Nekik még nincs topik nyitva, pedig szerintem ezerszer nagyobb a tudásuk mint a hazai gasztronómia önjelölt világ- és olimpiai bajnokainak, sztárséfjeinek stb. Beszéljük meg, ki mit gondol a cikkeikről, írásaikról, stb.
szerintem is így kell főzni! a lehető leglassabban kell karamellizálni..., minimum 1,5 óra...., minimum!
rizottó:
ezeket bizony csak kerekszemű (arborio) rizsből lehet készíteni. az olaszkajás topikban Antonio már leírta a pontos folyamatot, én azóta mindíg úgy készítem.
(a főtt rizs + mirelit borsó az nem rizibizi... főtt rizs + mittudoménmi az nem rizottó...
az egy igazi álolasz elsilányított magyar találmány (persze a világbajnokok -oszkárdíjasok ezt nem így gondolják...))
Nem hiszem, hogy egyféle hagymaleves van. Szerintem ahány ház....
De!
A fontos, hogy milyen a hagyma, hogyan vágják, és a legfontosabb, hogy milyen lassan "karamellizáljuk".
Nagyon fontos, hogy a durva külső és belső gyökér-részét a hagymának eldobjuk, mert ezek a legerősebb, durva izűek, a hagymát a lehető legélesebb késsel lehetőleg a saját bordázata mentén vágjuk szeletekre. Ez nem duma, mert igy lesz a legédesebb. Nagyon lassan kell fonnyasztani ill. karamellizálni vajon, lehetőleg jó vastag lábosban, 3-5 óra is lehet. Ezekután lehet egy kis lisztet rászórni, ezzel is egy kicsit még piritani és aztán jöhet a húsleves és még egy jó órát is lehet főzni.
Természetesen semmilyen kocka nem kell hozzá. Esetleg dobó és mig készül a leves lehet vele játszani.
Valóban akadnak gondok azokkal a "receptekkel" ott a honlapon!
van sima hagymaleves, amit nem is sűrítenek csak amennyire a hagyma szétfő benne attól sűrűsödik... van amelyikbe tejszín is kerül... sőt legirozzák, vagyis a tejszínt tojássárgájával kikeverik és azzal sűrítik...
rántásról még nem hallottam, elég durva hozzá... szerintem...
szokták póréhagymából és gyöngyhagymából is készíteni... nyílván a legintenzívebb a vöröshagyma...
pirított zsemlekockával, reszelt sajttal... sajtos krutonnal (kis szelet zsemle ráolvasztott sajttal) is lehet tálalni... ki mivel szereti, szeretné...:)))))
Most, hogy felszinre jott a hagymaleves - olvasom a recepteket. . .azok szerint hagyma, marhahusle, kenyer/kenyerkocka es sajt. . .tejszin nincs benne. Igaz olvastam egy rantasost is :)), no de nem kell mindent elhinni. . .:)), igaz?
tudom, hogy hogy készül eredtileg a francia hagymaleves (én consome-ból, vagy rosszabb esetben lezsírozott húslevesből indítom, abban főzöm meg a hagymát és tejszínesen sűrítem)...
azért is írtam, hogy nem szakácskönyv... akik kértek tőlem a receptet, általában visszakérdezek, milyen fűszerek vannak neki otthon, és miket szokott főzni...
a legtöbbjüknél szinte semmi nem található, de leveskocka mindig van :)))
annyi megmaradt húsleves, hogy elég legyen, meg senkinél... van, aki soha nem is főz rendes húslevest, mert "macerás" annyi ideig várni, amíg elkészül...
így ahol húslé, másodlé kéne felöntéshez, ott írtam helyette a kockát... és akkor inkább azt, mint delikátot, vagy bármi más por alakú "ízvarázst"...
mellékesen a kockában nincs petrus... az a delikátban van...
hehehe... lehet, hogy főzni tudok, de gépelni kevésbé... köszi, én észre sem vettem az elírást (most vagy öregszem, vagy enyhe diszlexia:)))))))... majd javítom...
Megnéztem a honlapodat, ugye , nem haragszol, ha kritizálom?
