Ma is csináltam néhány fotót , az őszi is kezd virágozni . Igazából ez az az időszak az évben amikor a legkoncentráltabb a .... fíling .... amit érez az ember , meg talán az első fajta érése .
Hát konkrétan nem tudom , mi Kanizsa felől mentünk és onnan valóban bal kézre esett , de hogy hol a finomító ... nem tudom .
Amúgy ez a virágzás egy felől lényegtelen is , mert igazából az érés a lényeges , vagy talán az sem annyira , hanem , hogy mi az ami terem a fán . És ha sommázzuk a dolgot én úgy gondolom , hogy az országban szinte bárhol lehet jó barackot termelni , lényeg , hogy érteni kell hozzá ...mint minden más dologhoz is . Erre legjobb példa a Szeged -Szatymazi termővidék . Ha ökológiailag megnézzük , talán az ország legalkalmatlanabb vidéke az őszibaracknak és még is ott termelik a legtöbbet , egyszerűen azért , mert van hagyománya és értenek hozzá . Az alkalmatlanságáról csak annyit , semleges tápanyagszegény talaj , mindent úgy kell belerakni , erős téli , tavaszi fagyok , gyakori belvíz , ami halálos a baracknak .... nem is kell többet mondani , és még is itt van a legtöbb egyéni termelő . Én ha ott laknék , kétszer is meggondolnám , hogy baracktermelésre adjam a fejem .
Ez így érthető,ok.Max az a gondom ,hogy a faiskolai oltványokból nem mindig lehet normális koronát alakítani első szándékból.Már azért sem rajongok,hogy a legtöbb helyen koronába metszett oltványokat adnak/ persze csak ősziből/,ezek sokszor féloldalasak így úgy néz ki,mintha el akarna borulni a fa.Majd teszek fel képet a most telepített-egyenlőre őszig hiányos -soromról...hát ...4 helyről származnak a fák ,ez meg is látszik a formájukon,de ...lehet,hogy dicsekvés,sztem a saját szemzéseim a legszebbek...úgy gondolom,sokat számít,hogy ezek csak pár métert voltak költöztetve,tehát eleve ehhez a talajhoz alkalmazkodva fejlődött.nagyon nagy különbségek vannak a fáim között,több olyan fiatalabb van /nem csak ősziből/,hogy fiatalabbak sokkal lehagytak idősebb fajtársakat. Mellesleg ez amolyan karcsúorsó-utánzat lesz,ha sikerül.Azért csak utánzat,mert az alapanyag nem igazán erre a célra való. A törzs pl kicsit magasabb,mint kéne,de nem számít,a hobbi címszó szabad kezet ad a kísérletezéshez. lehet,hogy elkiabálom,de talán a tafrina és a monília nem is lesz olyan veszélyes.
Mozo! Emlékszel, amikor írtad, hogy múlt tavasszal voltál Zalaegerszegen, és a barka előbbre tartott, mint felétek, de láttál egy barackost, ami meg nem járt előrrébb, mint Nálad!?
Nos, nem az volt az a barackos, ami zalaegerszegi olajfinomító előtt balra, egy keleties dombocska oldalában van, az alja az ott van az Bak felől Egerszegre vezető út mellett a völgyben?
Gyanítom, hogy az volt, és most már azt is tudom, miért nem járt előrrébb múlt éven, mint Nálad! Ugyanis most Zala megyében általános és teljes az őszibarackvirágzás, a legrosszabb legfagyzugosabb helyeken is virágzik, a közepes és jobb helyeken meg már hullik a szirom! Eközben az az Egerszeg előtti barackos még pirosbimbós is alig van, csak a dombocska legtetején van 1-2 kinyílt virág, de a barackos 50 %-a pirosbimbós, 40 %-a meg még pirosbimbós sem igen van ! ! Nem tudom milyen fajta lehet, vagy valami vadbarack-e, vagy mifene, de borzalmasan el van maradva! Majd figyelemmel kísérem, készítek róla képeket is!
Nekem a gépzsír - hajtóműolaj keverékről nincs tapasztalatom a fákkal kapcsolatban ( a traktorba használom ) de ha működik akkor jó .
Én nem fordítok energiát az elhalt részek gombátlanítására , szerintem nincs jelentősége . Nálam is 2-3 gombafaj , tapló eszegeti az elhalt anyagot , de mivel ennek az anyagnak már támasztó szerepe sem igen van , élettani meg pláne , had egyék . Én inkább egy nagyobb ág elhalása esetén ifjítok egyet . Itt egy fa amit 2 éve ifjítottam . A vezérágakból kb akkora részt vágtam le , mint amennyi maradt a mostani koronát jelentéktelen kis ágacskákból neveltem ki . Most egy tökéletesen kezelhető jó állású fa lett belőle . Mondjuk itt nem elhalás volt a probléma hanem a megnyúlás . Red June ... ez szeret nőni .
