Műszakváltásra tódulnak a dunakeszi járműjavító dolgozói. A rossz bölcsődei ellátás miatt sokan a gyerekeiket is kénytelenek magukkal vinni a munkába. :-)))
A szöveget én írtam. Mielőtt elküldtem a szerkesztőségnek, az RCH topicban rákérdeztem, hogy kik viszik a gépet. Ott Szolnokot írtak, így ez került bele. A hibáért elnézést kérek.
Urak, két apró megjegyzés a friss Extrával kapcsolatban.
A 48. oldalon "Ócsa állomásra érkezik 2003 telén Budapest felől érkezik egy még ötkocsis személyvonat" alá(fölé)írású képen a vonat Dabas állomásra érkezik.
A selejtezett gépekről szóló írásban a "2195...Alsónyék és Bátaszék között 3 óra 50 perckor egy kukoricát szállító....", itt pedig a dátum hiányzik.
Egy kicsit árnyalnám a "Karlovy Vary - a "másik" állomás" cikket.
Igaz, hogy 3 vonal menetrendi végpontja az alsóállomás, de ettől még nem elágazó, igazából egy keresztbemenő vonal fut itt keresztbe, csak megtörik itt menetrendi szempontból.
Karlovy Varyt igazából 1870-ben érte el a vasút, amikor is megépült a Bustehradi Vasút Karlovy Vary-Chodov szakasza, azaz a jelenlegi főpályaudvar is. Valóban 1898-ban épült meg a Mariánské Lázněba vezető vonal, már az osztrák államvasutak vonalaként.
Az állomáson majdnem felerészben a jelenleg a Viamont által üzemeltett 149-es vonalon futó Regioshuttle RS1-esek járnak, bár tény, hogy hétköznap a 810-esek és 814-esek vannak szerény többségben (kiegészítve hozzájuk való mellékkocsikkal futó mozdonyos vonatokkal), hétvégén piros Desirókkal szinesítve.
A Vogtlandbahn helyi jelenléte igazából a cseh Viamonté, az ő szineikben járnak be Karlovy Varyba 2003 (nem 2000, akkor még csak a Sokolov-Kraslice vonal végéig, a határállomás Kraslicébe jutottak el) óta az RS1-esek.
Nagyon vártam a kedvencemről a 2180-asról egy kilencvenes évekbeli képet de nem sikerült keresni úgy tűnik. Viszont a 2165,2201-ről 2-2 is összejött. Volt még ott más gép is ami miskolci volt. Pl hogy került oda a 2176-os aminek soha semmi köze nem volt a miskolci vf-hez?
Egy adott fűtőáz kapcsán a következő módon lehet anyagot gyűjteni, illetőleg cikket írni:
- fogja magát a szerző és levágtázik és beszélget néhány ottani emberrel, plusz kap helyi vasútbarátoktól infót, anyagot, fotót, amivel dolgozhat (ez volt miskolc kapcsán)
- komplett, kulcsrakész anyagot kap, amit vagy egy helyi viszonyokat jól ismerő emberke írt meg, vagy egy kolléga talált ott valakit, aki szívesen mesél, adatot közöl (ilyen volt pl a celli fejezet)
- a huszonegyedik századi módszer, elektronikus úton gyűjtünk anyagot (pl sm volt ilyen)
Egyik sem ad tökéletes megoldást, persze a legideálisabb nyilván a középső lenne, de ilyen ember nagyon-nagyon kevés van. Kritikusból persze annál több, de ezzel meg nincs baj, mert lehetőségeinkhez képest igyekszünk tanulni belőlük.
