Nem változtatnék a lexan szerkezetén jelentősen, így nem is külön alakítanám ki a páros/páratlan csatornákat. Hagyom a lexan csatornáit úgy ahogy vannak, csak minden második csatorna elején elterelem egy lemezzel odébb a levegőt, a másik végén pedig vissza. A lexan egyben marad, csak az elején és a végén van egy kis vágás/ragasztás.
"Virtuális térben, egy 3D-s tervezőprogival felépítettem."
Vegyük az egyik, valószínűleg általad előre nem látott problémámat:
A 3d-s progik sajátossága, hogy (hacsak nem kapnak erre külön utasítást) nem nagyon zavartatják magukat: hajlamosak két tárgyat automatikusan "egymásba olvasztani" ha azok a térben metszik egymást. A valóságban azonban sajnos a lexanból kialakított és azonos térbeli helyre igyekvő kis csatorna-oldalfalak nem olvadnak egybe, hanem szétnyomják, eltolják egymást.
Megpróbálom lerajzolni a pdolgot. Amikor a két szomszédos lexan rétegből kialakítod a páros illetve páratlan légcsatornákat, akkor azok a képemen a középső ábra szerinti nyugalmi állapotban vannak. Amikor ezt a két sort egy síkba rendezed (hogya köztes légcsatornák is levegőhöz jussanak), akkor a számítógépes 3d modellben valószínűleg problémamentesen kialalul a felső ábra (a csatornák oldalfalai egybeolvadnak), de az én fejemben üzemelő 3D modellezőben (és valószínűleg a valóságban is ;) szétnyomják egymást (alsó ábra).
Már ezen az egyszerű rajzon is látható a széttartás, de ha egy lexan lapban 100 ilyen csatorna van, akkor a csatornák összeérési vonalában a teljes hőcserélő szélesség a lexan szélesség + 100-szoros csatorna falvastagság lesz, de a széttartás itt még nem áll meg, mert az öszeérési (egymásnak feszülési) pont után minden csatorna egyenes vonalban halad tovább a térben (már ha hagyjuk).
Ez a széttartás felülről nézve enyhén legyező formát ad ennek a "levegőrendező pályaudvarnak", amit
- ha ezen kilógó légcsatornák túl rövidek a merevségükhöz képest, akkor ragaszó legyen a talpán, ami a seprűformát párhuzamossá fogja össze (és ember a talpán, aki mindezt győzi türelemmel),
- ha pedig ezen légcsatornák hossza a légcsatorna merevségéhez képest elég hosszú ahhoz, hogy elég hajlékony legyen a könnnyű ragasztáshoz, akkor ezzel a hőcserélő összméretét annyival megnövelted, ami talán már összevethető egy "rendezőpályaudvar" nélküli, hagyományos szendvics szerkezetű hőcserélő méretével.
Régebben volt már néhány kérdésem, azóta is rendszeresen olvasom a fórumot, és
néhány kérdésemre még nem találtam választ:
1. A csőrendszer mely szakaszait kell vagy érdemes hőszigetelni? A teljes rendszer fűtött térben lesz.
Az egyértelmű.,hogy az elszívó ág rekuperátor előtti részét nem kell, mert ott minden esetben megegyezik
a levegő hőmérséklete a benti levegőével. Mindenki spiro csövekről ír, azokat kívűlről szigetelitek? Ha igen,
mivel?
2. Magam csinálnám a rendszert (az itthoni árak igen furcsák, a Tywent rekuperátora itthon 320 nettó,
a lengyeleknél 207 bruttó). A rendszer lelkéről (motorjáról), a ventillátorról nagy kevés szó esik.
Milyen radiális ventillátort tudnátok ajánlani, ami DC vagy EC, halk, min. 4-500 m3/óra levegőt tud,
megbízható és keveset eszik? Az ár nem lényeges. Papst-ot néztem, de ami jó lenne, itthon nincs,
külföldről kellene rendelni.
