Kedden nagy buláj az uccánkba, tudod! De nem hiszem, hogy akár Flowerhez, akár hozzám odaférinckézhőtnél a nagy tumultusba! Félre kőne taszajtanod a sok szép, hercig ifjat! Inkább fantáziálj, ahogy neked jólesik.
Jól van, tűzzé a világ végibe. Remélem, eccer még találkozunk valahol, valamikor. Mos télleg kilépek, mer kettőig se látok, se hallok. Köszi, hogy a roncsderbis énedet nekem ajándékoztad. Puszmák a tajgák mélyére.
Megmondom én neked a frankót, bubóka. Nekem testséma zavarom van. Mer állítólag testséma zavaruk még olyanoknak is lehet, akiknek egyáltalába nincsen is olyanuk, hogy testséma. Na erre lépjé, de táltosat ám!
Csak semmi varia, doki, ehhez én már le vagyok amortizálva, plíz...
Van még egy tál eper a hűtőben... meg van a megvetett, pihe ágyikóm... és a sok Ville a falon, aki mind összevont szemöldökkel figyel... Kellek még vagy aludjunk, hm? Csak rajtad múlik.
Hát ebből is láthatod, Flower, mi a kitartók jutalma. Az imádott pasas bezárkózik a retyóba.
No jól van, szökj el, ha akarsz, én asse tudom, ki vagy mi írja helyettem a szavakat, mer csukott szemmel meredek a monitorra.
Még 2 órám van hátra, majd imádkozom. Vagy bezárkózom a WC-be, vagy én is végelgyengülök és agonizálok. Igen, eszt mondom: a WDR boszorkány mekkszeretgetett egy kicsit, de túléltem!!! Nagy lesz a respektem!
Csak tunnám, mit akarsz ezzel a munkásotthonnal! Félrebeszélsz vagy itt akarod csicsikára hajtani a buksidat? Mer itt elférsz, szó se róla, csak azér szólj ide, ha erre indulnál...
És ha épp ilyenkor tolnak elég egy végelgyengült, halálán rugdalózó, agonizáló egyént?! Mit mondsz majd neki végső percében? Bocsi, de a WDR boszorkánya kibelezett, ízekre trancsírozott és elevenen felfalt?! Remélem, ez a legkevesebb!
Aludj nyugodtan. Ha esetleg érdekel, hol találsz, megmondom. De ez a környék rusnya.
Örülök, hogy velem is voltál egy kicsit. Tényleg. Legyen békés a hétvégéd.
Ó, te drága, hát még élsz? (És abban a másikban már senki sincs ébren, áááááááááárrrrggggghhhh!) Csak vicc volt.
Félek, nem tudok jobb és toleránsabb lenni. Én már csak ilyen elcseszett hangulatember vagyok, akit egy magadfajta realista fószer úgysem tud elviselni!
Ne tűnj el, Viveca, inkább utájj innen a közelből. Én még sokat szeretnék segíteni neked a WDR-ügyben! Mekkpróbálnám jobban csinálni, ha tunnám hogykell?
Semmit sem csinálok bosszúból. Nehogy te is gonosz fondorlatokat kezdj mögém képzelni, mert harakiri lesz.
Ezek szerint el leszel tűnve. De hát én is, ráadásul - ha egy mód van rá - örökre. Nem tudom, mivel búcsúzhatnék.
Légy továbbra is ilyen jó és cseppet sem érzéketlen. Én nagyon szeretni foglak, bárhová kerülök is.
Mos néztem meg a stoppert, ippeg 9 órája vagyok folyamatosan a hálón...azé ez nem semmi...Vivecával súlyosbítva... tiszta addikció...egész kamcsatkába alunni fogok...de legalább kicsit fellélegezhecc...
Jól van, tudom, hogy direkt csinálod, bosszúból most kikészítesz, bosszúból vagy boldogtalan, mer tudod, hogy fáj, de csinálj, amit akarsz, én elvagyok feloldozatlanul is, vagy tudod mit, haraguggy, ha boldoggá tesz, csak ne hidd, hogy mexabadulsz tőlem, magadtól
Rohadtul nem tudom neked bazi nagy és piros betűkkel írni és tudom, nem jelent annyit, mint a csinos és álomszép leány üzenete, de attól még így érzem. Csak azt rühellem, hogy holnap mindenki ezen fog élvezkedve csámcsogni.
Nem megy, kedves. Hiába olvasom, folyton ugyanaz ismétlődik. Asszem, az agyátültetés nagyon is aktuál nekem.
Az előbb én voltam rossz, most meg engem bántottak? Ez valami szerepjáték? Sose szerettem az ilyet.
De ne menj a Dunának, túl hideg még és nem fognának ki, csak a Fekete-tenger partjainál, ott pedig már igen csúnyán festenél...
Csak mondd, mire okézzak és okézok. Mint egy jól tanított tamagocsi. Na.
Legyek álomian heppi? Csak látnád létezetlen mosolyomat...
Te, ember... annyira szeretlek, amiért nem adod fel.