2180 - egy fotónk volt a gépről, de azt meg nem ítéltük publikálásra alkalmasnak
Az Extrával kapcsolatban (ha már így benne vagyok az írásban) általánosságban véve meg vagyok elégedve. Különösen a miskolci gépek érdekeltek. Ki lehetett volna térni rá, hogy mi okból szűnt meg a 92-es vonal miatt abszolut létjogosult ingázás. Ez máig rejtély sokunk előtt. Nagyon vártam a kedvencemről a 2180-asról egy kilencvenes évekbeli képet de nem sikerült keresni úgy tűnik. Viszont a 2165,2201-ről 2-2 is összejött. Volt még ott más gép is ami miskolci volt. Pl hogy került oda a 2176-os aminek soha semmi köze nem volt a miskolci vf-hez?
Meg van egy-két hajmeresztő mondat amit már megszokhattunk...
Pl: Miért volt kerek pályaszáma miatt a 2200 meghatározó gép a 90-es, 2000-es években?
A nyolcvanas években még nem volt kerek szám a 2200?
Miért a száma tesz meghatározóvá egy gépet? Mi az hogy meghatározó? Esetleg megbízható az üzemkészsége, ereje stb miatt és nem az orrára festett szám miatt...
A 2181 leállítása előtt ózdi és nádaskai fordát járt nem újhelyi volt.
Voltak még értelmetlen mondatok, pontatlan képaláírások nyelvtani helytelenségek de sok lenne felsorolni... Viszont az összkép tettszett.
És a végére egy kérdés: Szergejekről jelent már meg könyv?
Nem kell ezen fennakadni most az a ''trend'' hogy egyvágányú pályán a nemzetközi ''gyors'' vonatok beilleszkednek a vidéki elővárosi rendszerbe. Erre példa a páratlan Corvonus is. 64 km zötykölődés Pécs-Barcs között. És az a poén hogy nemzetközi utasok használják még így is. Multkor kiraktak a H kocsiban egy fülkéből mert le volt foglalva Pécs-Bécs közt végig.
Visszatérve a Citadellára azt felejtették ki hogy némely peron a 25-ös őrségi szakaszán nem éri el még a négy kocsihosszt se... Ezért aztán jött a vjv parancskönyv miszerint az utasokat kedvesen át kell invitálni az első két kocsiba, és szólni kell a vezérnek hogy onnan fognak emberek szállingózni. Na ez már szerintem is felháborító!!!
Utaznék a Déliből Bajánsenyéig oszt' cseszegetnének Zegen hogy nem jó kocsiba ülök holott az egész vonat végig megy. Nevetséges.
On
Talán növekedne - vagy legalább egy kicsi megmaradna - a klf. IH szerkesztőségek népszerűsége, ha így az indulás után 6 évvel túllépne a lelkes amatőr színvonal, és a profi nagyarckodás kettősségén.
Amivel lehetne változtatni a dolgokon, az a szakmai szempontokból és nyelvhelyességileg lektorált cikkek lennének. És a nagyobb odafigyelés!
Sok egyénileg szimpatikus, tehetséges munkatársa van a Szerkesztőségnek, de bizony a munka színvonala nagyon sok kívánnivalót hagy a fenti két szempont alapján maga után.
Attól függ mennyire a nyár végén. Ha jól emlékszem aug 20 körül lett hivatalosan beüzemelve a rendszer (vagyis meg-megindulgatott a villamos üzem). A hálózatott viszont még előtte feszültség alá helyezték és volt pár próbamenet, amely el is ment a határpontig (erről van is kép a 25-ös topicban), de ettől függetlenül Hodos felett nincs drót (és a Mávnak nincs is 3 kV áram alatt működő mozdonya).
Megvan az Extra, lesápadtam az bevezető szövegtől, nekem a Leó és Praire számok nagy kedvenceim. Legalább a Truman/Hruhcsov dízel (MÁV 411,/520) is megérdemelt volna egy kiadást...
Más. Az egyetlen, nevemmel illetett fotó nem az enyém... Elnézést kérek a fotó készítőétől és az olvasóktól... Amiket én küldtem, nem kerültek be. A vésztői fotó Szatmári Sándortól.
