Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
kb. 10 fajta rügyeit néztem át, -18 volt a leghidegebb. Amik elfagytak, azok a lisztharmattól fertőzött, rosszul beérett vesszők voltak. Pl. egy fiatal Afuz Ali tőke, szinte minden hajtása feketére fagyott, míg az idősebb példányoknak semmi baja.
Én egyenlőre csak nőivarú fajtákat fogok keresztezni,mert a hímnős virágoknál kasztrálni kell azt pedig látnom kell hogy hogyan csinálják! Ha van nőivarú szőlőd virágzás előtt a fürtöt be kel zacskózni,és annak a fajtának a virágzatát is amiről viszed majd a virágport.Virágzásban naponta cserélgeted a zacskókat,és meg is rázogatod hogy a benne lévő virágpor felkeveredjen,így jobb lehet a termékenyülés.Elvirágzás után eltávolítod a zacskót és lecsipkeded azokat a részeket ahol nincsenek kis bogyók,nehogy legyen olyan virág ami később termékenyül és idegen fajta porozta be.
Nagyon kezdő vagyok e téren de annál jobban érdekel a dolog! Nyáron lesz nekem is az első igazi kísérletem,a mostani magokat kacstermésből szedtem mert volt olyan szerencsém hogy a két fajta kacstermése egymásba volt fonódva,egyszerre virágzott így 99,% hogy a virágport az Angéla adta és nem egy 40-50 méterre lévő idegen fajta virágpora.Ebben az esetben dolgom nem volt,de nem is jelenthető ki hogy nem történt idegen beporzás! Persze minden elvetett magból egy új fajta lesz,de az a tökéletes ha biztosan tudod hogy nincs idegen beporzás.
A fürtöt hagyhatod kicsit túlérni majd kiszeded és az elfásult magokat.Ezeket többször átmosod,majd szárítod,de nem kiszárítod! Ezután homok és perlit keverékébe teszed és mehet a hűtőbe.Én 4-szer 10 magot tettem el minden hónap elején elültetek 10 darabot de a legjobb márciusban elvetni. Ez nálam most csak kísérlet hogy ha meglesznek a tudatos keresztezésből származó magok ne kezdőként bánjak vele.
(Eme kis halvány tudásomat ezúton is köszönöm Pjotr fórumtársamnak!)
A szőlők nagyon jól bírják a vízborítást. Nálunk a Tisza árterében van egy szigetnek nevezett szőlőterület. A 60-as 70-es években a Mezőker exportra vitte innét a Saszlát. Ma már sokan nem művelik sajnos a terület nagyrésze elvadult. Nem éri meg. De a szőlőtőkékből sok ma is él.
Szőlők jól bírják itt az utcában olyan is volt amikor az egész kert egy tó volt 15cm vízzel és az befagyva csak a tőkék látszódtak ki a jégből ! Én azt mondtam az mind kimegy és egy sem pusztult el ! De valamiféle othelóhoz hasonló szőlők !
Nálam a hátsó kertben egybefüggő tó van ,az alja fagyott a tetején kicsit megolvadt a hó,most tavat képez.Még szerencse,hogy a fiatal hajtású telepítéseket felkupacoltam. Ilyenkor irigylem akik homokon termesztenek.
Annyira kemény tél nem volt. Már csak azért sem, mert én vagyok 27 és ezidő alatt volt már ehhez hasonló hideg. Az utóbbi 5-6 évben voltak túl enyhék a telek. Én már néztem a szőlőt, ott nem voltak gondok első ránézésre, de biztosat majd pár hét múlva tudok, ha megkezdem a metszést. Felénk a -18 fokot is alig-alig haladta meg a hőmérséklet. Amelyik szőlő ezt nem bírja, az már a fagyérzékeny kategória és lugas művelésre alig-alig alkalmas a mi éghajlatunkon. A hideg sem hirtelen jött, hanem lassan, fokozatosan.
Helló mindenki ! A tv-ben láttam ez a tél úgy néz ki az évszázad tele lesz ! 30 éve nem volt ilyen kemény tél ! Vajon hogy bírták a szőlők ? Én még meg sem tudom nézni, még csizmaszár mélységű hóval van minden borítva !
