"új skoda 1.3-1.6-os motorba valót adnak a vaterán 5500-ért"
Mivel az ezen átmenő levegőt fogod éveken át belélegezni, ezért szerintem csakis vadiúj hűtőt szabad venni, de még azt is lemosnám+sterilizálnám a végleges beépítés előtt.
(plusz az éveken át lengedező enyhe olajszag a lakásban ;)
"Akkor 30kw hőcserét kéne elvinnie egy ekkora hűtőnek?"
Amikor az autód motorja
- éppen teljes teljesítménnyel dolgozik (padlógáz),
- ami mondjuk kb 60 kW
- ennek egy része fizikai mozgássá alakul
- ennek egy másik része a motorblokkról + kipufogóról + kipufogógázban + stb távozik
- a vízhűtőd felülete kb 90 fokos
- a belépő légáram hőmérséklete mondjuk 20 fokos tehát a hőlépcső 70 fok (és nem 4-6 fok)
- a hőcserélőn áthaladó légáram mértéke meg mondjuk TÍZ EZER köbméter/óra (és nem száz m3/h)
...akkor a hűtőd valóban kb 30 kilowatt hőcserét végez
Minden más esetben kevesebbet, sokkal enyhébb esetben sokkal kevesebbet ;)
A viszonylag lassú légáramot a hűtő rácsain többszöri átvezetéssel kompenzálnám: U vagy S alakú légáram. U alakúnál a legalsó pontról könnyű elvezetni a kondenzvizet, az S alakú légáram viszont egyenletes átmelegítést/hőelosztást, majdhogynem ellenáramú hőcserélőt eredményez.
A várható hatásfok megsaccolásához meg a következőt találtam ki:
1: saccold meg egy-két autóhűtő össz hőátadó felületének méretét (összes lemez két oldala)
2: keress olyan (hasonló hőcserélő méretű) gyári kalorifert, aminek ismerjük a gyári hatásfok adatait hűtő üzemmódban és szintén ki meg tudjuk saccolni a felületét
... oszt ebből már lehet némi kiindulási alapunk a számoláshoz...
Köszönöm a válaszokat, a távolság 50cm, mert ennél szélesebb kanállal nem akartam belevájni a földbe, a mélység meg kb 130-150cm
Ha optimista akarok lenni, akkor 3Kw-al számolom a maximális teljesítményét és 2.5Kw-al az állandót.
"Azt tudjuk, hogy egy liter víz fokonként hány kilowattóra hőt szállít, ebből azt is kiszámolhatod, hogy óránként 200 liter viz mondjuk 4 fokkal felmelegítve hány kilowattóra hőt vinne ki a házadból"
Kérlek áruld el, mert már fáradt vagyok a kereséshez.
"Nem, még egy kicsit bonyolultabb a helyzet, a 180m csövemben a föld alatt van kb 200l víz, ebből kéne kitalálni azt is, hogy mekkora hőmennyiséget tudok kivenni 180m-en agyagos talajból."
Ismét kevés adatot adtál meg, de kitalálom a többit, ha nem stimmel, akkor majd helyesbítesz.
A talajkollektor a környezetéből von ki hőt. Ha ezt a 180 méter csövet úgy kell értelmezni, hogy 90 méter oda és 90 vissza és az oda meg a vissza egymás mellett megy (és nem egymástól min kb 70 centire) akkor ez a két cső egymás elől vonja el a hőt, tehát hőlopás hatékonyság szempontjából egy összesen csak 90 méter hosszú csőnek számít.
Tételezzük fel, hogy ez a 90 méter cső okosan legalább 1,5 méter mélyre lett leásva.
A méterenként 20-25 wattot elfogadható értéknek tartom, tehát ebből a kollektorból tartósan (90m x 25 watt) kb 2 kilowatt hőt lehet kivenni (illetve nyáron betenni).
Reméljük, hogy a házadnak anyira jó a hőszigetelése és annyira kevés egyéb nyári fűtés üzemel benne (napocska az ablakokon át, TV, számítógép, satöbbi), hogy ennyi wattal kielégítően le tudod majd hűteni.