Ártani nem árt a zuzmó ( nem moha ) de két dolgot jelent . Az első , hogy nem tinédzserkorban van a fa a második pedig , hogy nem egészen tökéletes a koronaszerkezet . Talán túl sűrű , tömött , árnyékos és így tud megélni a zuzmó.
Pont így nézett ki tavaly a miénk is. Na meg persze tavalyelőtt... Remélem most nem lesz ilyen...
Eddig kétszer permeteztem... Fehérrügy állapotban és két nappal utánna ( tegnap ) amikor már 50% -os a virágzás... holnapra viszont már 100% virgázás lesz szóval akkor még lefújom 1 szer.
A gyakori moníliapermetezés árt a virágnak? Jó sok lé van még kimaradva.
Utána sztem már nem fogom lefújni max ha esik vagy valami köd lesz... Talán még egyszer le fogom mégis de akkor már várok vagy 3-4 napot...
Utána maradékot majd ráfújom a szilvára de az már eleve nem érzékeny moniliára annyira de biztos ami biztos...
Azt tudja valaki, hogy a fákra milyen hatással vannak az ásványiolaj-származékok? Ha nagyobb elszáradt ágat vágok le, a helyét - gombák ellen - gépzsír és hajtóműolaj keverékével kenem be. (Az olaj miatt könnyű kenni, a zsír meg jobban megmarad.) Így egy védőréteg jön létre, már rákos fát is sikerült ezzel meggyógyítanom. Csakhogy, a levágott vastag ág szélén még néha van egy élő réteg, és lustaság mián nem bandukolok el a fasebkezelőért, ha kéznél van a zsír, bekenem azzal az élő részt is. Nem árt neki, ugye?
Igen. Sokéves gyakorlatomban rájöttem, hogy a kertészkedők körében általában nem tisztázott fogalom a fa kinevelésénél alkalmazandó koronakialakító metszés és a termőn tartó metszés elvei közti alapvető különbség. Ezért láthatjuk lépten-nyomon, hogy egy adott vázszerkezet kialakítására váró növény esetében lecsipkedik a vezérágak végét, kezelhetetlen söprűt képeztetve ezzel az ágvégeken.
Átérzem a dilemmádat , de szerintem az idén 3 permetezés a kajszira az elég . Nem tudom mennyit kapott eddig ??? ..én ma permeteztem másodszor , ha marad az idő akkor majd csak a letisztulás után fogom rovarölővel és még egy biztonsági felszívódóval .
Az igaz , hogy az idén a virágzás pillanatok alatt lemegy , de ez nem baj , mert kevesebb az az idő amikor érzékeny a kajszivirág ...illetve a bibe , mert ugye ez a lényeg . A 1553-as fotón jól látszik a barnulás a porzószárakon , de a bibék talán még épek , ebben az esetben egy erős és alapos kontaktszerrel még megállítható a jelentős fertőzés . Akkor van gond , ha ez átterjed a bibe középső részére .
Igen ez a termőkorúakra vonatkozik . Szóval , az , hogy amíg fiatal erősebben messük így nem totál igaz . Nem a mértéken van a hangsúly , hanem , hogy mit vágunk és mit hagyunk meg . Én a tavalyi ültetésnél ahol lehetett , meghagytam a vezérágat teljesen csúcsrügyig . Csak ott vágtam vissza az ágat ahol nem jó volt az iránya .
Nekünk még meleg tavaszon is szépen virágba borul a fa aztán szépen le is száradnak a virágok a moniliától.
Az első 3 "hideg volt megfagyott" után ekkor jöttünk rá hogy valami más baja lehet a fának. Reméllem most már a rendszeres permetezés után nem szárad le az összes virág...
Néhány éve, egy nagyon moníliás tavasz után az egyik faluban láttam egy olyan kajszit, amelyiknek az egyik ága benyúlt az eléggé széles eresz alá. Az az egy ág, azon a szakaszon, ahol nem ázhatott meg, roskadásig volt terméssel, úgy, hogy alá kellett támogatni. A fa külső részei tele leszáradt vesszőkkel. A gazdája természetesen úgy értelmezte, hogy az eresz alatt "nem fagyott meg" (egy fagymentes tavaszon).
Azt írja hogy monillia ellen 3-4 naponta kell permetezni. De ugyanakkor azt is hogy ugyebár fehérrügy-50%virág-100%. Csak nekem úgy tűnik ez pont kétnaponta jön. 2 napja fehérrügy volt ma már 50% és sztem max 2 nap múlva már teljes lesz a virágzás... Mire hallgassak? Az utasításra vagy a természet szavára? A túl gyakori monilapermetezés nem árt neki?
