Ha van egy talajhocserelod es hosszantarto tel van, akkor altalaban ugy mukodik, hogy megfelelo hosszusagu talajhocserelobol a +6C°-koruli homersekletu levego lep be a hovisszanyerobe, de igy abbol a direktbe kifujt elhasznalt levego homerseklete legalabb +10C°koruli. Ezert szuletett az az otlet, hogy ha mar van talajhocserelore lehetoseg, akkor a csobe meg egy belso csovet helyezni, igy a kidobasra itelt +10C°-os levego tovabb kerul a talajregiszterbe, ahol idealis allapotban a belepo friss levego homerseklete peldaul -5C°, de a kifujt levego homerseklete mar nem +10C°, hanem csak -2C°. Igy annak az egy csonek es a tartozekainak az araval dragabb a talajregiszter bekerulesi koltsege. Igy cserebe kivedjuk a lefagyast a hazban levo hocserelonel, ami ujabb energiamegtakaritast eredmenyez.
Engem az alábbi kis teszt meggyőzött, hogy nem szabad kihagyni a hővisszanyerős szellőzést! Az a komfort amit nyújt az szerintem sokkal többet ér, mint az a pár száz kWh, amit megspórolsz a fűtésszámlán. Ez utóbbi inkább csak egy kellemes velejárója a folyamatos és friss levegőnek.
A csőrendszer kiépítése sk is megoldható, radásul nem kell az aranyáron kínált komplett rendszereket megvenni. Spiro csőből, vagy merev laposcsatornából is meg lehet építeni aránylag olcsón! A gyári gépek valóban nem olcsók, de lehet építeni is, ha van hozzá kedved, műszaki érzéked, időd. De ha csak helységenként egy nyitható ablakod van, akkor már meg is spóroltál egy rakás pénzt amiből akár profi szellőztető gépet is vehetsz, nem kell kísérletezned.
„Max von Pettenkofer a belső levegő minőségét a levegő CO2 tartalma alapján értékelte. Megállapította, hogy 1000 ppm maximális CO2 tartalom a „jó levegő” kritériuma.”
Mivel sok szó esett mostanában a lakásokban felgyülemlett Co2 tartalomról,csináltam egy tesztsorozatot,hogy átfogóbb képet kapjatok a valós értékekről. Természetesen,ez csak az én házamra vonatkoztatható,ezekkel az értékekkel és paraméterekkel együtt.
2 szintes családi ház, a fűtésbe és szellőztetésbe bevont területek: alsó szint 133nm,felső szint 112nm, össz. 640 légköbm.
Mivel működik hővisszanyerős gépi szellőztetés,és a mérés idejére kikapcsolható, valós kép kapható a Co2 és a páratartalom alakulásáról mivel a szellőztetést kivéve minden tényező állandó marad.(lakók száma,nm,térfogat,stb)
A mérést 6 egymást követő napon végeztem,gépi szellőzéssel és annak mellőzésével.(egy nap szellőzés egy nap mellőzés)
A külső környezet: 160,7 Bf (tengerszint felett) -2 és +2 C közötti hőmérséklet, 550 ppm
Az épület n50 mellett 0,4 h-1 légcsereszámmal rendelkezik.
Szellőzés mellőzése:
Hálószoba: 18.66nm, 46,65 légköbm, 2 felnőtt
A mérés kezdetén 22 óra, 22,5 C, 49% párat., 1050ppm
A mérés végén 8 óra, 23C, 57% párat., 2550ppm
Gyerekszoba: 22,38nm, 55,95 légköbm, 1 gyerek
A mérés kezdetén 20 óra, 22,5 C, 47% párat., 1010ppm
A mérés végén 8 óra, 22,5 C, 53% párat., 1740ppm
Dolgozó szoba: 25,49nm, 63,73 légköbm, 1 felnőtt
A mérés kezdetén 20 óra, 22,5 C, 47% párat., 970ppm
A mérés végén 23,30 óra, 23,5 C, 50% párat., 1540ppm
Nappali: 29,36 nm, 79 légköbm, 2 felnőtt és 1 gyerek (ezt egy 240x240-es nyílás összeköti egy másik ugyanekkora helységgel)
A mérés kezdetén 15 óra, 22,5 C, 49% párat., 1000ppm
A mérés végén 19 óra, 23 C, 50% párat., 1300ppm
Gépi szellőzéssel:
Hálószoba: 18.66nm, 46,65 légköbm, 2 felnőtt
A mérés kezdetén 22 óra, 22,5 C, 43% párat., 860ppm
A mérés végén 8 óra, 23C, 44% párat., 1020ppm
Gyerekszoba: 22,38nm, 55,95 légköbm, 1 gyerek
A mérés kezdetén 20 óra, 22,5 C, 43% párat., 830ppm