"Mekkora vízárammal kalkuláljak, hogy állandó maradjon a víz hőmérséklete a kaloriferben?"
Ha a talajt annak elnyelő/elvezető képességén felüli hőmennyiséggel melegíted, azzal túlmelegíted a talajcsöved környezetét és az egyre melegebb talaj miatt egyre vacakabb lesz a hűtésed. Ha nem ragaszkodsz a lakásban a 24 fokhoz, akkor éjszakánként és lazább nyári napokon leállíthatod a hűtést (=talajfűtést) és ilyenkor lesz néhány órája valamennyire regenerálódni (visszahűlni) szegény talajnak, de az igazán nyugodt álom egyik titka a nem-alulméretezett talajkollektor.
Magyarul: hiába növeled a vízáramot a csillagokig, egy optimum (kb 20 watt/méter hőleadás) felett hosszú távon nem javít semmit a rendszeren.
"de ők m2-re számolnak... vagy vegyek 1m2-t egy m-nek?"
Szerintem akkor lehet területet számolni, ha az abban lévő csövek nincsenek annyira közel egymáshoz, hogy rontsák egymás hatásfokát. Egy darab magányos csőnél szerintem jó lehet még a 25 watt/méter is (átlagos talajnál), ha legalább 70 centire mennek egymás mellett a csövek, még akkor is belefér talán a 20 watt/méter-be, de ennél sűrűbb csövezés esetén már csak négyzetméterben mernék számolni, a folyóméter itt már becsapós.
Köszönöm, minden szavad igaz, eléggé benéztem, hogy a 100 lőerős motorom csak 50, no comment....
A számítással az a baj, csak a vizem 14fokos, nem 50, ezért ha csak a mateknál maradunk, akkor a hőfok miatt venném a 15%-ot és a légsebesség miatt tizedelném, így már nem marad, csak 1,8Kw. A kérdés, hogy ennyi marad-e, mert az egész fejtegetésből kihagytuk a víz sebességét, amivel áramlik a hűtőben, meg nem számoltunk azzal sem, hogy a menetszél 100km/h-ja helyett ott van a másik oldalon a 180m hűtőcső a föld alatt, ami mondjuk 3.6Kw, de ezt nem tudom, mekkora légsebességnek felel meg.
Ami a kalorifereket illeti én is autóhűtőben gondolkodom, új skoda 1.3-1.6-os motorba valót adnak a vaterán 5500-ért és nekem kb ennyit is érne, kérdés, hogy elég-e?
Ha abból indulok ki, hogy egy ilyen autó teljesítménye kb 60Kw, aminek a fele mozgási, a fele hőeneriga. Akkor 30kw hőcserét kéne elvinnie egy ekkora hűtőnek?
Szerném megkérdezni, hogy hőcserélő kérdésben hogyan lépjünk tovább?
Esetleg a ventillátorok és kaloriferek beépítését is vállalod?
Azaz egy komplett cuccot is összeszerelnél (komplett hőcserélő)
Magyarországi címed van, ahová futárt küldhetnék, ha elkészült vagy menjek érte, ha kész lesz?
A szükséges számításokat (hogyan, mekkora) közkinccsé tennéd a fórumon, miközben számolsz, számolunk, hogy a többiek okulni, tanulni, javaslatokkal, tanácsokkal, ötletekkel élni tudjanak?
"Úgy érted, hogy 200l PER ÓRA vízáram és 100m3 PER ÓRA légáram esetén?"
Nem, még egy kicsit bonyolultabb a helyzet, a 180m csövemben a föld alatt van kb 200l víz, ebből kéne kitalálni azt is, hogy mekkora hőmennyiséget tudok kivenni 180m-en agyagos talajból.
Találtam adatokat hőszipkásoknál, de ők m2-re számolnak... vagy vegyek 1m2-t egy m-nek?
száraz, agyagostalaj20-25 W/m2 írnak.
Ha 20w-al számolok és 180m-el akkor 3.6Kw
Ez jó, de hogyan lépjek tovább? nyáron 130-140 cm mélységben 12-14 fok van, van 200 liter 14 fokos vizem, ami 3.6kw-al hűl a föld alatt. Mekkora vízárammal kalkuláljak, hogy állandó maradjon a víz hőmérséklete a kaloriferben?
