Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Vegyes lárvanépesség telel át; februárban 1-3 cm-es ritkán nagyobb hernyók is találhatók a kordonkar alsó részén mozdulatlanul, vagy már a vesszőn a rügyek rágásával foglalkozva
Kártételének sajátossága, hogy áttelelő lárvái korán aktivizálódnak, s ekkor lombozat híján a rügyeket szabálytalanul, nagy felületen odvasítják, vagy az egy-két centiméteres hajtásokat lerágják. Sokszor már februárban károsítják a rügyeket, melyek így nem fakadnak ki, az alvórügyek pedig ha ki is hajtanak, termést nem hoznak. Nagy egyedsűrűség esetén a kár tetemes lehet.
A lárvát a dél körüli, kora délutáni órákban érdemes keresni a rügyek mellett. Észrevenni azonban nem egyszerű feladat, mert az araszolólepke hernyókra jellemző módon testét a szőlővesszőtől mozdulatlanul eltartva rendkívül hasonlít egy elszáradt kacsra, így tekintetünk könnyen elsiklik a környezetébe színével (sötétszürke, szürkésbarna) is belesimuló jószág fölött. Felismerésében segíthet, hogy a zavarásra magát gyakran a földre vető araszolóhernyó mozgása során hátát magasra púpozza, miközben teste hátsó részét közvetlenül a feje mögé helyezi. Károsítása a lombtömeg növekedésével párhuzamosan egyre inkább jelentéktelenné válik, s ekkor már veszélyt sem jelent a faj. Kártételének mértéke térben és időben változik, általában az egyes kártételi időszakokat több éves, akár évtizedes időszak követi.
Igen, sajnos a kártevőknek ez a hideg meg sem kottyant...
Tegnap folytattam a tavaly megkezdett metszést, és 1 m magasságban a tőkéken és a vesszőkön is már ott voltak az araszoló lepkék (pl. ékköves araszoló) hernyói, amelyek majd fakadáskor "szépen" kirágják a rügyeket. Sokszor már fakadás előtt is belecsócsálnak a rügybe, ha olyan a fajta, és nem takar teljesen a rügypikkely.
Azért csak kellett már egy kis hideg is. Az utóbbi években (legalább is mifelénk) nem volt szinte tél sem. 1-2 hét volt ilyen limlom és annyi. Azelőtt soha életembe nem ismertem a szőlőlevélsodrót. Az utóbbi években pedig elég nagy számban jelentek meg. Sajnos volt olyan év is amikor kénytelen voltam védekezni ellene rovarölővel is, mert a kézzel való gyűjtögetés nem volt kellően hatásos. Idén remélem végre ezzel sem kell számolni.
Ónoseső, vagy valami más okból jégréteg a szőlőn minden télen van, mégsincs fagykár minden télen.
-20,-24 fok ritkábban van, de akkor vannak is károk.
Hogy is okozhatna kárt a jégréteg a szőlőn vagy bármi más növényi részen télen, amikor tavasszal a tavaszi fagyoknál esőztető öntözéssel is védekeznek a károk ellen, magyarul a már virágzó vagy épp leveles növényen áll a jég akár egész éjjel.
2012/2013 telén 1 hétig volt többszöri ónoseső és jég a fákon, mégsem volt semmilyen terméskiesés.
Egy dolog számít csak, hogy a hőmérséklet átlép-e egy kritikus határt!?
Ha 2 hétig minden reggel -14 fok lenne, semmi kár lenne, ha egy éjszaka -20,-22,-24 fok van, akkor van fagykár.
Lehet kívánni a komoly fagyokat a kártevők kárára, csak az azzal jár, mint most is, hogy terméskiesés lesz a szőlőben.
Kártevők meg így is lesznek, csak termés nem vagy kevesebb.
Ha lesz olyan fajta amit kell tesztelni...nálam is minden feltétel adott... igazából én is ezért telepítettem idén 46 fajtát mert erre is keresem a választ.... melyek azok amelyek itt megállják a helyüket.... (Alföld, homok talaj, és a mai világ klíma viszonyai....