A mérés végén 8 óra, 22,5 C, 43% párat., 950ppm
Dolgozó szoba: 25,49nm, 63,73 légköbm, 1 felnőtt
A mérés kezdetén 20 óra, 22,5 C, 43% párat., 830ppm
A mérés végén 23,30 óra, 23,0 C, 43% párat., 910ppm
Nappali: 29,36 nm, 79 légköbm, 2 felnőtt és 1 gyerek (ezt egy 240x240-es nyílás összeköti egy másik ugyanekkora helységgel)
A mérés kezdetén 15 óra, 22,5 C, 43% párat., 830ppm
"Egy hőcserélőnélküli légcserélő ami napi 6órában szakaszosan(reggel, délben, este) cseréli a levegőt óránként ~250m3/h"
Fűtési szezon külső átlaghőmérséklete legyen 5 fok
hossza 200 nap
belső hőmérséklet 20 fok
(200napx6óra=) 1200 óra x 250 m3 x 15 fok (külső-belső hőmérséklet különbég) x 0,00033 kWh/fok/m3 (levegő hőszállítása) = kb 1500 kWh szelőzési hőveszteség évente
ez 18 ft/kWh gázból előállítva évente 27 000 Ft szellőztetési energiaveszteség
Ebből tudna visszanyerni valamenyit egy hőcserélő (a hatásfoka arányában)
"akkor a teli idoszakban a kifujt levegot vegigvezetnenk a talajhocserelon es igy nem a szabadba fujnank ki a + homersekletu levegot egyenesen a hocserelobol, hanem kihasznalnank a benne levo hoenergiat."
Itt valamit nem értek: ami levegő kijön a hőcserélőből, az a külső levegőnél csupán mondjuk 4 fokkal melegebb (hőcserélő hőlépcső). Ezen 4 fok felét/háromnegyedét kellene viszanyernie ennek a duplacsövű talajcsőnek?
100 m3/h légáram és 3 fok nyereség = óránként 0,001 kWh nyereség = naponta fél forint energianyereség, a megtérülési idő minimum kétszáz év.
Vagy rosszul értek valamit, vagy rosszul számoltam valamit.
a véleményed érdekelne. Egy hőcserélőnélküli légcserélő ami napi 6órában szakaszosan(reggel, délben, este) cseréli a levegőt óránként ~250m3/h és a ház légcsere igénye ~300-350, az a fűtési számlán ront vagy javít, vagy nem számottevő?Azon beszélgettünk a barátommal hogy nekem nem is biztos kéne erőltetnem ezt a hőcserélőt, mert igy is vicces a gázszámlám és egy 250-300forintos beruházás nem feltétlenül lenne ésszerű... mondjuk komfortban biztos jobb lenne ha kvázi nonstop menne, de igy sem kevés az oxigén érzésre... Köszi
Ha én csak annyit csinálok egyelőre, hogy a légkezelőt elől komplett kihagyom a talajhőcserélőt és rábízom az elektromos előfűtőjére, akkor úgy is működik - figyelembe véve az emelt villanyszámlát?
Aztán ha a pénztárcám megengedi - még a kert rendezése előtt - be tudom elé építeni a talajhőcserélőt.
Egyébként az SEWT azért tetszik, mert közvetítőközeges. De érdekes a cső-a-csőben rendszer is. Ott milyen csöveket használtok? (baciktól szoktak általában tartani)
Azert egy kicsit a rajzon levo rendszer mas mint amit Te itt irsz. Tudod ,hogy en sem vagyok a talajhocserelo hive, mert szerintem is csak jo tervezes kerdese es nincs fagyveszely a hocsereloben. De ma sajnos a gyartok bemagyarazzak a felhasznaloknak, hogy epitsenek talajhocserelot, mert az telen megvedi a fagytol a hocserelot es nyaron meg hut is egy kicsit a hazat.
Ezert lett az, hogy annak idejen elmelkedtunk rola, hogy amennyiben kialakitanank egy cso a csoben talajhocserelot, akkor a teli idoszakban a kifujt levegot vegigvezetnenk a talajhocserelon es igy nem a szabadba fujnank ki a + homersekletu levegot egyenesen a hocserelobol, hanem kihasznalnank a benne levo hoenergiat. Igy a vegen a beszivott es a kifujt levego kozti homersekletkulonbseg nagyon kicsi lenne, maximum 1-2C°. Igy nem kell tartani a fagyveszelytol a benti hocserelonel es nem kell akkora utanfutes a befujt friss levegohoz a teli napokon.
Sajnos nem ismerek közelről semmiféle talajhőcserélőt.
