Nem értjük egymást, ezért másképpen fogalmazok (a probléma lényege ugyanaz):
ha van egy olyan ellenirányú (tehát nem sakktáblás) hőcserélőd, amelynél mindkét levegőirány Lexan-ból van, akkor hogyan közösíted egy-egy ventilátorra külön a páros és külön a páratlan sorokat?
A lapok végén ugyanolyan megoldással vissza kell rendezni az eltolt csatornákat - így a lapok két végén ugyanúgy megy benne a levegő, mint a sima ellenirányúban.
A csatornák eltolása a lexan lapokon belül kialakított kis ferde lejtőkkel könnyű és gyors megoldása a látszólag legnehezebb problémának, de ebben a kombinációban szerintem nem ez a legnehezebb probléma, hanem az, hogy az ily módon váltott sorokba rendezett levegőirányokat ezután hogyan közösítjük egymással ;)
Igaz, erre nem gondoltam. Ott az anyagvastagságok miatt eltolódnak az illesztések. Akkor kell még rajta agyalni, amíg lesz megoldás, vagy el nem vetem teljesen...
Így van, két lexanlap között dupla az anyagvastagság. Többrétegű lexanlapoknál meg már túlzottan macerás lenne kialakítani a cellaeltolásokat a lapok belsejében.
Lehet, inkább mégis a szendvicses egy lexan/egy távtartó ellenirányút építem meg.
"A csőrendszer mely szakaszait kell vagy érdemes hőszigetelni? A teljes rendszer fűtött térben lesz."
Hőszigetelni ott kell, ahol hőmérséklet különbség van. Ha a cucc a lakótérben lesz, akkor a szabadba ki-be menő csövek lesznek eltérő hőmérsékletűek, valamint maga a rekuperátor doboza.
Mivel a levegőben lévő pára a hideg felé törekszik (a hideg csőfelületen vízképzés és a hőszigetelő anyag totális átáztatása céljából), ezért a hideg felületek hőszigetelése párazáró hőszigetelő anyagból legyen (pl ZÁRT CELLÁS polifoam hab).
"Magam csinálnám a rendszert (az itthoni árak igen furcsák, a Tywent rekuperátora itthon 320 nettó, a lengyeleknél 207 bruttó)."
Az egymás tetejére tett lexan lapoknál viszont dupla anyagvastagság lesz közte levegővel. Ez nem ront a sima rétegessel való összehasonlításban a hatásfokon. Közé persze lehet hővezető pasztát kenni, mint a processzorhűtőknél. Jó lenne minél több rétegű lexant venni, hogy minél kevesebb ilyen dupla falvastagság legyen. Keresgéltem, vannak akár 6 rétegűek is, de ott nagyon kicsi a rétegek magassága. Lehet, kellene keresni egy gyártőt, hogy tudnának-e csinálni sokrétegűt. Persze kis tételben nem is biztos, hogy foglalkoznának a dologgal, de hátha...
1. Csak a hőcserélőtől a külső környezet felé kifújó és beszívó csöveket kell szigetelni. Azokat viszont alaposan és páramentesen is! Érdemes ezekre a szakaszokra előre szigetelt flexi csövet vagy merev csöveket polifoam csőhéjjal használni. Szalaggal kell zárni az illesztéseket! Azt tarts szem előtt a kivezetés kialakításánál, hogy a kifújt levegő télen 100% páratartalmú lesz, és ami le tud csapódni a kivezető csövön az le is fog. Legjobb a hőcserélő felé lejtetni, hogyy ez a kondenzátum azon keresztül a kialakított módon távozzon.
4. Érdemes külön szobákba, hogy az egés lakáson átmozgassa a levegőt.
5. Kondenzvíznek a nyomás miatt szifon kell a gépnél, ez egy U alak, aminek a szárai legalább 25 centisek. Ezek a vízoszlopok tartanak egyensúlyt a gépben lévő elszívással. Érdemes elsőre feltölteni.
Frankó hatásfok kalkulátor a modellekre: http://www.recair.nl/recuperator_models.php érdemes a Details fülekre kattintani, Mekket megszégyenítő mennyiségű adatatot találtok.
