Brüsszel nélkül összeomlott volna a magyar gazdaság
Az uniós támogatások tartották a víz felett a magyar gazdaságot az első, 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban. A támogatások nélkül csökkent volna a GDP és az ország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól sem. A beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt.
Nagy reményekkel tekintett a magyar kormány és a társadalom jelentős része a 2004-es uniós csatlakozás után indított első teljes uniós támogatási ciklusra. A várható pénzesőtől az ország gazdaságának modernizálását, kedvező társadalmi változásokat, az életszínvonal és életminőség javulását vártak. A kitűzött célokból szinte semmi nem teljesült, a 14 ezer milliárd forintnyi támogatás arra volt elég, hogy a magyar gazdaságot a víz felszíne felett tartsa, de érdemi változásokra már kevés volt, azok nem megfelelő felhasználása miatt. Így Magyarország felzárkózása lelassult, sőt visszájára is fordult - ez derül ki abból a tanulmányból, amit Miniszterelnökség felkérésére KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített a 2007 és 2013 közötti európai uniós támogatási programokról.
A magyar gazdaság 2006 és 2015 között mindössze 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, ám ha nem lettek volna uniós források, 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP ebben az időszakban - derül ki a tanulmányból. A jelentést a Miniszterelnökség publikálta, igaz csak azt követően, hogy az uniós forrásokról tartott vitanap véget ért a parlamentben.
A lakossági fogyasztás a vizsgált időszakban 5,3 százalékkal csökkent, uniós források nélkül 11 százalékkal esett volna vissza. A legkomolyabb függés a beruházásoknál tapasztalható: a befektetések az uniós pénzdömping ellenére is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalék lenne a visszaesés. A magyar gazdaság kóros függése az uniós támogatásoktól közismert, ám ez az adat drámai módon hívja fel a figyelmet erre a tényre.
Válságra válság, romló versenyképességgel
A vizsgált időszakra esett a 2006-tól kezdődő magyar költségvetési válság, 2008-tól pedig a globális pénzügyi válság - a két válság egymásra épülése miatt 2008-2009-ben mélyrepülésbe váltott a gazdaság, amit az uniós pénzek beáramlása sem tudott fékezni. Az elemzés szerint minden 1000 forint uniós támogatás ugyan 501 forinttal növelte a magyar GDP-t, de ez a V4-es tagállamok összehasonlításában átlagosnak nevezhető
Már az átadás-átvétel idején nyilvánvalóvá vált, hogy az idei államháztartási hiány a korábban előirányzottnál magasabb lesz (+172.5 mrd Ft). László Csaba elmondta, hogy a 172.5 mrd Ft-on túl a jelenlegi kormány nem kíván nagyobb deficitet teremteni.
Szóval ha majd ezt tudod cáfolni, akkor gyere a ződségeiddel, addig haggyá lógva:)
Ma reggel az ATV-n Jánosi György már beszélt arról, hogy elképzelhető a szerződés felbontása. Egyébként elmondta azt is, hogy a Népstadion beléptetőrendszerével kapcsolatos 4 milliárdos szerződést aláírták, de a Forma-1 idei megrendezéséhez szükséges, egyébként 3 milliárdos szerződést még nem. Ha aláírják, akkor december végéig már nem igazán vállalhat "kezességet" semmihez az ország. Köszönjük, Viktor!
Az Orbán kormány jelentős pénzügyi többlettel adta át a kormányt Medgyessynek.
A tény:
Varga Mihály pénzügyminiszter úr által kiadott PM jelentések szerint:
"Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya január végéig 75,3 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 14,9 % át teszi ki. "
"Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya február végéig 180,8 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 35,8 % át teszi ki."
"Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya március végéig 242,7 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 48 % át teszi ki."
"Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya április végéig 316,1 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 62,5 % át teszi ki."
Ezt megerősíti az ECOSTAT 2002-es monitoring jelentése:
"A kedvező pénzügyi folyamatok 2002-ben megtörtek, az államháztartás hiánya áprilisban elérte a 316 milliárd forintot, ami az éves előirányzat 62 százaléka. A deficit jelentős részét a központi költségvetés év eleje óta halmozódó hiánya tette ki. Az előző év azonos időszakában az alrendszer hiánya 84 milliárd forint volt, idén áprilisig 240 milliárd forintra duzzadt. A kiadások növekedése társadalombiztosítási alapoknál is jelentősen meghaladta a bevételek bővülését. Az egyenlegromlás kialakulásában a makrogazdaság növekedésének nem tervezett mérséklődése és a vámjellegű bevételek csökkenése áll, ez utóbbi az év hátralévő részében folytatódik. A hiány növekedésének másik forrása a költségvetés év eleji jelentős mértékű költekezése. Legnagyobb mértékű kiadás a központi költségvetési szervek rovatban mutatkozott.*"
Valóban kalapot emelhetnek, ekkora terhet is képes volt elviselni az ország, és az emberek, hogy minél előbb kilábaljunk a ballib által itt hagyott szarból. Nem mintha túl sok egyéb választásunk lett volna.