Mert akkor talán már lehetne méretezni a kalorifert is...
"egy a hőcserélő előtt téli üzemre, egy a hőcserélő utánra nyárra"
Hát ez az... Én is azt tervezem, hogy télen talajhős vízzel elfűtöm a bejövő levegőt a hőcserélő előtt, meg azt is, hogy ugyanazzal a vízzel nyáron hűtöm a lakást a hőcserélő után. És a számoláskor nekem is pont két darab kalorifer jött ki :)
(mondjuk én télen mindkét kalorifert használnám: a fűtés egy része arról menne)
És mivel sajnos nem találtam sehol az interneten olyan kalorifer árakat, amelyeket röhögés nélkül el tudtam volna olvasni, ezért vagy autók hűtői lesznek a helyükön, vagy semmise, vagy hozatok kalorifert kínából kínomban.
Várható nyomásesés-adatot (X pascal/m3/óra) talán senki nem ad meg kaloriferre, elvégre minek az :) Vedd meg a terméket és mgmérheted a saját laborodban.
"hogy a 200l 14 fokos vizemmel mit érhetek el 100m3 légáram esetén."
Úgy érted, hogy 200l PER ÓRA vízáram és 100m3 PER ÓRA légáram esetén? Ennyi infó kevés ide. Azt tudjuk, hogy egy liter víz fokonként hány kilowattóra hőt szállít, ebből azt is kiszámolhatod, hogy óránként 200 liter viz mondjuk 4 fokkal felmelegítve hány kilowattóra hőt vinne ki a házadból,
de hogy 100 m3/h légsebeség és 200 literperóra víz mellett ehhez a 4 fokhoz milyen méretű (gyártmányú) kaloriferek alkalmasak, azt nálam okosabbtól kérdezd...
(mielőtt megkérdezed: a fenti 4 fok egy hasraütés-érték, jelen esetben kb ennyit érzek reálisan kivitelezhetőnek, de lehet, hogy tévedek)
" Na ilyenkor viszont szerintem már nagyon nem mindegy, hogy a hűtő kalorifer a bejövő ágban a hőcserélő előtt vagy után van"
Magamtól én is mögé raknék egyet, de az már két kalorifer egy a hőcserélő előtt téli üzemre, egy a hőcserélő utánra nyárra (hőcserélő után, bypass előtt) ami már komolyabb teljesítménynövelést igényelne a ventillátoroktól. Vagy csináljam mobilra és évente egyszer szereljem át? Hogyan számoljam a kalorifer légellenállását?
Érdekelne egy számítás (mégha elméleti is) , hogy a 200l 14 fokos vizemmel mit érhetek el 100m3 légáram esetén. Hogy számoljam ki a szükséges kaloriferek méretét és a föld alatti csőben az áramlás optimális sebességét?
"Tehát a hőlépcső nem fix 4 fok, hanem a külső-belső hőm. különbségnek adott %-a? Vagyis 20 fok különbségnél 80%-os hatásfoknál 4 fok "marad" a kidobott levegőben."
Ez nem ilyen egyszerű. A hőlépcső annyira nem fix érték, hogy pl ugyanaz a hőcserélő ugyanoda beépítve egy perc múlva egészen más hőlépcsővel fog dolgozni, ha például megváltozik egyik vagy mindkét irány légsebessége/páratartalma/hőmérsékletkülönbsége/satöbbi. Azért számoltam 4 fokos hőlépcsővel, mert szerintem ez egy reális érték az ezen fórumban szokásos légsebességek mellett és házilagosan böcsületesen készített (vagy közepes jóságú gyári) hőcserélők esetére. Ha "sakktáblás" Paul szuper hőcserélőkről lett volna szó, akor sokkal kevesebb fokkal számoltam volna, a ma magyarorságon divatos "legolcsóbb hőcserélő + brutális légáram" kombináció esetén meg jóval többel.
