeknek a hibrideknek újabb eurázsiai fajtákkal való keresztezésére
*a legismertebb ilyen hibrid a Seyve-villard, közismertebb nevén Eger2, ez volt az egyik alanyfajtája az alföldön a két legnépszerűbb új fajtának: Bianka(Eger2-Bouvier), Aletta(Eger2-Ottonel muskotály)
A korábban érő szőlőfajtáknál fordul elő gyakrabban az, hogy a bor lágy lesz, mert a meleg "kiégeti" belőle a savakat.
A csemegeszőlők nem azért tűnnek édesebbnek, mert magasabb a cukorfokuk, hanem mert alacsonyabb a savtartalmuk. A muskotályos szőlők is ritkán érnek 16 cukorfokosnál magasabbra. Az Ottonel ugyan borszőlőként van nyilvántartva, de nála is ez a helyzet.
A Hamburgi muskotály viszonylag kései érésű, így több savat tartalmaz.
