" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Gondoltatok már arra, hogy oltvány vásárlásakor,azt az oltványt kapjátok, amit kértetek? Főleg akkor
ha mint vásárló nem is tudom,hogy az adott oltványnak mik a paraméterei. Minden oltvány
vásárlásakor TANUSÍTVÁNYT kellene kapnunk az adott oltványról. Ez elől természetesen,ha vásárolsz,
teljesen el zárkódnak, vagy elküldenek,hogy bizalmatlanok a vásárlók, vegyen ott ahol adnak ilyet.
Sajnos, nem ismerek olyan kertészetet, amely mellékelné a tanúsítványt! Tudom, hogy a papir
mindent elbír és arra is azt írnak amit akarnak. Az igazság az,hogy kell keresni olyan termelőt,aki maga is foglalkozik oltvány előállítással-talán Tőle eltekinthetünk a tanusítvány adásától, mert Neki,
nem érdeke , hogy átverje a gyanútlan vásárlót -vagy, mégis? Lehet,hogy, csak én élek álomországban! Addig is,csak vegyük a méregdrága oltványokat, lehet vele dicsekedni,közben azt
sem tudjuk,hogy mit is vásároltunk! Szerintem, van milyen, közösen elgondolkodni.
Van -e tapasztalatod a lótusz alanyokkal kapcsolatban - az az- meg lehet -e különböztetni a magoncokat neműk szerint (még mielőtt virágoznának ) levél forma vagy a kéreg színe alapján stb ? megfigyeltem hogy vannak amelyeknek sötétebb- barnás és vannak amelyek világos- zöldebb a kérge nyugalmi időszakban ,fejlettségtől függetlenül. Tisztelttel Dani
A fiatalabb fáimon még rajta vannak a levelek, de már sárgulnak. Gondolom alanytól is függ a levél hullás, Diospyros lotus az alany, de tudva levő, hogy a lótusz kétlaki.
A termő és porzó alany eltérő vegetációs időt eredményez, ez lehet a magyarázata a kérdésnek.
Betelt a pohár, levettem a nagyobbik szem hányatott sorsú Rosseyankámat:
Van rajta egy madár okozta sérülés, néhány szívogatás nyom, amit követően ajándékos tasakot tettem rá. A bal oldali friss sérülést ma okozta hangya, ami bezabálás után bent maradt a tasakban.
Kissé puhult állapotú a szem, de nem tudom mikor lehetne elfogyasztani, amikor már biztosan nem csersavas. Ugye várjam meg amíg áttetszővé nem válik? Beteszem 2 szem almával egy zacsiba.
A feketerigók nyugodtan rászokhatnának a poloskaevésre.
Olyan gyönyörű, mintha fel lenne díszítve a fa. :)
Tehát ha épp csak besárgul a gyümölcs, érdemes leszedni a tovább eltarthatóság érdekében. Amit tárolni akarunk leszedjük korán, amit fogyasztanánk, díszíthet a kertben szinte fagyokig. Igaz?
Mikor ilyen szép áttetszővé válik, fogyasztáskor nem csurog-csepeg? Szilárd így is az állaga?
Az első kérdésedre a válasz, fán hamarabb beérik a gyümölcs, mint hűvös kámrában. Ma szembesültem avval, hogy a majdnem levéltelen Nikita gyümölcsök nagyon gyorsan érnek a fán. A legpirosabbat nagy örömmel elfogyasztottam.
Sajnos már igyis a saját magamnak szánt példányomat adtam oda egy fórumtársnak, az utolsó darabot pedig szüleimnek igértem már oda, azt már semmiképp nem adnám el! :D Jövőre viszont lesz megint! Remélem hasonló növekedést produkálnak majd, mert az alanyok ugyan olyan méretűek mint az idei oltásoknak voltak.
Általános szabály, mikor első fagy következtében az összes levél leesik a fáról le kell szedni a gyümölcsöket. Ha fagyhatás éri a gyümölcsöket, akkor károsodik és nem eltartható.
Tárolás hűvös kamrában lehetőleg almákkal nem egy légtérben, mert az almából felszabaduló etilén gáz még kis mennyiségben is gyorsítja az érést. Ha ládában tárolod, akkor egy sort szabad ládánként, csészelevelekre állítva. A gyümölcs egy idő után puhára érik, de mivel nem nyomják egymást a gyümölcsök nem repednek ki, ezért még sokáig eltarthatók puha állapotban is. Ha ilyen kellemes az idő mint most, akkor bizonyos fajták képesek a fán megpuhulni, ha ezt tapasztaljuk, akkor eljött a szüret ideje. Ilyen a Vaniglia, de a Costata nem, mivel kései érésű ez az idő a Costatának nagyon jó kiváló laz íze. Ha emlékszel az orosz videóra a Rosseyanka egy része is megpuhulhat a fán.
Én sem hagytam abba az öntözést, mert még mindig híznak a gyümölcsök. Ma a Vanigliáról leszedtem a gyümölcsök egyharmadát 54 db gyümölcsöt, mert az érettebbek elkezdtek megérni a fán, úgy már nem eltarthatók sokáig. Jövő hétvégén a fán maradók is ládába kerülnek. Costata szürettel várok ameddig ilyen kellemes az időjárás.
Fajta függő a Costata 110-165 gr. között, a földhöz közelebb az ágak végén lévő gyümölcsök nagyobbak, ezekből van több,
a fa csúcsán lévők kisebbek. Vaniglia egységesen nagyobbak a gyümölcsök 180-220 gr., de kevesebb a termés, mint a Costatán. Nikita's Gift ukrán hibrid 90-120gr., Mercatelli csak néhány darab, akkora, mint a Nikita.
Képen Costata gyümölcsök. Az ágak majdnem leérnek a földig, még szerencse, hogy elég magasan kezdődik az első ág a fa törzsén.
De gyönyörű az a sok termés! Köszönöm hogy megmutattad ezt a felkötözést, nekem is szükségem lesz rá már kevés termésnél is.
Itt szoktak hatalmas szelek lenni. 2 éve 160km-es szél tördelte derékba mellettünk Szabadi Sóstónál a hatalmas ősfenyőket. Nálunk csak néhány fa dőlt ki, de nagyon sok kisebb kár keletkezett.
Szerintem hatékonyabb a kötözés mint az alátámogatás.
Nekem sikerült elkerülni az ágtörést, a Costata eléggé megterhelte magát, ezért kötöztem az ágakat a vezérághoz. Általában október végén szoktam szüretelni, de talán most maradhatnak a fán a gyümölcsök november elejéig.
Álmák társaságában zacskózva érleltem már a gyümölcsökből, nagyon finomak.
Képen Costata gyümölcsök. Az ágak majdnem leérnek a földig, még szerencse, hogy elég magasan kezdődik az első ág a fa törzsén.