Igen, ilyen hideg év után a fagyérzékeny fajták kevesebb termést hoznak. Amiket vizsgáltam: Pannonia kincse, Narancsízű, Cardinál, Afus Ali stb. régi, hagyományos fajták. Ezekkel az ideinél jóval enyhébb teleken is volt már probléma. Idén nyilvánvalóan kevesebb fürt várható ez majd kiderül. Metszéskor több rügyet kell hagyni és később, (ha szükséges és lehet) válogatni.
Szomorúan olvasom a fagykárokkal kapcsolatos hozzászólásokat... :(
Szerencsénk itt a Mecsek közelében a leghidegebb napokon sem ment tartósan -14 °C alá a hőmérséklet...
A vizsgálati eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a Kunleány (és Aletta) volt a két legjobb fagytűrő fajta...
Ez némi iránymutatás is lehet, hogy a Vitis amurensis (amúri szőlő) nagyon jó fagytűrőképességet örökít az utódokba, és fontos lesz a csmegeszőlő nemesítés esetében is, ha akarunk olyan minőségi csemege fajtákat, amelyek az Alföldön sem fagynak el (takarás nélkül).
Szerencsére vannak bíztató eredmények az amúri hibridek irányában, amelyek, mint új magoncok, az elkövetkezendő években kerülnek kiértékelésre.
A fagytűrés vizsgálatára viszont ezeket az új anyagokat le kell vinni a fagyveszélyes területekre, mert itt nálunk a fagy nem tesztelhető...
Nekem egy forumtársunk , akinek nagyon sok szép és új fajtájai vannak , Kecskemét környékén ezt irta ;
Január 8-ra virradón -23,5 Celsius volt a kertemben. Minden fajta elfagyott kivéve a Himrod, Concord, Reliance, Othello, Venus. A szuper fajták, mint Preobrazsenie, Podarok zaporozsju, Talizman, Gróf Monte Cristo, Zarnica stb. rügyei barnák, hiába írják, hogy -24-25 Celsius fokot bírnak. Nagyot csalódtam.
Metszeni vegetációs időn kívül, fagy mentes időben bármikor lehet. (lehet vegetációs időben is, de tekintsünk el az ilyen butaságoktól).
Ősszel az szokott inkább metszeni akinek olyan sok van, hogy rügypattanás előtt időben nem tudna végezni. Szóval ahol több hektár van és kevés a munkaerő.
Az h ősszel (vagy télen fagy mentes időben) metszel vagy március elején mikor már van gyökérnyomás de a szőlő még nem hajt, annyit befolyásol, hogy a szőlő könnyezik. Én személy szerint ezt a könnyezős időt nem preferálom, mert a tőke feleslegesen veszít vizet amelyet amúgy nem lenne muszáj (ezen kívül jobban kell figyelni a metsz lapra, mert ráfolyhat a nedvesség a rügyre és bevakul).
Ezen kívül ha akkor metszel mikor még nincs gyökérnyomás, jobban beszárad a metszlap, hidegben a fertőzések is nehezebben terjednek így a sebnek van ideje beszáradni, kisebb a fertőzés veszélye.
Az hogy ha korán metszel nem befolyásolja, hogy szőlőnek mennyit kell télen megóvni. Ilyenkor már a tőke mélynyugalmi állapotban van. A fagyvédelmet vegetációs időben kell kezdeni: Nem túlterhelni a tőkét, a vesszők érését befolyásoló tényezőket elősegíteni. Persze ez sem tesz csodát, egy -24 fokos hőmérsékletnél ha nincs takarás akkor oda ez kevés.
Szerintem az igazi kárt nem a fagy hanem a sok ónos eső fogja okozni,a vesszők vastagon jég alatt vannak!Egyébként nálunk -19 fok volt a leghidegebb néhány fajta rügyeinek ez is odavág.
Az én nagyapámék is takarták a szőlőt. Ősszel metszettek,a csapok mellett hagytak egy szálvesszőt is. Ezt lehajlították,egy-két kapavágás földdel rögzítették,majd az egészet lovasekével betakarták.Tavasszal jöhetett a nyitókapa. Saszla volt.
Az élő rügyekben fürtök találhatók,de a rügynél átvágva a vesszőt elfagyott vagy jelentősen károsodott a bélrekesz látható, mely a rügyek kihajtására negatív hatással van. Az egy rügyre eső fürtök száma minden esetben 1 alatti, mely a metszésnél még a többlet rügy meghagyásával sem ad elegendő termés mennyiséget.