A hagymaleves cipóban óriási ötlet, fogok is készíteni, nade a hagymaleves...
Ember, a hagymaleves úgy indul: bouillon...
( Sosem ettem hagymalevest, mígnem egy üzleti ebéden egyik ügyfelem elég undorodva elemezte a francia hagymalevest. Fő gondja az volt, hogy az apró petrezselyem-darabok arra utaltak, hogy kockából készült. Kb. 5 éven át üldöztem valami receptet, ami autentikusnak tűnhet, de mind bouillon-nal indult...)
Én is eszem tyúkhúsleves-kockából levest, ha nagyon nincs más, mert levesből vagyok, de leveskockát még nem használtam semmi máshoz...
Szóval ezt azért tettem szóvá, mert házi használatú receptekről van szó, és más receptben is láttam kockát.
A Bart úr pedig Jean..:}}
Igazán bocs, a receptjeid amúgy jók, csak épp arról értekeztünk, hogy igazán igényes konyhát nehéz vinni.
nem... nem vagyok hős, csak egy egyszerű emberke, aki el akarja tartani a családját... ezért pokoli kompromisszumokat kell kötnöm...
sokszor (és sok helyen) megkaptam már - ha nem tetszik, el lehet menni máshová dolgozni - elmentem... de ez a cseberből-vederbe esete Tóth Marival a tulajokkal... írtam már itt régebben arról, hogy is működik ez...
tömören: napi 12-14 órás meló, havi 15 napon keresztül, de van ahol több ennél... bejelentés nincs, vagy minimálbérrel... táppénz nincs, fizetett szabadság az álom kategóriába tartozik (csak a ledolgozott órákat fizetgetik ki)... viszont naponta legalább kétszer lecseszik az embert, gyakran minden ok nélkül, csak azért, hogy tudd, ő a főnök... és fizetésnap gazsulálni kell neki, hogy ugyan add már ide, amiért megdolgoztam...
nem véletlen, hogy annyi helyen dolgoztam már... az 1/3-ától azért jöttem el, mert "elfelejtettek" kifizetni, vagy kevesebbet kaptam, mint amiben megegyeztünk... ha az a pénz mai értéken, amit mondjuk 1982 óta nem kaptam meg, most itt lenne a zsebemben, legalább egy évig nem kéne dolgoznom...
több helyről azért mentem, mert eladták a boltot a fejünk fölül...
este 10-kor szól a főnök - holnap nem kell jönnöd!
kérdezem én - áram, gázszünet?
feleli - nem! eladtam az éttermet!! - no comment...
aztán mentem, mert ajánlották, ajánlottak, hívtak... többet ígértek...
károsodás?... az akad... van visszér, van szemüveg... és volt 4 éve egy komoly stroke is (agyvérzés... egy hét kómával)... amiből szerencsésen felgyógyultam...
(abba is hagytam néhányszor már a szakmát, másba kezdtem, de mindig visszatérek, mert ehhez értek a legjobban)...
ahogy a váltótársam mondta a minap: egy szakács vagy idegroncs, vagy alkoholista lesz... ö nem akar idegroncs lenni...
persze folyamatosan mindig nézem az ajánlatokat, hirdetéseket... hátha... de amíg biztosat (netalántán még jót is) nem találok, nem léphetek... felelős vagyok a családom eltartásáért... nejem gyeden, és van 3 srác itthon (a többi már felnőtt)...
kérdés, meddig birom tempóval... 52 éves leszek... még birom... mi lesz 5-10 év múlva?... nem tudom...
és sok-sok (több ezer) hozzám hasonló kolléga van az országban, hasonló körülmények között... senki nem vetheti a szemünkre, hogy: hol a hivatástudat?...
Nem hogy vendéglátást, az azt megalapozó hiteles életet sem egyszerűú megalapozni itt Abszurdisztánban. De tegyük fel, hogy megvan.
Hol segíti a működést a munkaerőpiac, a szakmai intézményi háttér, a pénzintézmények konstrukciói. Hogy működjön együtt munkáltató és alkalmazott, beszállító és vevő, ha éppen meg*sza az állam. Nem kicsit, nagyon? Nem csak most, régóta. És nem lassuló, hanem gyorsuló ütemben?