Egy-két pontra talán tudom a választ, a többiben majd kisegítenek a profik :)
1. Fűtött térben nem szigetelnék semmit, illetve néhány centi gyapotot tervezek a csövek köré, hogy a rezonanciákat csökkentse. Az a jó, ha a befújt levegő megyezik a szoba hőmérsékletével (feltéve ha csak szellőztetésről van szó és nem hűtés/fűtés), így nem baj ha a befújt levegő melegszik egy kicsit az útja során. Esetleg, párás helyiségben a szobahőmérsékletnél hidegebb befújó cső külsején kicsapódhat a víz, az ilyen helyeknél érdemes szigetelni+párazárni kívűlről.
2. A rekuperátort csináld magad :) Ventillátor tipp nekem is kellene, gondoltam majd bemegyek egy légtechnikai boltba és csak tudnak adni valami jót.
3. lásd első pont - hilti pánttal tervezem és gyapottal bélelve.
4. Kérdés hogy helyiségenként vagy szintenként lesznek a befújó/elszívó pontok? Érdemes elképzelni a levegő útját, a lényeg, hogy a szoba nagyobb részén áthaladjon a levegő. A Coanda hatás miatt a plafon alatt max 20 centivel vízszintesen befújt légáramlat egy ideig nem száll le, főleg ha a befújt levegő közel olyan hőmérsékletű, mint a szobai. Így én pl. az ajtók fölé tervezem a befújást, az ajtókba alul rácsot, és az elszívást pedig az épület másik felén távolabbi sarokba. Innen le lehet tölteni egy progit, amivel lehet játszani egy kicsit, és elég látványosan mutatja a levegő útját egy szobán belül.
5. A Paul műanyag hőcserélője 4mm-es ha minden igaz, így az 5mm-nek jónak kell lennie. Csak hát ha sk rakja össze az ember, akkor könyebb nagyobb méretekkel dolgozni. A levegőnek mindegy milyen irányban állnak a lemezek, csak a kondenzvíz miatt kell ezzel foglalkozni.
6. Én G4-et tervezek, G7-est szerintem csak akkor érdemes, ha asztmás vagy súlyos allergiás van a családban.
Nem változtatnék a lexan szerkezetén jelentősen, így nem is külön alakítanám ki a páros/páratlan csatornákat. Hagyom a lexan csatornáit úgy ahogy vannak, csak minden második csatorna elején elterelem egy lemezzel odébb a levegőt, a másik végén pedig vissza. A lexan egyben marad, csak az elején és a végén van egy kis vágás/ragasztás.
"Virtuális térben, egy 3D-s tervezőprogival felépítettem."
Vegyük az egyik, valószínűleg általad előre nem látott problémámat:
A 3d-s progik sajátossága, hogy (hacsak nem kapnak erre külön utasítást) nem nagyon zavartatják magukat: hajlamosak két tárgyat automatikusan "egymásba olvasztani" ha azok a térben metszik egymást. A valóságban azonban sajnos a lexanból kialakított és azonos térbeli helyre igyekvő kis csatorna-oldalfalak nem olvadnak egybe, hanem szétnyomják, eltolják egymást.
Megpróbálom lerajzolni a pdolgot. Amikor a két szomszédos lexan rétegből kialakítod a páros illetve páratlan légcsatornákat, akkor azok a képemen a középső ábra szerinti nyugalmi állapotban vannak. Amikor ezt a két sort egy síkba rendezed (hogya köztes légcsatornák is levegőhöz jussanak), akkor a számítógépes 3d modellben valószínűleg problémamentesen kialalul a felső ábra (a csatornák oldalfalai egybeolvadnak), de az én fejemben üzemelő 3D modellezőben (és valószínűleg a valóságban is ;) szétnyomják egymást (alsó ábra).
Már ezen az egyszerű rajzon is látható a széttartás, de ha egy lexan lapban 100 ilyen csatorna van, akkor a csatornák összeérési vonalában a teljes hőcserélő szélesség a lexan szélesség + 100-szoros csatorna falvastagság lesz, de a széttartás itt még nem áll meg, mert az öszeérési (egymásnak feszülési) pont után minden csatorna egyenes vonalban halad tovább a térben (már ha hagyjuk).