3. A csővezetékeket a felső sarkokban vezetném el és gipszkartonnal bedobozolnám. Érdemes rugalmassan a
falhoz rögzíteni (áttöréseknél úgy lesz), vagy elég a Hilti pánt? Poliuretán vagy poliészter szivacsra gondoltam, azok a hő- és hangszigetelést is megoldanák.
4. A falon lévő kifuvó és beszívó nyílást milyen messze kell tenni egymástól?
5. Lemezes rekuperátorban gondolkodom, mert a rendelkezésre álló össz tér 160(h)x130(m)x80(sz) cm.
Lexán vagy alumínium lemezek. Milyen lemeztávolságot lenne érdemes választani? 5mm?
Ilyen méretű helyen nem tudnám függőlegesre állítva betenni a rekuperátort.
Az segítene, ha élükre állítanám a lemezeket? Persze némi lejtéssel megtámogatva.
A kondenzvizet hogy kell a lefolyóba vezetni, hogy a nyomás ne befolyásolja a szifont?
6. Milyen szűrőket használtok? Nem a konkrét típusra vagyok kíváncsi, hanem a fajtájára (pl. G4, F7).
Köszönöm a tippet! Még átgondolom hogy sakktáblás vagy sima legyen, mert azért nem vagyok ellensége a saját időmnek (és a pénzemnek, mert azért a lexan-t elég könnyű hosszában behasítani szikével, ha rosszul vágja az ember.)
Virtuális térben, egy 3D-s tervezőprogival felépítettem. Tudom, hogy ez nem mutat meg mindent, de így kis kiderülnek a turpisságok egy jó része. Egyedül a ragasztó volt kérdéses, ezért dobtam fel a fórumban.
Most lerajzolgattam magamnak a cellák mátrixát az ellenirányú és a sakktáblás elosztásnál: a hőcserélő közepén, ahol a bejövő mondjuk 8 fok, a kimenő pedig 12 ott a bejövőt érő cellák hőmérséklet-különbségének átlaga 4 a sima ellenirányúnál. A sakktáblásnál pedig 2. Szóval valóban úgy néz ki, kétszeres a szorzó a kettő között...
Semmi esetre sem hagyd magadat lebeszelni a Paul fele Lexanos hocserelo elkesziteserol!
Fantaziamentes emberek ne barkacsoljanak!
Legyen a kezed ugyeben egy szike es egy tubus Makrosil SX101-es. Ezzel a ket dologgal konnyeden kivagod a csatornakat, amivel illeszted a sakktablaformat es a szilikonnal meg zarod a felesleges csatornakat,amikre felhajtod a bevagott csatornalapokat.
Igy 1., nem mozdul meg meg veletlenul sem a szilikon
2., ez a fajta szilikon gombaolo,tehat nincs a kondenz vegett sem gond.
Magyarul: hiába bírna nagyobb terhelést is a hőforrásod, ha annak kiaknázását az adott hőmérsékleti viszonyok nem teszik lehetővé.
Az energia kivételi maximumot csak hőszivattyú közbeiktatásával tudod megközelíteni, de az ma még oly sok plusz pézbe kerül, hogy (hűtés esetén) kétséges a megtérülése.
"Hűtésnél egy 1m3 levegő 1fokkal való hűtéséhez 0,8W energia kell, azaz 100m3-nél 80W/ fok/óra azaz 31 fokot tudok hűteni? Vagy 200m3/ óránál 15 fokot?"
Hűtés üzemmódban:
Egy köbméter levegő egy fokos lehűtéséhez kb 0,000333 kWh hőt kell kivonni belőle.
Ha a hőforrásod tartósan képes óránként 2 kWh hőt elnyelni, akkor az óránként 100 m3/h légmenyiséget 60 fokkal tud hűteni. ELMÉLETBEN.