Szerintem a legvacakabb hőcserélő is tud 99%-os hatásfokú lenni, ha a rajta átáramló levegő sebesége nem több, mint mondjuk 0,01 m3/óra és ez fordítva is igaz: még egy csúcs Paul hőcserélő is viszonylag gyenge hatásfokú, ha brutális sebességgel toljuk át rajta a levegőt. Szerintem fizikailag nem létezhet olyan hőcserélő, amely minden körülmények között tudja ugyanazt a hatásfokot (és hőlépcsőt).
Ezért ahol gyári hőcserélő adatokat látok, ott a hatásfok-százalék mellé vagy adják meg a mérés körülményeit is (minimum légáramok+hőmérsékletek), vagy adják meg a hőátadó felület jellemzőit (legalább a négyzetmétert). Minden egyéb esetben a hőcserélő hatásfok adatokat vagy elhisszük, mert el akarjuk hinni vagy tekinthetjük egyszerű marketinges szemfényvesztésnek (=parasztvakítás).
"A hőcserélő külső éle az kb. a kidobott és bejövő levegő különbsége közt van fél úton (szerintem), vagyis az előbbi esetben csak +2 fok."
Ha pl kint nulla fok van és 4 fokos a kilépő levegő, akkor jogos az észrevétel: a lemez felülete valóban kb +2 fokos. De a kicsapódás szerintem a 4 fokos levegőáram belsejében történik (vagy nem történik), és a levegő részecskék közül csak az "tudja meg" hogy a lemez felülete hány fokos, amelyik hozzá is ér véletlenül, a többinek csak a 4 fokról "van tudomása" :)
"feltéve, hogy a hőcserénőnk éppen 4 fokos hőlépcsővel működik"
Ezt nem százalékosan szokták megadni? Tehát a hőlépcső nem fix 4 fok, hanem a külső-belső hőm. különbségnek adott %-a? Vagyis 20 fok különbségnél 80%-os hatásfoknál 4 fok "marad" a kidobott levegőben.
A hőcserélő külső éle az kb. a kidobott és bejövő levegő különbsége közt van fél úton (szerintem), vagyis az előbbi esetben csak +2 fok.
Ebben az esetben a 100%-os páratartalmú 4 fokos levegő 3,2 fokos felületen csapódik ki, de még a 90%-os is 2,4 fokoson.
A feltételezett 50% páratartalmú levegő 9 fokra lehűlve már 100%-os páratartalmú a grafikonod szerint. (9-4)/(20-4)= 0,3125, tehát a hőcserélő utolső 31%-án már 100%-os a levegő relatív páratartalma. Ezen a ponton a 9 fokos levegő már 8,2 fokos lemezfelületen kicsapódik, ami viszont már (9-2)/(20-2)=0,389, vagyis a hőcserélő végétől ~39%-al hamarabb fennál.
Ez alapján szerintem már kinti 0 foknál a hőcserélő legalább 1/3-án van páralecsapódás, a fenti feltételek mellett.
Aztán nálam még nagyobb esélye van a tévedésnek, mmint nálad...:)
" nyáron kell-e második radiátor a hőcserélő után vagy a bypass ágon többet hűt."
Amíg a hőcserélő bypass módban van, addig az tulajdonképpen nem hőcserélő, tehát addig tök mindegy, hogy a bejövő ág melyik pontján van a kalorifer.
A gond ott van, hogy a nyári meleg nappalok túlnyomó részében a hűtéshez kevesebb energia kell akkor, ha a hőcserélő hőt cserél (tehát nem bypass módban van), mert ilyenkor "nem engedi kiszökni a hideget", magyarul a lakásból kimenő hűvös levegővel előhűti a kintről bejövő meleg levegőt. Na ilyenkor viszont szerintem már nagyon nem mindegy, hogy a hűtő kalorifer a bejövő ágban a hőcserélő előtt vagy után van: nagyobb hőmérséklet különbség esetén jobb a hőcsere hatásfoka, tehát ilyenkor szerintem jobb, ha a bejövő kinti meleg levegőt először lehűti a távozó a hőcserélőben és csak ezután hűtjük tovább (pl egy kaloriferrel).
