Keresés

Részletes keresés

mrsla Creative Commons License 2005.04.23 0 0 192
hali
a szokasos kerdesem /legalabbis az eddigi statok szerint :) /.
Riemann geometriaval es kornyekevel foglalkozo jegyzetet tud vki?
elsosorban onlanyra gondoltam , de ha ilyen nincs akkor papirost is ajanlhattok.
Koszi sla
Simply Red Creative Commons License 2005.04.23 0 0 191
Szerintem nem biztonságosabb. Kicsit elkalandoznak odafönt a gondolataid, és már le is estél. Bár igazad van, ez felébredés után már nem sokat számít :-)
Előzmény: sniffí (190)
sniffí Creative Commons License 2005.04.22 0 0 190

De,az is biztonságosabb,ha nélküle is megy.

Még sok adolog.  :)

Előzmény: Simply Red (189)
Simply Red Creative Commons License 2005.04.21 0 0 189
Én helyedben a sárkányrepüléssel kezdeném. Arról legalább tudjuk, hogy tényleg lehetséges.
Előzmény: sniffí (186)
Simply Red Creative Commons License 2005.04.21 0 0 188
Mi köszönjük, nagyon jó kérdés volt. És még egy csomó igen jó kérdés van ám itt. Meg persze a válasz is rájuk. Például tudjátok mi okozza az esőszagot?
Előzmény: galopin (187)
galopin Creative Commons License 2005.04.21 0 0 187
Nagyon nagyon hálás köszönet érte!!!
ugy látszik én vagyok a tul bonyolult ...bocsi az idiota kérdésért és nagyon köszi.
mostmár tudom mi alapján induljak el...
örök hálám:))

további kellemes fizikázást:)

csao
Előzmény: Simply Red (185)
sniffí Creative Commons License 2005.04.21 0 0 186

Én még nem,de ha tudom fizika szempontjából, hogyan van, talán hamarabb meg tanulom.

A leírások túl misztifikáltak nekem.

Előzmény: Simply Red (183)
Simply Red Creative Commons License 2005.04.21 0 0 185

A Google-ba beírva a harkány szót, a második találat ez volt:

 

Kérdés: Hogy bírja ki a harkály agya az erős kopácsolást?
Előzmény: galopin (184)
galopin Creative Commons License 2005.04.20 0 0 184
Sziasztok.

egy nagy segítséget szeretnék töletek kérni. az lenne a problémám hogy egy fizika esszét kellene irnom arrol hogy a harkály kopogtatja a fákat de nem kap agyrászkódást ...cimmel.sajnos a könyvtárakban és az interneten sem igazán találtam ezzel kapcsolatos információt. kellene irni a harkályrol ugy általánosan (biológusan)és fizikai bizonyitással (képeletek és hasonlók) is hogy miért is van ez.
nem tudom hol kellene megfogni egyáltalán a témát:(

abban szeretném a segítségeteket kérni hogy ha módotokban áll légyszives irjátok már meg nekem hol találok ehez a témához megfelelö szakirodalmat? ...mind biologiai mind fizikai vonalon vagy a kettöt együtt biofizikain:)

légyszives segitsetek nekem mert szorit a határidö (május 5) hogy ezt a 3-4oldalas irományt leadásra bocsássam.


elöre is köszi ha tudtok segiteni.

galopin
Simply Red Creative Commons License 2005.04.20 0 0 183

Szóval te tudsz repülni. Rendben. Értjük.

Előzmény: sniffí (182)
sniffí Creative Commons License 2005.04.20 0 0 182

Valóban nem konkrétan az adott téma(bár, lehetnek szellemierőhatások,amivel a gyakorló,nem szabadesés jellegel terheli környezetét?), csak a mechanizmusára lennék kiváncsi,ill.

az emberi elme hatása a fizikatörvényeivel kapcsolatban. Vagy már ez, nem fér bele a "fizikai" fogalom,fizikusi megközelítésébe(a fizikaivilágról,  :)  )?