Bocs hogy ennyit kérdezek most hogy végre esély van rá hogy 5 év után ismét teremjen a barack nem akarom elszúrni. :)
Ma sikerült megmetszenem az utolsó őszifámat is. Éppen időben, szerintem holnap kinyílik az első virág. Az egyik kajszin már láttam pár kinyílt virágot. Szerencsém volt az időjárással, hogy ilyen sokáig kitartottak a bimbók. Letelt a száműzetés, ezután már itthon leszek, és a növényvédelemre is rá fogok érni.
Ez az öreg fa már nagyrészt el is virágzott. De annak köszönhetően, hogy volt még eső, amikor ez már virágban volt, a szirmokat máris megkapta a monília.
Ez a már termőkorúakra vonatkozik ugye ?Arra gondolok,hogy a fiatalokat,mint nekem a többség,erősebben kellene metszeni,hogy erősebben nőjön,a termőkorúakat meg gyengébben,hogy teremjen és ne a növekedésre helyezze az energiát.
Igen így van . Néhány meleg nap le is dolgozza a hátrányt a később induló terület . Nálam ma a kajszi teljes virágzásban van ... a mamut már el is kezdte potyogtatni a szirmát . A barack meg egy pár későn induló kivételével elkezdte a virágzást . Van , hogy egy hét is van a kajszi és az őszi között .
Az nem fű hanem " tikhúr " . Majd kap egy totális szert ... ha ráérek . Az idén kissé elszúrtam a talajmunkát , mikor kicsit kijavult az idő beszántottam , de elég vizes volt és úgymond : szalonnás lett . Most olyan mint ha gránitkockák lennének , be sem tudok menni a traktorral . Várnék egy kiadós esőt , hogy megázzon és el tudjam munkálni , de mostanában nem valószínű . Gondolkodom valami sorművelő berendezésen mert a gyáriak egy vagyonba kerülnek , meg kics is a traktorom hozzájuk .
Igen , ez már végleges méret . A termővesszők hosszúságát két dolog befolyásolja a vastagsága és állásszöge . A lényeg az , hogy a majdani termés a vízszintes közelébe tudja lehajlítani , tehát egy erősebb és meredekebb állású vesszőt jö hosszúra , esetleg metszetlenre kell hagyni és egy gyenge vízszinteshez közeli állásút rövidebbre . Ennek az a lényege , hogy a mostani magasan álló ágvégi rügy majd a nyár folyamán lejjebb kerüljön , lehetőleg lejjebb mint az első , az ághoz kapcsolódó felőli . Így fognak egyformán fejlődni a hajtások , mert megváltozik a hajtásdominancia . Először az ágvégi hajt erősebben , mert az a magasabban álló , majd ha meghajlik az ág akkor az alapi hajtás növekszik erősebben és az ágvégi megáll . ...remélem érthető amit írtam .
Sokszor látom , hogy erős , akár centi vastag ágat ami meredek , rövidre visszavágnak , na abból megindul 3-4 hajtás és mint a rakéta egymással konkurálva ...ki tud nagyobbat hajtani ... törnek az ég felé .
És ha már nem akarjuk , hogy tovább növekedjen a fa akkor ahelyett , hogy jól visszavágnánk a tetejét , ki kell vezetni egy vékony termővesszőre ami majd a termés súlya alatt szintén visszahajlik . Persze fajtánként lehet árnyalni a dolgot , a növekedési erélytől függően .
Közben a szomszéd "fagyzugbarackja" ma délutánra megközelíti, vagy eléri a 100%-os virágzást.
Többször írtam már más fórumokban, más növényfajokkal kapcsolatban is, hogy Magyarország későbben tavaszodó körzetei nem hátrányt, hanem előnyt élveznek azzal, hogy a növények később indulnak és így mind betegség, mind fagy szempontjából kevésbé kitettek, hiszen virágzásuk már egy általánosan, minden országrészre kiterjedő biztonságosabb időszakra esik.
Többször előfordult, hogy a hegyen már a tafrinával küszködtem, amíg a szomszéd még kényelmesen nézte a fagyzugban a nyugalomban lévő fáit. Aztán az ilyen hirtelen kirobbanó meleg, mint ez a mostani, gyorsan elmosta az addig fennálló nagy különbséget, bizonyítva, hogy 1-2 meleg nap sok nap hőkülönbségét képes kompenzálni. Végül gyakran ő került ki győztesként, teljesen egészségesen maradt fáival, igazolva Mozo azon magyarázatát, hogy a későn induló fajták "tafrinarezisztenciájának" titka részben, vagy egészben lehet az ilyen időbeli elcsúszás.
A szomszéd fájának idei virágzása is bizonyítja, hogy a három hete még kéthetes, a két hete még egyhetes hátránya a dombhoz képest mostanra, a hirtelen meleg hatására 1-2 napra zsugorodott. Közben, a korábbi nagy hátránynak köszönhetően, adott időjárási feltételek mellett ismét megúszhatta volna a tafrinafertőzést a hegyiekkel szemben.