Mert a gyakorlatban nyáron a talajból feljövő vized kb 13 fokos lesz, mire az elér a kaloriferhez a jól-rosszul hőszigetelt csövön, addigra lesz 16 fokos, amiből a nem tökéletes hatásfokú kalorifer (víz-levegő hőcsere) kb 20 fokos levegőt fog előllítani, amely mire a jól-rosszul hőszigetelt levegőcsövön át eljut a nappalid befúvójáig addigra felmelegszik mondjuk 23 fokra, ami a jól-rosszul hőszigetelt házadban kb 26 fokos hőmérsékletet fog biztosítani. Mivel ez mégsem a kinti harmincöt fok, ezért ezt nevezik légkondícionálásnak :)
Remélem érezhető volt, hogy mire kell odafigyelni, ha egy ilyen rendszerből ennél valamivel hidegebb levegőt szeretnél kihozni.
"Tehát a 0 fokos levegőből is elő tudok állítani elméletileg 12 fokos levegőt, meg a -20 fokosból is?"
A télen feljövő víz kb 10 fokos hőmérsékletéből levonva a csöveken és a víz-levegő hőcsere során kb elvesző fokokat, nagy hidegben én nem számítanék nulla-két fokosnál melegebb levegőre. De a lényeg megvan: nem kell a hőcserélő lefagyásától tartani :)
Olyan, látszólag jelentékltelen, de a valóságban nagyon nehezen megoldható problémákkal fogsz találkozni menet közben, amit valószínűleg most el sem tudsz képzelni. Én régi barkácsolós vagyok és próbaképpen nekiálltam egy ilyennek virtuális térben (=képzeletben). Már az első öt percben olyan részproblémák vetődtek fel, hogy sikítva menekültem :)
"és fele lexan, meg hőszigetelés kellene hozzá."
Ha csak minden második légréteg lexan (tehát az ellenkező levegő irány közöttük halad), akkor kb pont ugyanannyi lexan kell hozzá. Az összességében kb 1,5-ször akkora külméret miatt a hőszigetelésből valóban kb 25-30 százalékkal több kell. De ez nem nagy plusz összeg.
"a szomszédos bejövő csatornák lerontják a hatásfokot - de tényleg csak a felére?"
A várható hatásfoknak elég jó megközelítése a két hőcserélő hőátadó felületeinek összevetése. Márpedig a sakktábla és a (réteges) szendvics rendszerű között "csak" kb kétszeres a felületi különbség (képzelj el egy sakktáblát, ahol a világos és a sötét mezők soronként váltják egymást). Tehát egy kétszer akkora keresztmetszetű szendvics hőcserélő kb ugyanannyit fog tudni hatásfokban, mint egy sakktáblás. Példa: egy 25x25 centis keresztmetszetű sakktáblással szerintem nagyjából egyenlő hatásfokú egy 35x35 centis szendvics szerkezetű. Sőt, mivel kétszer nagyobb a keresztmetszete az egyes légcsatornáknak, ezért sokkal kisebb a légellenállása is (= kisebb nyomásesés = kevesebb ventilátor watt szükséges).
Annyival azért nem több idő elkészíteni - és fele lexan, meg hőszigetelés kellene hozzá.
Ahogy írtam, szerintem a laponkénti elosztással még kétszer akkora méretben sem lehet olyan hatásfokot elérni mint a sakktábla-szerűvel: a szomszédos bejövő csatornák lerontják a hatásfokot - de tényleg csak a felére? Ha igen, akkor valóban egyszerűbb kétszer akkora ellenirányút készíteni.
"Kinti levegő:-1.3 C Elszívott levegő: 19 C Befújt levegő: Max. fokozatban:11.9 C (200m3/h) Min. fokozaton:13.2 C (150m3/h)"
Jól megfigyelhető a hőcserélő hatásfoka (és annak megváltozása eltérő légsebességek esetén): a külső-belső hőmérséklet különbségnek (20,3 fok) 200-as légsebesség esetén 65, 150 m3/h esetén pedig 71 százalékát nyerte vissza.
Házi feladatok önképzők számára:
- kb hány százalék lenne a hatásfok (és hány fokos lenne a bejövő levegő), ha a motort le lehetne lassítani 100 m3/h levegőmennyiségre?