Kissé átfagytam a Duna parton, de remélem, hogy így rumosteásan is érthető leszek valamennyire:
"Viszont a hőcserélőnek az a felülete, ahol a közel 100%-os páratartalmú kifújt levegővel érintkezik, az alacsonyabb hőmérsékletű. Így a sokszor berakott táblázat alapján pl. a 95%-os 10 celsius fokos levegő már 9,2 fokos felületen kicsapódik."
Ilyenkor gondolj arra, hogy minden egyes hőcserélő-lemez lakás felőli éle mindig kb 20 fokos, a külvilág felőli éle pedig kb az aktuális külső hőmérséklet +4 fok (feltéve, hogy a hőcserénőnk éppen 4 fokos hőlépcsővel működik). Ezen két pont között a lemezen a hőmérséklet nagyjából egyenletesen oszlik el.
- Ha odakint mondjuk +5 fok van, akkor a hőcserélő lemeznek csak a legkülső éle (kb nulla széleségben) annyira hideg, hogy azon bármiféle nedvesség ki tudna csapódni.
- Ha odakint például -4 fok van, akkor a hőcserélő lemezünk legkülső éle nulla fokos (épphogy nem fagy), a +9 fokos (kicsapódási) hőmérséket-határ a külső éltől kb (ne feledjük, hogy a lakás felőli belépő él mindig 20 fokos) 45 százalékra van, tehát még ilyenkor is a hőcserélő összes felületének mindössze 45 százaléka anyira hideg, hogy víz csapódjon ki rajta.
A kicsapódás nem jár "vízfröcsköléssel", ilyenkor csupán iciri-piciri vízcseppek jelennek meg az áramló levegőben (=köd), amelyeknek csupán csak egy része ér hozzá a hőcserélő falához (és tapad hozzá), a többi megmarad a légáramban lebegve, a lehűlés közben egyre nagyobb (eső/harmat)cseppekké összetapadva (melyeknek egy része szintén a falra tapad, egy másik része meg repül kifelé a hőcserélőből). Hogy ez a megtapadás/kirepülés arány mennyi, arra még tippem sincs, de próbáljuk mgsaccolni az elméleti maximumot:
amint a mellékelt grafikon is mutassa, nulla fokon a levegő vízmegtartó képessége kb 5 g/m3. A lakásból kb 9 g/m3 érkezik, tehát ha ezt lehűtjük nulla fokra, akkor ebből 4 gramm pára már vízcsepecske formájában van (a többi továbbra is pára formájú).
Hogy ebből a köbméterenként 4 gramm vízpermetből (ködből) mennyi tapad meg a hőcserélő falán és mennyi repül ki a szabdba, arról fogalmam sincs, gondolom leginkább az aktuális légsebesség számít, meg az, hogy az áramlás mennyire lamináris/turbulens it a hőcserélő vége felé (ne feledjük, hogy a hőcserélőnek csupán az utolsó 45 százaléka elég hideg a kicsapódáshoz).
Ráadásul ez a 4 gramm csak a hőcserélő lemez legszélére igaz, beljebb magasabb a hőmérséklet, így a vízfelesleg is kevesebb (45 százaléknál pl már nulla).
- Ha meg odakint -4 fok alatt van, akkor a hőcserélő lemez felületének egy (aktuális hőfoktól függően) kisebb-nagyobb része fagypont alá kerülne, ha ilyenkor jegesedés ellen a hőcserélőt pl a "legfeljebb -4 fokos" üzemmódba kell hozni leolvasztás/fűtés/fagyásfigyelés/légáramcsökkentés/stb segítségével. (kivéve, ha egyszer rájövök a hidegebb üzemmódú üzemeltetés fizikai magyarázatára :)
Tehát a hőcserélőben a fűtési szezon kb felében (+5 fok és felette) szerintem gyakorlatilag nulla a vízkicsapódás, a másik felében (+5 és -4 között) pedig a fent leírt 0-4 g/m3-ből amennyi éppen megtapad a hőcserélő falán. Ez szerintem max átlag 1-2 gramm, de lehet, hogy még ennyi se, ennyire kicsi vízmennyiség (visszanyerhető energia sacc 5-20 eFt/év) hővisszanyerésére én nem indítanék egy nehezen/drágán megvalósítható projektet ;) foglalkozzanak ezzel a profik.