Szerintem a stratéga a következő:
1. Felszánt és sóval beszór, vagy erjedést gyorsít a végső bomlásig - Azaz tudomásul vesszük, hogy a mai magyar gasztro=0 és az erre alapozott jővő=0. A mostani meghatározó személyek nem mértékadók
2. Új, hiteles, személyes minőség meghatározása - Ez a mérték
3. Következetes, munkára alapozott alkotó alapállás napi gyakorlása - Ez az érték
4. A létrehozott értékek szinergikus kamatoztatása - Ezek egyéni teljesítményen alapuló kezdeményezések, vállalkozások, szerződések
5. Intézményesítés - csak a szükséges mértékben, mert pl szükségtelen olyan chef oktatást létrehozni, ami9nek okj száma van, ha a képzési jegyzékben nincs helye, nem viszonyítható.
Országos ágazatii jövőkép egyéni jövőképekből, ágazati stratégia a nem létező szektorra egyéni célrendszerekből állhat össze. Egy biztos: ha valaki akar valamit, az belekezd...
Az üzleti modellt az vágja haza, hogy irtózat magasak az adók, a járulékok. Az ingatlan megtérülés, v bérleti díj, v hiteltörl, vagy ami, az csak tömeg, vagy luxusszolgáltatással téríthető meg.
A bérköltség esetében a drága munkáskézhez nem járul drága agyvelő és szív, azaz hivatástudat. Mert hát ő sem kapta senkitől.
Az alapanyagminőség, a technológiai háttér, az eszközpark viszonylag körbejárt téma.
De elővehetők a szabályozó szervek is. A kurvaokos ellenőrző szervek tiltással kívánnak motiválni. így ha valaki böcsületesen akar megnyitni, a beruházás felénél elköszön és új életstratégiát gondol ki.
Alap problémának látom, h nincs üzleti modell a becsületes közép-magas szintű éttermi vendéglátás megvalósítására. Mindenki lop, mert magasak az adók. TÉNY. A hazai átlag vendég nem igényli a kreatív ételeket, az újabb technológiákat. TÉNY. Nincs szakmai karrier. Sem szakács, sem éttermi vezető. TÉNY.
Adott egy kreativitást gátló, morálisan nem megalapozott, motiváció nélküli "erőtér". Egyébként mintha nem csak a szakmáról, hanem az egész országról, annak minden ágazatáról beszélnék.
Akkor te egy hős vagy...nem merem megkérdezni, hogy miért vállalod ezt a kizsákmányolást? a vibráló neon is idegrendszeri károsodást okoz, a 14 órás hajtás nemkülönben. nem tudsz a főnök elé állni, és kikötni egyes szablyokat? Mondjuk hogy még egy ember, villanycsere..vagy elmész. Biztos találnál jobbat! Én drukkolok neked!
Csak egy pillanatra játsszunk el a gondolattal: az illetékes minisztérium (kormány, törvényhozás) ad pénzt. Többet, mint amennyi egy Laci bácsi-féle "világ legnagyobb pörköltjéhez" szükséges. Ki fogja elosztani, meghatározni, hogy mire szabad (kell) költeni? Tartok tőle, hogy ott fog könyökölni az egész vend.látó főisk. vezérkara, akik maguk is okai a mai helyzetnek. Plusz ott lesz a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (!), amelyik azt a pompás Gasztroshowt rendezte két hete, és Gasztroland néven vizionál sokmilliárdos vidámparkot a Duna-kanyarba.
És elnézést -- Molnár B. Tamás, ha eddig csak egy verseny erejéig, de összeállt "ezekkel". Ki, kik azok, akiket hiteles hozzáértőknek fogadna el a "szakma" és a kormány is?
Addig talán tényleg jobb, ha nem adnak pénzt. Addig alulról kell építkezni, és elsőként a VENDÉGEKNEK KELL kikényszeríteniük a változásokat.
