Emlitett jegyzetet nem ismerem, ugyhogy a kerdest sem egeszen ertem, de azert megprobalok valaszolni: - a parc. diff jeloles diffgeometriaban u.a. jelenti mint az analizisben, vagyis egy tobbvaltozos fuggveny minden valtozojat - egy kivetelevel - lerogzitem, es az egy "kivetelezett" szerint derivalok. Ahhoz persze, hogy egy sokasagon "parcialisderivalni" tudjak, le kell rogziteni egy koordinatazast. Es itt johet a gond: a parcialis derivaltakbol osszerakott objektumoknak nem feltetlen lehet koordinatazastol fuggetlen definiciot adni (pl. vektormezo parcialis derivaltjaibol osszerakott matrix eleg csunyan transzformalodik, ha atterek egyik koordinatazasrol a masikra)
- az, hogy a golyonak mi pereme, nem diffgeometriai, hanem topologiai kerdes, igy elvileg paricalis derivalt sem kell a meghatarozasahoz
A 4. es 8. oszlopok lesznek azok, amikre kivancsi vagy. Ha esetleg magad is ki akarod szamolni, akkor a parcialis nyomasokbol szamolj vissza olyan koncentraciot, amilyet csak akarsz ...
hali konkret kerdes Stipsicz András jegyzetében is olvasom, de kellene néme gyorsító infó. még az elején az 1.1.1 es példában. használja a parciális differenciálás jelét, amikor az ndimes golyónak az n-1 dimes peremét /vagyis a gömböt/ határozza meg. érdekelne, hogy mit jelent itt a parc. diff. jel és hogy konkrét számítás kapcsolódhat e hozzá? és ha igen akkor egy példát pls. köszi Sla
Pl.:Egy levitációs szakember,vigyázzhatná a repgépek fekete dobozát, míg a teleportációt meg nem oldjuk, a gyors helyváltoztatás igényének kielégítésére.
hali a szokasos kerdesem /legalabbis az eddigi statok szerint :) /. Riemann geometriaval es kornyekevel foglalkozo jegyzetet tud vki? elsosorban onlanyra gondoltam , de ha ilyen nincs akkor papirost is ajanlhattok. Koszi sla
Szerintem nem biztonságosabb. Kicsit elkalandoznak odafönt a gondolataid, és már le is estél. Bár igazad van, ez felébredés után már nem sokat számít :-)
Mi köszönjük, nagyon jó kérdés volt. És még egy csomó igen jó kérdés van ám itt. Meg persze a válasz is rájuk. Például tudjátok mi okozza az esőszagot?
Nagyon nagyon hálás köszönet érte!!! ugy látszik én vagyok a tul bonyolult ...bocsi az idiota kérdésért és nagyon köszi. mostmár tudom mi alapján induljak el... örök hálám:))
egy nagy segítséget szeretnék töletek kérni. az lenne a problémám hogy egy fizika esszét kellene irnom arrol hogy a harkály kopogtatja a fákat de nem kap agyrászkódást ...cimmel.sajnos a könyvtárakban és az interneten sem igazán találtam ezzel kapcsolatos információt. kellene irni a harkályrol ugy általánosan (biológusan)és fizikai bizonyitással (képeletek és hasonlók) is hogy miért is van ez. nem tudom hol kellene megfogni egyáltalán a témát:(
abban szeretném a segítségeteket kérni hogy ha módotokban áll légyszives irjátok már meg nekem hol találok ehez a témához megfelelö szakirodalmat? ...mind biologiai mind fizikai vonalon vagy a kettöt együtt biofizikain:)
légyszives segitsetek nekem mert szorit a határidö (május 5) hogy ezt a 3-4oldalas irományt leadásra bocsássam.
Valóban nem konkrétan az adott téma(bár, lehetnek szellemierőhatások,amivel a gyakorló,nem szabadesés jellegel terheli környezetét?), csak a mechanizmusára lennék kiváncsi,ill.
az emberi elme hatása a fizikatörvényeivel kapcsolatban. Vagy már ez, nem fér bele a "fizikai" fogalom,fizikusi megközelítésébe(a fizikaivilágról, :) )?
Azonos tömeg-súly ember, a gravitációs jelenség mégis más.
Hova lesz a gravitáció?
Vagy az ez irányu szellemifejlődés nem kivánatos, vagy publikus?
Elnézést, lehet énvagyok már bizalmatlan, vagy parás ( fizikától-kémiától,a köztudatban, kicsit sok nekem a megismerhetetlen,az "elfogadott ismeretlen",a nem passzoló részlet).
B: Akkor a szabadesésnél is számit a tehetetlen tömeg
Érdekes következtetés :-)
Egyébként, ha tudsz két olyan testet találni, amelyek súlyos tömege egyenlő, de a tehetetlen tömegük nem, akkor a nagyobb tehetetlen tömegű test gyorsulása valóban kisebb lesz. Ilyen értelemben valóban számít a tehetetlen tömeg. Az egyetlen probléma, hogy ilyet nem fogsz találni. Ha két testnek egyenlő a súlyos tömege, akkor a tehetetlen tömegük is egyenlő (ld. Eötvös-kísérlet). így az a=(ms/mt)g gyorsulás minden testre azonos, mivel az (ms/mt) érték kivétel nélkül minden testre azonos értékű. Olyannyira, hogy ezt az univerzális állandót 1-nek szokás venni.
---
De, hogy azért legyen hasonlóság a fizikai ingával, ha nem homogén, hanem gömbszimmetrikus gravitációs mezővel dolgozunk, akkor belátható, hogy egy kiterjedt merev test gyorsulása - ha a tömegéről nem is - a tömegeloszlásától tényleg függ.
