Nekem a második tetszik jobban, dinamikusabb és nagyon európai. Olvastál már olyan hait, Zoli, ahol ez az idő megállítás motívum fölmerül? Időben visszalépős volt, arra emlékszem, a démon és a két szerető.
Ferdítés, de mindegyik eleme a képnek megvan benne. Európai szemmel szép, főleg, mert attól, ahogy írtad, festett lepke is lehetne akár, szép, szecessziós, aranyos. Lélekvándorlási kérdésekben óvatos vagyok, amióta Zoli a kutyaként vezelő szerzetesről írt...
Lanoue szerint második haiku jellegzetesség a meglepetés művészete, ezzel együtt a szembeállítás, ami együtt valami váratlan bölcsességet nyit meg előttünk. A nyitó sorok úgy vannak megírva, hogy a csattanó legyen a végén, ennek eszköze a vers két részében említett dolog szembeállítása: a tudat az egyik dologtól / ideától a másikra dologra / ideára mozdul. Minél távolabb áll az a két dolog / idea egymástól, annál nagyobb energiát szabadít föl és esztétikai örömöt okoz az olvasóban.
ominaeshi karamitsuke keri shiwa ashi ni (Issa)
entwined by the maiden flower... my wrinkled foot (Lanoue)
körülfonja a szépasszony-rózsa… ráncos lábfejem
Lanoue egyik tanítványa, Nekkeya Glover választotta ezt az energikus szembeállítást tartalmazó hait példának: „Azt vártam, hogy majd egy rovart említ. Szeretem a ráncos lábfej és a szépasszony virág kontrasztját a versben."
Szép az őszi alkony az elsőben, s jó volt a legyes és muslincás lokál-változat és reális is, nem vet föl higéniés gondokat. Amit egy pillének elnézünk, légynek, muslincának aligha. Hú, de szomjas lettem!:)
Gyanakodtam, hogy valami ilyesmiről van szó, sehogy sem értettem, hogy kerül a szilva a képbe. Keveset nézek természetfilmet... :) Azzal is tisztában voltam, hogy valószínűleg nincs erotikus jelentés, csak amikor rákerestem együtt a béka és a szilva szóra, kiadta linkhivatkozást alább, és érdekesnek találtam a hasonlatokat. Azt meg egyáltalán nem értettem, miért humoros és együttérző vers ez is, mint a harcoló vézna békás. Hacsak Issa nem gondolkozott mégis természetfilmben, amit én sem tartok valószínűnek.