Ezek bizony komoly munkaltatoi gondok. . .ezen az alapon a magyar konyhamuveszet nem fog hamvaibol foleledni. . .ahhoz partner kell. Vendeglo-vendeglos aki akarja, Alapanyag amibol lehet, Szakacs aki tudja, Vendeg aki szereti. . .
lehet, igazad van... nem értek hozzá... én csak a családomnak vásárolok...
viszont azt tudom, amit naponta átélek (évtizedek óta)...
hogy reggel azért megyek be korábban, hogy a leamortizált tűzhelyekbe lelket verjek... kb. 20 percbe telik, mire sikerül úgy begyújtani, hogy ne aludjon el, és így is kormol...
hogy napi küzdelmem van a főnökömmel a nyersanyagok minősége és mennyisége miatt... hogy hiába javasolok új étlapot, normális ételekkel, nem érdekli (itt ezt kell adni! -mondja)... sőt, ha vendégként a rokona, barátja, haverja jön, akkor az ő cifrábbnál cifrább rendeléseiket kell előbb elkészítenem, és a fizető vendégét utána...
hogy napi 14 órát kell dolgoznom egy vibráló neonsorral alig megvilágított konyhában, egyetlen kisegítővel (aki amint írtam már, egy 63 éves erdélyi néni), és ilyen körülmények között naponta 20-50 asztalnyi (60-120 adag főétel + valamennyi leves + desszert) ételt elkészítenem... közben a lefogyott dolgokat utánafőznöm... nálunk nincs fagyasztott pörkölt... mindenből maximum 8-10 adag készül, max. két napig tart ki... mindezt 8 gázrózsán, amiből 1 rossz teljesen, ezenkívül van 2db 15 l-es füstölgő fritu (rossz a szabályzója, folyamatosan kell ki-be kapcsolgatnom, hogy megfelelő legyen a hőmérséklet), egy rostlap (80x50cm-es), és egy grillsütő... a tálalóasztalra egyszerre összesen 8 tányérfér el...
a húst akkor szeletelem, amikor a rendelés bejön... amihez mártás, ragu kell, az frissen készül adagonként...
kompromisszum... itt legalább a fizetésecskémet megkapom, nem úgy mint az előző helyen...
mellékesen... tiszta ízű folyami ponty?... melyik folyóból szeretnéd? az olajos Dunából, vagy a mérgező anyagokkal teli Tiszából?...:))))
a honlapomon nem szakácskönyv van... amit ott találsz, az barátok kérésére leírt receptek, amit, hogy könnyebben megtaláljanak később is, feltettem az oldalra (na jó... kicsit megformáztam:)))
a marhahúsról amit ott írtam (szintén kérésre)... a hentesnél kapható 10-15 éves öreg állatok húsával ugyanis ezt az egyet lehet tenni, hogy valamennyire ehető legyen...
Sajnos ebben sok igazság van, de tudod én elfogadnám a magyar gasztronómia nevében a tizedét annak a segitségnek amit a francia állam adott és ad folyamatosan az ottani gasztonomia ügyének.
Például még egyáltalán nem beszéltünk arról a viccről amit Magyarországon eredetvédelem területén művelünk, ill. nem mővelünk.
És az éttermi kritikák! Észvesztő amiket írnak!
Nics 10 perce, hogy egy cikket olvastam a Haszon magazinban a LeRoy éttermi láncról! Elképesztő ömlengés egy minősíthetetlen szinvonalú dologról.
magyarországon amihez az államnak egy icipici köze is van, az romlott, korrupt, fájdalamasan középszerű, és elavult.
az állam ebből maradjon ki. ha az állam erre pénzt adna, a lusta minisztériumi szolga rögtön berántana képbe egy vegetás "sztárséfet", aki egyből az etalon lenne - hiszen ő a világbajnok - és akkor itt kő kövön nem marad. az állam a pukkancs bajnokaival maradjon ki ebből. épp eleget romboltak már. ők azt gondolják hogy minden rendben, sorra nyerjük a világbajnokságokat ... ez nem elég???
a sok millió/milliárd bormarketing, gasztro marketing pénznek volt valamilyen kézzelfogható hatása azon kívül, hogy nyugaton az alsó polcon van a félédes magyar lőre???
a beajoulais-t (jól írtam?) a francia gazdák saját maguk "csinálták meg", nem volt állami segítség.