Egyezzünk ki: is-is. Különben mindegy. A lényeg, hogy tempósabban fejlődik a szemzés. Ki is próbálom idén, mert én eddig csak a jól bevált zöldbe-fásat csináltam.
A nagy fagyoktól leginkább az Anita szőlőmet féltem, mert volt már kevésbé hideg télen is fagyproblémája. Ráadásul csak egy tövem van és nincs is biztosító csapja. Viszont elég jólfejlett, idősebb tőke.
Szia Ali-bá, nálam -18°C volt eddig a leghidegebb, remélem nálad sem volt zordabb ennél. Mély nyugalmi állapotban ez nem okozhat komoly problémát. Vizsgálgattam már a szemeket, sokat megnéztem, szerintem nincs gond.
Egyébként a fásba fás oltás esetében én a törzsnek tulajdonítom ezt az erős növekedést, (tehát hogy egy vastag törzsből áramlik a betett szemekbe az erő, nem egy vékony friss hajtásból) de lehet,hogy tévedek.
A törzseket csak április elején fűrészeltem le, de előbb kellett volna, mert volt amelyik erősen folyásnak indult. A tövüknél be kellett volna vágni, hogy lent eressze a nedvét, de én ezt durvának találtam és nem tettem meg. Idén meg fogom. Viszont ami három tőke nem sikerült, az nem a folyás miatt volt, mert azok nem, vagy alig folytak. A szemet ugyan úgy választottam le az oltóvesszőről, mint a videón: két határozott vágás, semmi farigcsálás. Gyakorolni kell előtte. És lentről szépen fel lehet tolni, ha a törzs leadja a héját.
Hasonló meggondolásból már néhány törzset decemberben visszavágtam, be is száradt a vágási felület. Most várom a nagy fagyok elmultát, hogy megszedjem az oltóvesszőket (remélem nem fagytak el), mert eddig még azt nem szedtem meg.
Azt gondolom, hogy a szemzés azért fejlődik jobban, mint a zöldbe-fás oltás, mert jóval előbb történik.
Az oltócsapokat február közepén hűtőztem, ahogy máskor is szoktam. Tehát hűtőzött csapokat használtam a törzsbe oltásokhoz, és májusban a zöldre fás oltásokhoz is. Ugyanis az oltócsapok rügyeinek teljes nyugalmi állapotban kell lenni, azért kell őket a decembertől februárig tartó időszakban begyűjteni. 2016-ban hallottam először, hogy jobb december elején megszedni a rügyeket. El is raktam egy adagot tavaly a fagyok előtt, 5-6 fajtát. Egyébként nem volt ám olyan felhőtlen ez a fásba fás oltás. Először is, nem mindegyik törzs adta le a héját, ezeknél chip szemzést csináltam. Aztán alig akartak megindulni a szemek, amelyik meg megindult az leszáradt. Aztán ugyanaz a szem újra kihajtott, nyilván a mellékrügy. Aztán egyszer csak nőttek, mind a bolond, volt hogy egy szemből két erős hajtás. Eközben én meg agyon izgultam magam és megfogadtam, hogy ilyet soha többet. Idén viszont megint kell legalább négy tőkét, mert nagyon magasak a törzsek és a zöldre fás irreális magasságokba kerülne. Fagycsap meg nincs lent. Így ezeknél kb. 60 cm-nél elfűrészelem a törzset és rakok bele ismét két szemet. Vagy héj alá, mint a videón, vagy chip szemzéssel. Aztán lehet izgulni megint.
Oltás után jött egy komoly lehűlés, szélvihar, csapadék, minden. Féltettem a betett rügyeket. Később ezek lekerültek, természetesen. Lehet, hogy túlzott óvatosság volt.
Hacsak nincs több száz (de inkább ezer) tőkéd, amit át kell oltani, akkor nem fognak veled foglalkozni, de egyébként ilyenkorra már nekik is be szokott telleni az előjegyzés, mert az oltási ablak igen rövid és általában sokan várnak rájuk. Hogy mennyibe kerültek, már nem tudom megmondani, de közel oltvány árban voltak.