 

Azonos tömeg-súly ember, a gravitációs jelenség mégis más. 

Hova lesz a gravitáció?

Vagy az ez irányu szellemifejlődés nem kivánatos, vagy publikus?

Elnézést, lehet  énvagyok már bizalmatlan, vagy parás ( fizikától-kémiától,a köztudatban, kicsit sok nekem a megismerhetetlen,az "elfogadott ismeretlen",a nem passzoló részlet).

Előzmény: Simply Red (181)
Simply Red Creative Commons License 2005.04.20 0 0 181
?
Előzmény: sniffí (178)
Simply Red Creative Commons License 2005.04.20 0 0 180
Molekuláris dinamikai szimulációval.
Előzmény: Törölt nick (179)
Törölt nick Creative Commons License 2005.04.19 0 0 179

Udv!

 

Itt is felteszem a kerdest:

 

Milyen elven (modell alapjan) szamoljak ki a nagy szuperkompjuterek szimulaciok soran peldaul a viz fazisdiagrammjat?

sniffí Creative Commons License 2005.04.19 0 0 178
Levitáció?
Előzmény: Simply Red (175)
mrsla Creative Commons License 2005.04.19 0 0 177
thx
a hurelmelet topicba en is nyomtam nehanyat.
Sla
Törölt nick Creative Commons License 2005.04.19 0 0 176

...magyar fizikus, matfiz oldalakra online jegyzetek...

 

http://dtp.science.unideb.hu/hun/jegyzetek.php

http://mek.oszk.hu/00500/00568/

Előzmény: mrsla (169)
Simply Red Creative Commons License 2005.04.17 0 0 175

SR: A tömegnek valóban nincs szerepe

B:  Akkor a szabadesésnél is számit a tehetetlen tömeg

 

Érdekes következtetés :-)

 

Egyébként, ha tudsz két olyan testet találni, amelyek súlyos tömege egyenlő, de a tehetetlen tömegük nem, akkor a nagyobb tehetetlen tömegű test gyorsulása valóban kisebb lesz. Ilyen értelemben valóban számít a tehetetlen tömeg. Az egyetlen probléma, hogy ilyet nem fogsz találni. Ha két testnek egyenlő a súlyos tömege, akkor a tehetetlen tömegük is egyenlő (ld. Eötvös-kísérlet). így az a=(ms/mt)g gyorsulás minden testre azonos, mivel az (ms/mt) érték kivétel nélkül minden testre azonos értékű. Olyannyira, hogy ezt az univerzális állandót 1-nek szokás venni.

 

---

De, hogy azért legyen hasonlóság a fizikai ingával, ha nem homogén, hanem gömbszimmetrikus  gravitációs mezővel dolgozunk, akkor belátható, hogy egy kiterjedt merev test gyorsulása - ha a tömegéről nem is - a tömegeloszlásától tényleg függ.

 

Előzmény: bnum (174)
bnum Creative Commons License 2005.04.17 0 0 174

Akkor a szabadesésnél is számit a tehetetlen tömeg, hissz nem mindegy mekkora tömeget gyorsít a gravitáció. A nagyobbat lassabban tudja gyorsítani?

 

Előzmény: Simply Red (173)
Simply Red Creative Commons License 2005.04.17 0 0 173

Fizikai ingáról beszéltem, ami egy vízszintes tengely körül  elfordítható merev test. A tömegnek valóban nincs szerepe, de a tömegeloszlásnak igen, mivel ez nem síma gravitációs gyorsulás, hanem egy merev test szöggyorsulása. Erre forgatónyomaték=tehetetlenségi_nyomaték*szöggyorsulás érvényes. Ha a forgáspontot és a súlypontot összekötő egyenesnek a függőlegessel bezárt szöge alfa, a forgáspont távolsága a súlyponttól s, akkor a gravitációs erő forgatónyomatéka mgs*sin(alfa), a tehetetlenségi nyomaték viszont azonos s esetén is lehet más, ha más a tömegeloszlás. Következéséképpen a szüggyorsulás azonos tömeg, és azonos tömegközéppont esetén is függhet az inga tömegeloszlásától.