Nagytudásu, szimpatikus, inteligens, több nyelvet beszélő világlátott barátaimban csalódom sokszor. Olyanokat mondanak éttermi ügyekről, hogy majd hanyatesek.
Világosan látszik, hogy fogalmuk sincs arról, hogy mi a minőség, milyen az, hol tart a világ és hol tartunk mi. Valóban az első amit egy étteremben vizsgálat tárgyává tesznek az ár. Nem azért mert nincs pénzük és szegények, hanem az ár a legfontosabb értékmérő. Ha olcsó akkor már nagy baj nem lehet, mert ennyi pénzért mit vársz....de "nem is olyan rossz". Eszükbe nem jut egy ócska filmet megnézni, világosan látják, hogy melyik könyv a jó és melyik a rossz, de ha egy étterembe bemennek mintha meghülyülnének. Olyan vackokról nyilatkoznak elismerően, hogy az ész megáll. Mert fogalmuk sincs arról mi a jó és miért!
Milyen akkor az átlag magyar fogyasztó?
Iszonyu szomorú ez! Ez azt is tönkreteszi ahol megpróbálnak valami jót tenni és küzdenek, küszködnek. Sajnos kulturálatlan, igénytelen, tudatlan zabálógép a magyar vendég.
Erre nem mentség, hogy igy van ez máshol is. Egyrészt nincs igy. Másrészt ahol van ilyen réteg, ott van egy másik, igényes egyre szélesedő közönség is, amelyik eltartja a minőséget. Hol van ilyen "ellenoldal" nálunk?
Pedig az evés, az étel, az ital, a kultura egyik legfontosabb eleme! Ugyanolyan fontos, mint a beszéd, a viselkedés, az olvasás és azok minősége.
Sajnos igaza van a Biró Lajosnak... olyan mint az ország!
Ugy gondolom, ha valamire erre igazán nem a kereskedelmi médiáknak kellene rámozdulnia, hanem a közszolgálatinak. Meg a T. kormánynak, meg a Minisztériumoknak, meg egy-két nem érintett pénzes nagycégnek. Mint pl. MOL, Bankok, Biztositók, Energiaszektor, olyanok akik nem érintettek közvetlenül.
Létre kellene hozni egy olyan intézményt ami valóban etalon lehetne. Ilyenről is irtak a Magyar Nemzetben és a legutóbbi Gusztóban. Olyat amit a spanyolok csinálnak, akiknek jelenleg legrosszab esetben is a 3. csúcsgasztronómiájuk van a világon. De azért ők még csinálnak egy "központot" ahol minden egyben van.
Valamiféle akadémia kellene, ahol van egy etalolnnak számitó étterem, ahol tanulni, gyakorolni, továbbképeződni, külföldi konyhákat és szakácsokat megtapasztalni lehet, ( lsd. Ikarus, Salzburgban), van iskola, sütőde, cukrászat, könyvtár!!! (Iszonyu hiány van szakkönyvből, semmi sincs leforditva sem, nemhogy megírva). Nézzetek be egy könyvesboltba. Tele van gagyibbnál gagyibb szakácskönyvek garmadájával, hegyekben áll a szemét, de egyetlen valamirevaló alapművet nem lehet magyarul (sem) megkapni. Már várom Győzike szakácskönyvét! Közvetlen kapcsolatban kellene lenni kertészet, állattartás.
Ha jól belegondolok a Molnárék már mindent megirtak, a cikkeikben minden ott van, nem kell semmit kitalálni, csak kellene egy épeszű adminisztráció, állam aki erre pénzt ad.
Dehát itt még sokan valóban elhiszik , hogy a magyar, a francia és a kinai után a harmadik világhirű konyha (lsd. Pető István a Magyar Gasztronomiai Szövetség elnöke). Azért sem lehet ilyet megcsinálni, mert mit szólna az a sok semmihez sem értő léhűtő aki különféle idegenforgalmi, vendéglátós, meg szakácsszövetségekben és egyéb sóhivatalokban mereszti a meresztenivalóját.