Ez a széttartás felülről nézve enyhén legyező formát ad ennek a "levegőrendező pályaudvarnak", amit
- ha ezen kilógó légcsatornák túl rövidek a merevségükhöz képest, akkor ragaszó legyen a talpán, ami a seprűformát párhuzamossá fogja össze (és ember a talpán, aki mindezt győzi türelemmel),
- ha pedig ezen légcsatornák hossza a légcsatorna merevségéhez képest elég hosszú ahhoz, hogy elég hajlékony legyen a könnnyű ragasztáshoz, akkor ezzel a hőcserélő összméretét annyival megnövelted, ami talán már összevethető egy "rendezőpályaudvar" nélküli, hagyományos szendvics szerkezetű hőcserélő méretével.
Régebben volt már néhány kérdésem, azóta is rendszeresen olvasom a fórumot, és
néhány kérdésemre még nem találtam választ:
1. A csőrendszer mely szakaszait kell vagy érdemes hőszigetelni? A teljes rendszer fűtött térben lesz.
Az egyértelmű.,hogy az elszívó ág rekuperátor előtti részét nem kell, mert ott minden esetben megegyezik
a levegő hőmérséklete a benti levegőével. Mindenki spiro csövekről ír, azokat kívűlről szigetelitek? Ha igen,
mivel?
2. Magam csinálnám a rendszert (az itthoni árak igen furcsák, a Tywent rekuperátora itthon 320 nettó,
a lengyeleknél 207 bruttó). A rendszer lelkéről (motorjáról), a ventillátorról nagy kevés szó esik.
Milyen radiális ventillátort tudnátok ajánlani, ami DC vagy EC, halk, min. 4-500 m3/óra levegőt tud,
megbízható és keveset eszik? Az ár nem lényeges. Papst-ot néztem, de ami jó lenne, itthon nincs,
külföldről kellene rendelni.
3. A csővezetékeket a felső sarkokban vezetném el és gipszkartonnal bedobozolnám. Érdemes rugalmassan a
falhoz rögzíteni (áttöréseknél úgy lesz), vagy elég a Hilti pánt? Poliuretán vagy poliészter szivacsra gondoltam, azok a hő- és hangszigetelést is megoldanák.
4. A falon lévő kifuvó és beszívó nyílást milyen messze kell tenni egymástól?
5. Lemezes rekuperátorban gondolkodom, mert a rendelkezésre álló össz tér 160(h)x130(m)x80(sz) cm.
Lexán vagy alumínium lemezek. Milyen lemeztávolságot lenne érdemes választani? 5mm?
Ilyen méretű helyen nem tudnám függőlegesre állítva betenni a rekuperátort.
Az segítene, ha élükre állítanám a lemezeket? Persze némi lejtéssel megtámogatva.
A kondenzvizet hogy kell a lefolyóba vezetni, hogy a nyomás ne befolyásolja a szifont?
6. Milyen szűrőket használtok? Nem a konkrét típusra vagyok kíváncsi, hanem a fajtájára (pl. G4, F7).
Köszönöm a tippet! Még átgondolom hogy sakktáblás vagy sima legyen, mert azért nem vagyok ellensége a saját időmnek (és a pénzemnek, mert azért a lexan-t elég könnyű hosszában behasítani szikével, ha rosszul vágja az ember.)
Virtuális térben, egy 3D-s tervezőprogival felépítettem. Tudom, hogy ez nem mutat meg mindent, de így kis kiderülnek a turpisságok egy jó része. Egyedül a ragasztó volt kérdéses, ezért dobtam fel a fórumban.
Most lerajzolgattam magamnak a cellák mátrixát az ellenirányú és a sakktáblás elosztásnál: a hőcserélő közepén, ahol a bejövő mondjuk 8 fok, a kimenő pedig 12 ott a bejövőt érő cellák hőmérséklet-különbségének átlaga 4 a sima ellenirányúnál. A sakktáblásnál pedig 2. Szóval valóban úgy néz ki, kétszeres a szorzó a kettő között...
Semmi esetre sem hagyd magadat lebeszelni a Paul fele Lexanos hocserelo elkesziteserol!
Fantaziamentes emberek ne barkacsoljanak!
Legyen a kezed ugyeben egy szike es egy tubus Makrosil SX101-es. Ezzel a ket dologgal konnyeden kivagod a csatornakat, amivel illeszted a sakktablaformat es a szilikonnal meg zarod a felesleges csatornakat,amikre felhajtod a bevagott csatornalapokat.