Figyelem: a fenti számítások 20 fokos lakásban 50 százalékos páratartalomra voatkoznak. Melegebb lakás, eltérő páratartalom és/vagy nagymosás/fürdés/stb esetén ezen számok az én számításaimtól akár jelentősen is eltérhetnek (meg akkor is, ha kiderül, már megin elszámoltam magam valahol ;)
Íme a táblázat: hány fokos levegőben mennyi víz van köbméterenként 100 százalékos telítettség esetén (harmatpont). Ha a relatív páratartalom például 50 százalékos (pl lakás), akkor a grammoknak értelemszerűen a felével kell számolni.
Az előző Hsz-ban a párátlanítás helyett természetesen párásításra gondoltam.
Egy kicsit más, hogy most gondoltam bele, hogy nem számoltam egy dologgal, ami csak az én "problámám" a párásítás ügyben
Amikor a vízesek behozták a kpe csöveket a házba lefektettem 180m-t a vízóraaknáig meg vissza. Terveim szerint ez bekötöm egy autó klímahűtőjébe a hőcserélő beszívó ventillátor elé télen és a 200l kicsit fagyállós vizemet keringetve kizárom, hogy 0 fok alatti hőmérsékletet kapjon a hőcserélőm (kivéve, ha -10 fok alatti a kinti hő, mert akkor leállítom, le ne fagyon az egész, de ez csak évi pár nap lesz a számításom szerint.
A kérdésem a nyári üzem:
1 Nyárra bekötök még egy klímaradiátort teszek a hőcserélő után és a hőcserélt levegőmet átfújom rajta, ekkor a kinti 30 fokból a hőcserélő után lesz 28 és ez megy át a 13-14 fokos radiátoron.
2. marad a téli bekötés, és előbb 14 fokos levegő, azután hőcsere (itt félek, hogy akár a hőcserélő fűthet is a bejövő levegőn, ezért ez el is vetném)
3. bypass ágra teszem a hőcserélő előtt.
Számolásban tudnátok segíteni, hogy nyáron kell-e második radiátor a hőcserélő után vagy a bypass ágon többet hűt.
tudomásom szerint a téli időszak középhőmérséklete +2 fok, ahol a 100%-os reletív páratartalom 6g/m3. Az igazi gondot nem a +2 és a feletti hőfok jelenti a lakásban a párátlanításnál, hanem a 0 fok és a "-" tartomány.
A passzívházas topikban az egyik probléma az, hogy télen nem tudják annyira csökkenteni a légcsere mértékét, hogy ne essen a páratartalom 40%-ra vagy az alá.
A kondez visszanyerésnél sokat nyom a latban az esti fürdés 4 főnél, amikor a napi középhőmérsékletnél már lényegesen hidegebb van és a hőcserélőn átáramló levegő páratartalma 60-70%+
Vegyük a főzés, fürdés miatt 21 fokot és 55% kilépő páratartalmat.
Ebben az esetben a kilépő levegő páratartalma 9g/m3
Napközben nincs otthon senki, ezért elég 30-40m3/óra légcsere, este, ha mindenki otthon van, beindul a páraképzés is. Estétől reggelig(amikor a 100m3/óra kell) a téli középhőmérséklet tippem szerint -1 fok vagy az alatt van, jó teljesítményű ellenáramúval a kifújt levegő +3-4 fokos ahol a megköthető víz mennyisége maximum 5g.
Tehát marad az 1m3-re eső 3-4 g visszanyerhető víz ami 300g kondenz vizet jelent óránként (100m3-es légcsere, -1 fokos külső hőmérséklet mellett)
Azzal a jelenséggel, amikor a hőcserélődből jégkristályok lökődnek ki nem tudok számolni, mert ha jól van méretezve a hőcserélő és fűtött helyiségben van, akkor ilyen csak extrém időszakban fordulhat elő, ami évi 1-2 nap szerintem.