Addig nem lesz valtozas, amig nem lesz ra vallalkozo, aki elkezdi.
Aki meg mar elkezdte - mert van ilyen - az lehet, beszall, es egy jo ujsagcikkel - cikksorozattal jo propagandat csinal maganak es a stilusanak. Ha meg ilyen TV musort is lehetne csinalni - akkor biztos elindulna valami.
Egy TV musor, ami utazik az orszagban, keresi a jo ettermeket, es riportot csinal ott. A TV-sek tudo nezik a kulfoldi adokat - rengeteg ilyen musor fut, lehet koppintani. . .
a makói hagymának tényleg konyec. ha makón kínai fokhagymát lehet kapni a zöldségesnél...., attól már nincs lejjebb.
amit egyes kombinátok borként hoznak forgalomba az tényleg csúf. (egy "prémium" varga borjellegű szeszesital áráért olyan francia bort vettem, hogy az állam leesett...)
a hús ipari hulladék. a csirke jelentős százaléka szalmonellás. ez tény. a marhahús kiselejtezett tejelő állományból van. a sertés szteroidos (ez nem vicc) antibiotikumos. stb. stb.
mi lenne a jó kiindulási pont, startmező, ahonnan el lehetne kezdeni fejleszetni az egészet?
meg tudjuk változtani a mikrokörnyezetet legalább egy picit?
tudunk támasztani keresletet, amit megéri kiszolgálni?
mi tud elindítani egy hosszútávú társadalmi változást?
eddig minden újságcikk, tv riport csupán egy kiáltás volt a pusztába? hiába mondja el a figyelőnek a problémákat a séf, ha semmilyen hatása nincs.
a szerzőpáros már vagy 70 cikket írt és még csak reakció sincs a kereskedelmi médiákban? miért?
legalább a Tv paprika ne lenne ennyire igénytelen. ha ők ügyelnének arra, hogy a szakács legalább egy nyamvadt rizottót ne csesszen el, hívja fel a figyelmet, hogy milyen rizs kell, milyen lépésekben készül, stb akkor már jobb lenne. de hazudik. a hosszúszemű rizst felönti vörösborral és máris kész a vörös rizottó.
Pacemaker! Pacemaker! Te már megint jösz ezzel a félig jó, de még van min javítani szöveggel.
Hol a turóban lehet ma jó alapanyagot kapni?
Hol?
Hol lehet lisztet kapni, amiből lehet kenyeret sütni, hol lehet borjuhúst kapni? Hol lehet tiszta izű folyami pontyot kapni, hol a francban lehet makói hagymát kapni. Lefogadom hogy mindenki azt hiszi, hogy attól makói a hagyma, hogy ott terem, pedig nem attól volt valamikor híres.
Nem akarlak kiröhögtetni, de még tudnám sorolni a végtelenségig. Ezek nélkül pedig nem lehet borjúpörköltet és halászlét készíteni.
Állítólag ez a két leghíresebb magyar étel, de egyetlen alkotórészét sem lehet megvenni. Ne röhögtess ki mert ugy maradunk mindannyian.
Olyanokat mondasz mind a honlapodon a marhahús elókészítéséről.
Katasztrofa van uraim, azon kivül semmi. Egy két erölködő emberen kivül a nagy túró, meg a sok hülye reklám meg reklámszöveg, meg bizottság, meg project!
A hétvégén mesélte a Ráspi, hogy a Rungis-expressnél vásárolja a borjúpofát és a briz-t. Pedig itthon is van szarvasmarha meg marha is éppen elég, sőt! De nem lehet elérni, hogy ne dobják ki a szemétbe. Hát ez van. Nem jó receptek, meg jó alapanyag, meg jó szakácsok. Szinte semmi más nem hiányzik, csak ez a három!
A többi már világszinvonalú! A hülyeség meg a mellédumálás!
Receptek vannak... alapanyag is beszerezhető, ma már bármi, a legjobb minőségben akár... jó szakácsaink is vannak...