Igy 1., nem mozdul meg meg veletlenul sem a szilikon
2., ez a fajta szilikon gombaolo,tehat nincs a kondenz vegett sem gond.
Magyarul: hiába bírna nagyobb terhelést is a hőforrásod, ha annak kiaknázását az adott hőmérsékleti viszonyok nem teszik lehetővé.
Az energia kivételi maximumot csak hőszivattyú közbeiktatásával tudod megközelíteni, de az ma még oly sok plusz pézbe kerül, hogy (hűtés esetén) kétséges a megtérülése.
"Hűtésnél egy 1m3 levegő 1fokkal való hűtéséhez 0,8W energia kell, azaz 100m3-nél 80W/ fok/óra azaz 31 fokot tudok hűteni? Vagy 200m3/ óránál 15 fokot?"
Hűtés üzemmódban:
Egy köbméter levegő egy fokos lehűtéséhez kb 0,000333 kWh hőt kell kivonni belőle.
Ha a hőforrásod tartósan képes óránként 2 kWh hőt elnyelni, akkor az óránként 100 m3/h légmenyiséget 60 fokkal tud hűteni. ELMÉLETBEN.
Mert a gyakorlatban nyáron a talajból feljövő vized kb 13 fokos lesz, mire az elér a kaloriferhez a jól-rosszul hőszigetelt csövön, addigra lesz 16 fokos, amiből a nem tökéletes hatásfokú kalorifer (víz-levegő hőcsere) kb 20 fokos levegőt fog előllítani, amely mire a jól-rosszul hőszigetelt levegőcsövön át eljut a nappalid befúvójáig addigra felmelegszik mondjuk 23 fokra, ami a jól-rosszul hőszigetelt házadban kb 26 fokos hőmérsékletet fog biztosítani. Mivel ez mégsem a kinti harmincöt fok, ezért ezt nevezik légkondícionálásnak :)
Remélem érezhető volt, hogy mire kell odafigyelni, ha egy ilyen rendszerből ennél valamivel hidegebb levegőt szeretnél kihozni.
"Tehát a 0 fokos levegőből is elő tudok állítani elméletileg 12 fokos levegőt, meg a -20 fokosból is?"
A télen feljövő víz kb 10 fokos hőmérsékletéből levonva a csöveken és a víz-levegő hőcsere során kb elvesző fokokat, nagy hidegben én nem számítanék nulla-két fokosnál melegebb levegőre. De a lényeg megvan: nem kell a hőcserélő lefagyásától tartani :)
Olyan, látszólag jelentékltelen, de a valóságban nagyon nehezen megoldható problémákkal fogsz találkozni menet közben, amit valószínűleg most el sem tudsz képzelni. Én régi barkácsolós vagyok és próbaképpen nekiálltam egy ilyennek virtuális térben (=képzeletben). Már az első öt percben olyan részproblémák vetődtek fel, hogy sikítva menekültem :)
"és fele lexan, meg hőszigetelés kellene hozzá."
Ha csak minden második légréteg lexan (tehát az ellenkező levegő irány közöttük halad), akkor kb pont ugyanannyi lexan kell hozzá. Az összességében kb 1,5-ször akkora külméret miatt a hőszigetelésből valóban kb 25-30 százalékkal több kell. De ez nem nagy plusz összeg.
"a szomszédos bejövő csatornák lerontják a hatásfokot - de tényleg csak a felére?"
A várható hatásfoknak elég jó megközelítése a két hőcserélő hőátadó felületeinek összevetése. Márpedig a sakktábla és a (réteges) szendvics rendszerű között "csak" kb kétszeres a felületi különbség (képzelj el egy sakktáblát, ahol a világos és a sötét mezők soronként váltják egymást). Tehát egy kétszer akkora keresztmetszetű szendvics hőcserélő kb ugyanannyit fog tudni hatásfokban, mint egy sakktáblás. Példa: egy 25x25 centis keresztmetszetű sakktáblással szerintem nagyjából egyenlő hatásfokú egy 35x35 centis szendvics szerkezetű. Sőt, mivel kétszer nagyobb a keresztmetszete az egyes légcsatornáknak, ezért sokkal kisebb a légellenállása is (= kisebb nyomásesés = kevesebb ventilátor watt szükséges).