Ezt nem nagyon értem én sem (mint Axióma). Azt igen, hogy a levegőből saját magától csak akkor csapódik ki a pára, ha eléri a 100%-ot a relatív páratartalma. Viszont a hőcserélőnek az a felülete, ahol a közel 100%-os páratartalmú kifújt levegővel érintkezik, az alacsonyabb hőmérsékletű. Így a sokszor berakott táblázat alapján pl. a 95%-os 10 celsius fokos levegő már 9,2 fokos felületen kicsapódik. Most nem találok 10 foknál alacsonyabb hőmérsékleteket tartalmazó táblázatot, de szerintem még ilyen külső hőmérsékletnéél is csapódhat ki pára.
Vagy tévedek, ehhez számolgatni kellene, de ahhoz már túl késő van nekem...
Esetleg valaki, akinek már működik ilyen szellőztető beírhatná, mikor és mennyi kondenzátum jelenik meg.
Nekem Awadukt rendszer van,és ehhez tartozik egy kondenzvíz gyüjtő akna, ami a beszívási ponttól kb 40m-re van,ide van lejtetve és innét megy be a házba a géphez egy kis emelkedővel. Tehát itt tud összegyűlni a kondenzvíz,de olyan csekély a mennyísége,hogy mire a nyár végén eszembe jutott,hogy ki kellene szedni belőle a vizet,az áramló levegő fel is szárította.
A második házi feladat és megfejtése (némi extrával):
"1: ha egy köbméter levegő 9 gramm vizet tartalmaz pára formájában, akkor kb hány fokra lehűtve csapódik ki belőle az első csepp víz?"
Ha a lakásban a hőmérséket 20fok (jó hőszigetelés esetén a falak nem hidegek, ilyenkor 20 fok is elég a jó közérzethez) és a páratartalom az optimális 50 százalék, akkor a lakásban lévő levegő köbméterenként kb 9 gramm vizet tartalmaz (pára formájában).
Ez a levegő távozás közben a hőcserélőbe jutva hűlni kezd (adja át a hőjét a bejövő friss levegőnek). Mivel eközben a benne lévő vízmennyiség nem változik, lehűlés közben RELATÍV páratartalma emelkedni kezd (lásd a mellékelt grafikont). A hordozott 9 g/m3 vízmennyiség kb 9 fokra hűlve éri el a telítettséget (=100 százalékos relatív páratartalom), ez alá hűlve a levegőben iciri-piciri vízcseppecskék jelennek meg (ez az a vízmennyiség, amit az ennyire hideg levegő már nem képes légnemű állapotban megtartani).
Ahhoz, hogy egy hőcserélőben a távozó levegő legalább egy ponton 9 fokra hűljön (a két lég-irány között 4 fokos hőmérséklet különbséget feltételezve), 5 fokos bejövő levegő szükéges, ez felett egy mikrogramm nedvességkicsapódás sem lesz a hőcserélőben. Az 5 fok kb a fűtési szezon átlaghőmérséklete, tehát a fűtési szezon kb felében szerintem semmi nedvesség kicsapódásra nem számíthatunk.
.
"2: ha ez az egy csepp víz már lecseppent (tehát csökent a vízmennyiség egy picivel) de a levegőnket nem hűtjük tovább, akkor mi fog történni a maradék párával?"
Ha a 100 százalékos páratartalmú levegőből (pl egy darab kicsapódó vízcsepp segítségével) 99,99%- relatív páratartalmú levegő lesz (és nem hűtjük tovább), abban a pillanatban leáll minden további nedveség kicsapódás és az összes többi pára "lebegve marad" a levegőben.
Mára ennyi belőlem (van még folytatás, de nem akartam egyszere túl sok megemészteni valót írni ;)
(ismétlem: nem vagyok szakmber, ezért számításamban és fejtegetéseimben akár hibák is lehetnek)
Az első házi feladat és megfejtése (némi extrával):
"ha a lakásod páratartalmának megfelelő szintre emeléséhez óránként átlag 0,1 liter vizet kell elpárologtatni, a fűtési szezon hossza évente 4800 óra és egy kilowattóra villanyosság 50 forintba kerül, akkor kb mennyibe kerül a párásítás egy évben?
