Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
15 liter víz + 5 lapos kiskanálnyi anyag (Na2CO3)...... ez már sok volt kicsit az tuti.... mind túlélte de az már tömény.... van nem kívánt eredmény is amit le is írtam.... 15 literhez 2 kiskanál én ezt fogom próbálni idén de váltók KHCO3-ra!
Nálunk is homok van, a szőlős topicban megírtam hogy jártam a ne takarjuk ki módszerrel. Igaz jópár éve volt és nem jegyeztem fel a pontos talaj állapotot (mennyire volt meleg és nedves) de mondhatni azon csirkézéssel ültetett szőlők amelyeknél a kupacolás kibírta tavaszig ott 0%-os megmaradás volt. Azóta amint jön a jó idő takarom kifele. A személyes tapasztalatom ezt igazolja, tavaly egy szőlész is ugyanazt írta amit falusi1 kolléga. 2 ember tapasztalata a sajátommal nekem elég meggyőző hogy ne hagyjam csirkézve a szőlőt! (természetesen saját vélemény/tapasztalat és semmi egyéb!)
Homokkal takarva nem pálik be a szem és könnyen kihajt, s ha jön a fagy megvédi (persze a tavaji
késői nagy fagytól-nálunk 2x is minus 5-7 fok volt, nem). Ha nincs lemetszve, akkor le kellene -később is ráér a friss ültetésnél- és visszatakarni homokkal.
Nem mindig csináltam igy hanem kemény agyagos föld volt rajta s sok sok kanyar után hajtott ki, ha
Én a nagyobb fagyok elmúltával kibontanám, mert ha felmelegszik a talaj és még nedves is, befülledhetnek a szemek. Ha pedig a "mindenszentek" helyett jönnek a fagyos szentek, betakarod pl. vödörrel, ahogy én is szoktam.
Ha nem takarod ki akkor sincs baj, mert ö tudja a dolgát és elő fog bújni a föld alól .Sokkal nagyobb kárt okozol ha korán kitakarod és jön a május 10 a mindenszentek és minden lefagy .Úgyhogy minden ilyen tevékenységet halasszál el május 15 utánra.
én már próbáltam mosószódával is.... de nekem az kicsit tömény volt.... a gombákat azt viszi.....a perenosz olajfoltok "feketék lettek és beszáradtak..... csak a néhol a levelek is megérezték.....töménységre nagyon figyelni kell!!!! a gombák érékenyek a ph-változásra.....a KHCO3 idén fogom kipróbálni már be is szereztem Kiskörösön a Vinartisnál....
Köszönöm a tanácsot! Már ládában vannak nálam,de füredi homokot használtam. Nem teljesen vizszintesen raktam bele, s csak a gyökerüket. De máris átrendezem. Betettem a kamrába,ott kb 8-10 fok van.
Azt szeretném kérdezni,hogy ajéndékba kapott oltványokkal,amik decembertől egy vödör vízben álltak alsóépületben érdemes-e foglalkozni? Állítólag nagyszemű csemege fajták,de nevet nem tudtak mondani. 4 db van,s ezeknek még tavasszal tudok helyet szorítani. Tönkremehettek?
Ha -15-se volt, akkor ott nincs gond. Nálunk -20 is többször volt. Néhány tőkét én is megmetszettem a nagy fagyok előtt. Most aztán várok, nem sok szőlőm van. Majd alaposan megvizsgálom a rügyeket, mielőtt neki kezdek.
Igen. Már Karácsony előtti enyhe időben elkezdtem, és most a nagyobb fagyok után folytatom, hamarosan kész leszek... Fagyorr rügyeket nem találtam, csak olyan vesszőkön, amelyek árnyékosabb zónában nőttek, nem értek be rendesen és ahol a peronoszpóra jobban megkínozta a növényt.
A leghidegebb hajnal -14,9 °C volt (egy nap), utána csak -8/-10 °C néhány nap, ezért nem számolok jelentős fagykárokra.
Néhány keleti fajtacsoportba tartozó fajtánál a vesszők ízközein láthatók fagyásfoltok, ilyen sajnos pl. az Icskimar... Az ilyen vesszőket metszéskor nem ajánlott meghagyni.
Vegyes lárvanépesség telel át; februárban 1-3 cm-es ritkán nagyobb hernyók is találhatók a kordonkar alsó részén mozdulatlanul, vagy már a vesszőn a rügyek rágásával foglalkozva
Kártételének sajátossága, hogy áttelelő lárvái korán aktivizálódnak, s ekkor lombozat híján a rügyeket szabálytalanul, nagy felületen odvasítják, vagy az egy-két centiméteres hajtásokat lerágják. Sokszor már februárban károsítják a rügyeket, melyek így nem fakadnak ki, az alvórügyek pedig ha ki is hajtanak, termést nem hoznak. Nagy egyedsűrűség esetén a kár tetemes lehet.
A lárvát a dél körüli, kora délutáni órákban érdemes keresni a rügyek mellett. Észrevenni azonban nem egyszerű feladat, mert az araszolólepke hernyókra jellemző módon testét a szőlővesszőtől mozdulatlanul eltartva rendkívül hasonlít egy elszáradt kacsra, így tekintetünk könnyen elsiklik a környezetébe színével (sötétszürke, szürkésbarna) is belesimuló jószág fölött. Felismerésében segíthet, hogy a zavarásra magát gyakran a földre vető araszolóhernyó mozgása során hátát magasra púpozza, miközben teste hátsó részét közvetlenül a feje mögé helyezi. Károsítása a lombtömeg növekedésével párhuzamosan egyre inkább jelentéktelenné válik, s ekkor már veszélyt sem jelent a faj. Kártételének mértéke térben és időben változik, általában az egyes kártételi időszakokat több éves, akár évtizedes időszak követi.
Igen, sajnos a kártevőknek ez a hideg meg sem kottyant...
Tegnap folytattam a tavaly megkezdett metszést, és 1 m magasságban a tőkéken és a vesszőkön is már ott voltak az araszoló lepkék (pl. ékköves araszoló) hernyói, amelyek majd fakadáskor "szépen" kirágják a rügyeket. Sokszor már fakadás előtt is belecsócsálnak a rügybe, ha olyan a fajta, és nem takar teljesen a rügypikkely.