ámde...
mint már írtam régebben:
... az étlapot majdnem mindenhol a tulajok írják, vagy, ha a szakács írja, beleszólnak keményen...
... a tulajok a legolcsóbb árut hajlandók megvenni...
pl. valamelyik nap eperkrémlevest kellett főznöm... na nem epret kaptam hozzá, hanem valami olyan szörpöt, aminek a gyümölcstartalma 3% !!! volt... azt mondta jóóó az bele... én meg fogvicsorítva próbáltam kihozni belőle valami elfogadhatót... nem tenném ki alá a névkártyámat...
... olyan, mint pl. Franciaosrszágban, hogy a séf megy vásárolni... persze ismerik a piacon, és a legszebbet, legjobbat kapja... itt elképzelhetetlen... ráadásul a hivatalos szabályozások és előírások miatt piacról már nem is vásárolhatnánk...
... ezekről írtam már... meg a körülményekről... amíg ezek nem változnak, addig hiába, a legjobb szakács is csak közepeset tud max alkotni...
A magyar konyha leragadt, és visszakanyarodott egy sekélyes színvonalra. A 40 év nem múlik el nyomtalanul. Ezért szörnyű a TV Paprika, miközben indulásukkor fennkölt célokat hirdettek meg.
Alapanyagok.
Legelőször a borok. Azt hisszük, hogy a magyar borok világhírűek. Miközben nem. Van némely borvidék (Villány, Szekszárd, Badacsony, Somló), amely megpróbálja a 40 éves tömegtermelés negatív kliséit áttörni. Eközben némely hegyközség (Eger, Tokaj) egy centit nem halad előre a nemzetközi elfogadtatás útján.
Marhahús. A holland, tejtermelésre beállított fajta, kiöregedett példányait vehetjük meg. Említésre sem méltó. Nem való semmire.
Sertés. Az elcseszett eu csatlakozásunk miatt ellep a fagyasztott dán és francia hús. Az általunk nagyra tartott Pick-szalámi is két évig import húsból készült, jelentős minőségromlással (egyszerűen hólyagos lett a vizes hús miatt). Van próbálkozás a mangalica-tenyésztésre, de a hazai fogyasztó nagyon "árérzékeny".
A boltokban kapható csirkehús a tömegtermelés, és bontás miatt lila színű, véraláfutásos.
Zöldségek tekintetében is ellep a se íze, se illata import.
Fűszerpaprika? Kétszer is nagy botrány volt a hamisítás miatt.
A vizeinkből elfogytak a "tenger gyümölcsei". Próbáljatok nyáron a Balatonnál fogast enni.
A "messze földön híres magyar acélos búza" mitosza is elkopott. Egyszerűen nem igaz. Ezáltal nem lehet jó minőségű tésztát sem készíteni és nagyon kevés pék tud normális kenyeret sütni.
Elnézést, ha félreérthetően fogalmaztam volna... Természetesen én is úúúútálom, ha a magyar konyháról mindenkinek a paprika-tschikosch-goulasch ;-) jut eszébe. Az étteremtulajdonosok/szakácsok meg szétteszik kezüket, és azt hajtogatják, hogy "de kérem, a külföldi turista _ezt_ kéri. Na de ha meg sem próbálják elővenni pl. a nagyhírű erdélyi konyha remekeit, a régen is használt fűszereket, stb. stb...????
Azt hiszem, nagymértékben ludasok abban az éttermesek, hogy még rá is erősítenek a sztereotípiákra. Mert ugye egyszerűbb (brrrr....) lefőzni X adag pörköltet, aztán ha a vendég gulyáslevest kér, akkor kicsit felengedik vízzel, és átpakolnak némi zöldséget meg krumplit valami más ételből. Ha paprikást kér, akkor tesznek bele tejfölt. Ha hortobágyi palacsinta rendel, akkor meg darálnak belőle egy kicsit... És így tovább... És ez sajnos nem csak a másod-harmadosztályú "futottak még" kategóriára jellemző. :-(((((
Váncsával kapcsolatban nem tudok nyilatkozni. Nem olvastam a könyvét, és egy-egy kósza recept után nem lenne illdomos véleményt alkotni.