Előzmény: bnum (172)
bnum Creative Commons License 2005.04.17 0 0 172

Lehet, hogy rosszul tudom, de a gravitációs gyorsulásban, a tehetetlen tömeg nem játszik szerepet.

Az ingát a gravitáció gyorsítja, tehát nincs szerepe a tömegnek.

Előzmény: Simply Red (171)
Simply Red Creative Commons License 2005.04.16 0 0 171
Az m tömegű,  theta tehetetlenségi nyomatékú fizikai inga úgy leng, mint egy l=theta/ms hosszúságú matematikai inga, ahol s a fizikai inga súlypontjának a távolsága a forgástengelytől.  Alkalmas tömegeknek az inga rúdjára való erősítésével a lengésidő csökenthető, vagy növelhető. Hogy pontosan hogyan, az ebből az összefüggésből kiszámolható.
Előzmény: bnum (170)
bnum Creative Commons License 2005.04.16 0 0 170

"Ha állandó a gravitációs tér, attól még több módja is van az ingára ható gyorsulás változtatásának."

 

A lengés időt kéne csökkenteni.

Előzmény: JFEry (168)
mrsla Creative Commons License 2005.04.14 0 0 169
Sziasztok
Tudtok ajanlani linkeket magyar fizikus, matfiz oldalakra online jegyzetek ugyeben?
gthomas megvan :) elore is koszonom
Sla
JFEry Creative Commons License 2005.04.13 0 0 168
Ehhez nem kell fizikus. Ha állandó a gravitációs tér, attól még több módja is van az ingára ható gyorsulás változtatásának.
Előzmény: bnum (167)
bnum Creative Commons License 2005.04.12 0 0 167

Ki haltak a fizikusok? :)

 

Ha tudja a választ valaki írja meg!

 

A inga lengésideje a hosszától (is) függ.

Lehet-e valahogy növelni a lengés időt, ha a gravitáció állandó, és az inga hosszát nem akarjuk növelni?

sziklac Creative Commons License 2005.02.10 0 0 166

Üdvözlet Mindenkinek!

 

Én nem vagyok egy nagy fizikusagy, de valami nagyon érdekel a fizikában, a világ kletkezése, természete, mi a is a világ, az univerzum, pontosabban az M-ELMÉLET!

Van egy kicsi fogalmam, hogy mi is ez, láttam róla egy egész jó kis dokumfilmet és azóta nagyon érdekel!

Próbáltam utánnanézni a neten, de nem találtam semmit!

Tud valaki valamilyen oldalt vagy valaki el tudná magyarázni nekem?

 

e-mail:

szikszai.laszlo@freemail.hu

 

Előre is köszi!

 

Béke veletek!

Törölt nick Creative Commons License 2005.01.10 0 0 165
Ha túl nagy az anyag hőmérséklete, túl sok sugárzás fog visszajönni. Elfelejted ugyanis, hogy a meleg anyag sugároz (ld. izzószál). Ha megfelelő körülményeket teremtesz, az egyensúly be fog állni. Lehet a rendszert persze nemegyensúlyi állapotban tartani, de ehhez konstans energiaátáramlás kell. Mondom, nincs jól definiálva a feladat.
Előzmény: bnum (159)
redled Creative Commons License 2005.01.07 0 0 164
Nem kell ide törésmutató, anélkül se tud kijönni se a fény se más.
Előzmény: bnum (163)
bnum Creative Commons License 2005.01.07 0 0 163
Legyen üreg (buborék): http://www.sg.hu/cikk.php?cid=21862&PHPSESSID=24a3775f0cf1ea78844f3fe61db658dd A "tükörhatást" a hatalmas gravitáció hozza létre. Kivül gyengébb, beljebb nagyobb a gravitációs mező. Ez mint "törésmutató" jelentkezhet.
Előzmény: mmormota (162)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!