Annyival azért nem több idő elkészíteni - és fele lexan, meg hőszigetelés kellene hozzá.
Ahogy írtam, szerintem a laponkénti elosztással még kétszer akkora méretben sem lehet olyan hatásfokot elérni mint a sakktábla-szerűvel: a szomszédos bejövő csatornák lerontják a hatásfokot - de tényleg csak a felére? Ha igen, akkor valóban egyszerűbb kétszer akkora ellenirányút készíteni.
"Kinti levegő:-1.3 C Elszívott levegő: 19 C Befújt levegő: Max. fokozatban:11.9 C (200m3/h) Min. fokozaton:13.2 C (150m3/h)"
Jól megfigyelhető a hőcserélő hatásfoka (és annak megváltozása eltérő légsebességek esetén): a külső-belső hőmérséklet különbségnek (20,3 fok) 200-as légsebesség esetén 65, 150 m3/h esetén pedig 71 százalékát nyerte vissza.
Házi feladatok önképzők számára:
- kb hány százalék lenne a hatásfok (és hány fokos lenne a bejövő levegő), ha a motort le lehetne lassítani 100 m3/h levegőmennyiségre?
- ha a benti (19 fokos) levegőt kifelé ugyanolyan arányban hűti, mint amennyire a kintről beszívottat melegíti, akkor durván/sacc/kb hány fokos külső hőmérséklet kellene ahhoz, hogy a kilépő levegő nulla fok alá kerüljön?
Az egyes légcsatornák sakktáblaszerű szétválogatása/összegyűjtése olyan sok munkádat/idődet el fogja rabolni, hogy ezerszer meg fogod bánni. Még hozzá sem kezdtél, de már most is speciális ragasztóra vadászol (=időveszteség) ahelyett, hogy más, százszor egyszerűbb módon érnéd el ugyanazt a hőátadó felületet (= ugyanazt a hatásfokot).
Persze ha a hőcserélőt nálad csak valami szűkös helyen lehet elhelyezni, akkor a jobb hatásfokra sajnos muszáj extra időt/pénzt áldozni.
Egy ideje olvasgatom már a topikot, csak readonly. Sok jó ötletet látok itt, nagyon hasznosak!
Ezek alapján tervezem összeállítani egy szellőzőrendszert, az itt leírt Lexan-os hőcserélővel. A sima ellenirányút egy kicsit megbolondítom, hogy olyan legyen mint a Paul-féle - ezzel szerintem jobb hatásfokot el lehet érni mint kétszer akkora sima ellenirányúval, mert két frisslevegős cellának csak kimenő meleg levegős szomszédja van, így nem tudják hűteni egymást a bejövő cellák.
Elméleti síkon már kész a terv, egy-két apróság még azért akad: a Paul-lá alakítás miatt ragasztanom a kellene a Lexan anyagát önmagával, mivel érdemes? Valahol olvastam, hogy metilén-kloriddal vagy toluollal lehet közvetlenül ragasztani, valaki dolgozott már ezzel? Mennyire tartós a ragasztás, kibírja egy fűtetlen padlástérben elhelyezett légcserélő viszontagságait 20+ éven át?
A másik, hogy (mint a normál ellenirányúban) az elválasztott kimenő lapokat miben lehet közösíteni és szellőző többi csövével összeilleszteni? EPS lapokból kifaragott dobozra gondoltam, csak hátha volna erre egyszerűbb megoldás.
Tudnátok esetleg ténylegesen mért adatokat betenni ide?
Már akinek van beüzemelt szellőztető gépe.
Csak az összahasonlítás végett!
Kezdetnek az enyém:
Típus: XHBX-D2TH Levegő szállítási mennyiség: 150/200 köbméter/óra Nyomás: 60/75 Pa Elektromos fogyasztás: 70W (Ezt is mértem,igazából csak 50W) Hálózati áram: 220V - 50Hz Hőmérsékleti hatásfok: 75/70% Entalpia hatásfok: nyáron 60/55%, télen 63/59% Súly: 25 kg Zajszint: 27 dB 2 ventilátorfokozat
ÁRA: 149.375.- Ft
A mért adatok:
Kinti levegő:-1.3 C Elszívott levegő: 19 C Befújt levegő: Max. fokozatban:11.9 C (200m3/h) Min. fokozaton:13.2 C (150m3/h)