- ha a benti (19 fokos) levegőt kifelé ugyanolyan arányban hűti, mint amennyire a kintről beszívottat melegíti, akkor durván/sacc/kb hány fokos külső hőmérséklet kellene ahhoz, hogy a kilépő levegő nulla fok alá kerüljön?
Az egyes légcsatornák sakktáblaszerű szétválogatása/összegyűjtése olyan sok munkádat/idődet el fogja rabolni, hogy ezerszer meg fogod bánni. Még hozzá sem kezdtél, de már most is speciális ragasztóra vadászol (=időveszteség) ahelyett, hogy más, százszor egyszerűbb módon érnéd el ugyanazt a hőátadó felületet (= ugyanazt a hatásfokot).
Persze ha a hőcserélőt nálad csak valami szűkös helyen lehet elhelyezni, akkor a jobb hatásfokra sajnos muszáj extra időt/pénzt áldozni.
Egy ideje olvasgatom már a topikot, csak readonly. Sok jó ötletet látok itt, nagyon hasznosak!
Ezek alapján tervezem összeállítani egy szellőzőrendszert, az itt leírt Lexan-os hőcserélővel. A sima ellenirányút egy kicsit megbolondítom, hogy olyan legyen mint a Paul-féle - ezzel szerintem jobb hatásfokot el lehet érni mint kétszer akkora sima ellenirányúval, mert két frisslevegős cellának csak kimenő meleg levegős szomszédja van, így nem tudják hűteni egymást a bejövő cellák.
Elméleti síkon már kész a terv, egy-két apróság még azért akad: a Paul-lá alakítás miatt ragasztanom a kellene a Lexan anyagát önmagával, mivel érdemes? Valahol olvastam, hogy metilén-kloriddal vagy toluollal lehet közvetlenül ragasztani, valaki dolgozott már ezzel? Mennyire tartós a ragasztás, kibírja egy fűtetlen padlástérben elhelyezett légcserélő viszontagságait 20+ éven át?
A másik, hogy (mint a normál ellenirányúban) az elválasztott kimenő lapokat miben lehet közösíteni és szellőző többi csövével összeilleszteni? EPS lapokból kifaragott dobozra gondoltam, csak hátha volna erre egyszerűbb megoldás.
Tudnátok esetleg ténylegesen mért adatokat betenni ide?
Már akinek van beüzemelt szellőztető gépe.
Csak az összahasonlítás végett!
Kezdetnek az enyém:
Típus: XHBX-D2TH Levegő szállítási mennyiség: 150/200 köbméter/óra Nyomás: 60/75 Pa Elektromos fogyasztás: 70W (Ezt is mértem,igazából csak 50W) Hálózati áram: 220V - 50Hz Hőmérsékleti hatásfok: 75/70% Entalpia hatásfok: nyáron 60/55%, télen 63/59% Súly: 25 kg Zajszint: 27 dB 2 ventilátorfokozat
ÁRA: 149.375.- Ft
A mért adatok:
Kinti levegő:-1.3 C Elszívott levegő: 19 C Befújt levegő: Max. fokozatban:11.9 C (200m3/h) Min. fokozaton:13.2 C (150m3/h)
Ha nem párazárom alukasírozással: nyáron éjszaka bypasson keresztül eresztem be a 15-16 fokos hajnali levegőt, a padláson meg 35-40 fok van mert a nappal felmelegedett, akkor nem fog lecspódni a pára a csövön?
A megosztást azért kérdeztem, mert a sima nyúlik/tömörödik, és akkor a középvonalának az átmérőjével számolhatok.
Így 160mm+100mm=260mm-rel számolhatok, ami annyit tesz, hogy 40m hosszon kb.33m2 kell.
Szigatech árait nézve ez kb. 14eFt.
Teszek kívülre 5cm alukasírozottat, ott 460mm-mel számolva, 58m2 kell
Ennek az ára kb. 32e Ft
Így összesen kb. 46e
Ha 15cm alukasírozottat veszek, akkor szintén 58m2 kell, ami 57e Ft lenne
Megéri az a plusz 11e hogy egyszer kell rátekerni? És egyáltalán az egyben 15cm-es alukasírozottat rá tudnám a csőre tekerni, nem túl masszív? Csinált már valaki ilyet?