A víz párolgáshője 2257 kJ/kg = 2.257.000 J/Kg = 2.257.000 Ws/Kg = 0,627 kWh/Kg
(már ha jól számoltam)"
4800 óra x 0,1 liter x 0,627 kWh x 50 forint = kb 15 ezer forint
Elektromos energiából előállíva ennyibe kerül napi 2,4 liter víz elpárologtatása
(gázfűtés esetén ez kb évi 5500 Ft)
A víz 0,627 kWh/liter párolgáshője az a hőmennyiség, amire a víznek szüksége van ahoz, hogy folyékonyból pára halmazállapotúvá alakuljon. Ha ezt az energiát nem adjuk át neki önként, akkor elveszi erőszakkal.
Ha mi magunk állítjuk elő a párát elpárologtatással, akkor ennyi hőt kell átadnunk egy liter 99,9 fokos víznek ahhoz, hogy gőzzé alakuljon (ez az energiamennység NEM tartalmazza a víz 99,9 fokra történő felmelegítését, ahhoz további energia kell).
Ha pedig a vízből apró szemű permetet gyártunk (pl ultrahanggal, vagy fúvókával) akkor az icipici vízcseppek maguktól párolognak el (válnak párává), de eközben literenként 0,627 kilowattóra hőt vonnak ki a környezetből (amely hőveszteséget téli lakás párásítás esetén megfelelő mennyiségő extra fűtéssel kell pótolnunk (=fűtés-forintok), de ha ezen extra hőelvonás pl a nyáron a teraszunk légterében, vagy hőcserélőnk kimenő ágában történik, akkor csak egyszerűen örülünk a jó hűvös levegőnek ;)
(remélem eddig érthető amiket írok itten összevissza)
"Ugyan az ellenáramúhoz nagyobb teljesítmény kell,"
Teljesítmény-szükséglet = örvények/törések/kanyarok/szűkületek/csőhosszok/stb mennyisége. Általánosságban mondva: minél egyszerűbb felépítésű egy hőcserélő, annál kevesebb villany kell az üzemeltetéséhez. Tehát egy darab hosszú ellenáramú hőcserélő üzemeltetése szerintem valószínűleg kevesebb villanyos energiát igényel, mint egy azonos hőcserélési hatásfokú, de több keresztáramú hőcserélőből és üregből álló örvény-halmaz.
- az ultrahangosból távozó porlasztott vízpermet (elpárolgás előtt) könnyen lecsapódhat az általa "megérintett" felületeken (= nedvesítés), tehát a kifúvás helye és iránya okosan legyen megválasztva.
- az ultrahangosok piezo-elektromos porlasztó moduljának élettartama tudtommal NEM korlátlan, időközönként valószínűleg cserélni kell majd. Ezért olyan terméket választanék, amelyhez külön beszerezhető ilyen pótalkatrész (már ha létezik ilyen termék egyáltalán) és nem kell mindig új komplett készüléket vásárolni.
- olyan teljesítményű terméket választanék, amely képes kompenzálni a szükséges páramenyiséget, tehát képes a szükséges mennyiségű pára "legyártására".
- vegyük figyelembe a a párásított levegő útvonalát a párásítás helyétől a levegő kilépési pontig - mert lehet, hogy miközben az egyik hálószobában tökéletes a levegő, addig a másikban porszáraz (mert oda nem jutott párásító). Ilyenkor jobb több kisebb teljesítményű készüléket alkalmazni (pl a szelőztető rendszer minden befúvási pontjánál).
"Mennyire járható út az, ha a levegőbeszívásnál egy vízzsákot készítek, ide lejtetem vissza a csövet,"
Tudtommal a gyakorlatban a cső a ház (levegőkivétel helye) felé szokott enyhén lejteni, ott a legmélyebb ponton van egy kifolyó csőből kalakított szifon (fekvő S alakú csődarab), ahol a víz egy tarályba gyűlik (álítólag elég kevés szokott összegyűlni).