Szerinted körbeér majd a gyapot, ha nem a külső átmérővel számolsz? Nyúlik netán? :)
Gondolom az árak miatt kérdezed a megosztást. Nem tudom az árakat, de gondolom nem nehéz utánakérdezni ahol venni akarod.
Egyébként teljesen körbe fogod burkolni a csövet? lesz valami távtartó a födémtől? Mert abba az irányba nem biztos, hogy kellene. Én legalább is nem tervezem, egyszerűen letakarom az egészet gyapottal, mint egy paplannal.
Ez az awadukt beszívója,itt és a garázsfal oldalán lévőn is van G7-es pollenszűrő.De a gépben is van egy. A cső azért ágazik,mert a beszívótoronytól oda van lejtetve a cső a kondenzaknáig,onnan kis emelkedéssel pedig megy a cső a géphez. Tehát onnan is vissza tud folyni a kondenzvíz.
Amit a tervezéskor igértek,az teljesült így a tél végén is, normál szellőztetésnél és a legnagyobb hidegben(nálunk -12 fok volt a min)hozta a +8 + 9 fokot (450 köbm/h-nál tudtam lehűteni +5fokra) nyár végére sem melegedett fel +20 fokra (sokszor árnyékban 35 egynéhány fokban)ez viszont 400-450köbm/h-nál tette.
""új skoda 1.3-1.6-os motorba valót adnak a vaterán 5500-ért"
Mivel az ezen átmenő levegőt fogod éveken át belélegezni, ezért szerintem csakis vadiúj hűtőt szabad venni, de még azt is lemosnám+sterilizálnám a végleges beépítés előtt.
(plusz az éveken át lengedező enyhe olajszag a lakásban ;)"
Természetesen új, utángyártott alkatrész, nem régi lyukas olajos, de köszönöm a figyelmeztetést.
"tehát 200 liter víz és 4 fok hőkülönbség 0,936 kWh"
De miért 4 fokkal számolunk?
Ha a kalorifer téli üzemben van, a hőcserélő előtt, akkor 100m3/ óra levegőt kell fűtenem mondjuk 2.5Kw/h teljesítménnyel (ezt számoluk a talajkollektorom teljesítményére)
Ekkor 0,3W/ fokkal számolva 1m3 levegő fűtését 1 fokkal és szorozva 100m3-el óránként, akkor 30W-ot kapunk fokonként.
A 2.5 kw 66fok melegítésére elegendő teljesítmény???
Tehát a 0 fokos levegőből is elő tudok állítani elméletileg 12 fokos levegőt, meg a -20 fokosból is?
Ha ez így van, akkor most nagyon boldog ember leszek.
Hűtésnél egy 1m3 levegő 1fokkal való hűtéséhez 0,8W energia kell, azaz 100m3-nél 80W/ fok/óra azaz 31 fokot tudok hűteni?
Vagy 200m3/ óránál 15 fokot?
Szuper, mert a legnagyobb melegben is nagy tartalékkal tudok 15-16 fokos levegőt befújni a lakásba?
Ne cáfoljatok meg, hadd haljak meg hülyén, de boldogan....
a lenyeg hogy a homersekletkulonbseg szamit. az autoban a viz 90, inkabb 100 fokos, a levego meg max 30(najo, 40 is lehet), tehat a kulonbseg atlag mondjuk 60 fok. nalad te tudod mennyi, de ha csak 6 fok, az tenyleg eleg keves.
a viz sebessege nem szamit! csak az atlagos homerseklete (kilepo+belepo)/2. ha lassan aramlik, akkor jobban fel fog melegedni, es az atlaghomerseklet felmegy, ettol a fenti deltaT csokken, ha gyorsan aramlik, akkor nem melegszik fel annyira, ergo a hocserelo hatasfoka javul.