(nem vagyok épületgépész szakember sem)
Annyit tudok, hogy ez a terület is olyan, mint a rekuperátor (és sok más újdonság, amihez ma még csak kevesen értenek): egy laikus nagyon könnyen beugorhat olyan mértékű beruházásba, amely nemhogy nem fog hozni egy fillér nyereséget sem számára vagy 20-30 évig, de talán meg sem fog térülni az ő életében.
Nem kell megijedni a levegő előmelegítő vilanyfogyasztásától, hiszen egyrészt a fűtési szezonnak csak egy kis részében van szükség a levegő előmelegítésére (csak mínusz 2-6 fok alatti időben, ez a hőcserélőtől függ) és amikor kell, akkor sem túl sok watt kell neki.
"Mi történik akkor, ha első lépcsőben beszerelek egy Helios KWL EC 300-as légkezelőt és az első télen rábízom a villamos előfűtésre a beszívott levegő előmelegítését?"
Szerintem az történne, hogy egyelőre nem adsz ki pár száz ezer forint beruházási költséget, cserébe lenne évente pár ezer forint extra villanyszámlád.
"Hőcserélős rendszert szeretnék építeni talajregiszterrel."
A talajregiszter és a levegő hőcserélő két teljesen eltérő rendeltetésű dolog.
A talajregiszter célja:
- télen a talaj hőjéből valamenyit átadni a bejövő szellőző levegőnek
- nyáron a bejövő szellőző levegő hőjéből valamennyit átadni a talajnak
A talajregiszternek jól hővezető kapcsolatban kell lennie a környezetével.
A hőcserélő céja: a lakásból távozó, ideális hőmérsékletű levegő hőmérsékletéhez közelíteni a kintről bejövő szellőző levegő hőmérsékletét.
A hőcserélőt jól el kell hőszigetelni a környezetétől.
De azt nem értem, hogy mi lehet egy kívülről hőszigeteletlen hőcserélő célja? Télen a lakás a lakásból távozó meleg levegővel fűteni a talajt? Vagy nyáron a lakásból távozó meleg levegővel lerontani a talaj hűtő hatását?
Ha viszont hőszigeteled, akkor nem alkalmas talajregiszternerk, hiszen nincs termikus kapcsolata a környező talajjal.
Mi történik akkor, ha első lépcsőben beszerelek egy Helios KWL EC 300-as légkezelőt és az első télen rábízom a villamos előfűtésre a beszívott levegő előmelegítését?
Gondolokozok egy ilyen rendszerben, de amennyire lehet, elosztanám a költségeket a következő 1-2 évre.
Hőcserélős rendszert szeretnék építeni talajregiszterrel. Szeretném kikérni a véleményeteket.
A talajregiszter sajnos a hideg felé lejt. Szeretném a cső a csőben rendszert alkalmazni(Éljen Peterch), 1 ellenirányú rekuperátorral. A telek végén hatalmas árok van ahonnan az elszívást és befúvást is meg tudom oldani. A csővel még gondban vagyok. Lehet, hogy spirocső lesz(200-as és 100-as belül), mert a talajregiszter csőre 14500+áfa/m árat kaptam. A cső hossza a földben csak 20 méter lenne. A ház 60 centis kőfalból készült, 10 centis szigeteléssel. Nekem csak a páratartalom csökkentése a cél. Nyáron rekupec nélkül menne be a „hideg levegő”
Tudnál esetleg javasolni egy lehetséges megoldást, ha csak a szigetelés felett tudom megoldani a levegő elvezetését? Pl. Milyen csöveket használjak, milyen szigeteléssel, és mennyi legyen a Sonoflex cső aránya a csövek teljes hosszához képest? Azt mivel szigeteljem le és mennyi szigetelést rakjak rá?
A Sonoflex cso nagyon jo dolog, csak nem egy komplett gerincrendszer megepitesere, mert igaz, hogy hangcsillapitasilag kivalo, de amellett a legellenallasa is magasabb a simafalu csonel. Igy nagyobb ventiteljesitmenyre lesz szukseg, ami ha hosszabb csovezest akarsz kiepiteni, akkor nem biztos, hogy az altalad kinezett hovisszanyero berendezes ventijei tudni fogjak a kivant legmennyiseget.
Valamint a flexicso sajat szigetelese nem elegendo egy futetlen terben valo uzemeltetesnel. Nagyon nagy lenne a hoveszteseg a futesszezonban.
Van esetleg olyan készülék, amit kimondottan javasol valaki a fentiek árkategóriájában? Kb. 360m3-es lesz a ház, ahhoz mekkora teljesítményre van szükség? A fentiek közül melyik lenne jobb számomra?
A szellőztetés csöveit Sonoflex szigetelt csővel szeretném megoldani a tetőben az ottani szigetelés felett mennének a csövek. Ez így okozhat-e problémát, mire kell odafigyelni a csövek szerelésekor, ha magam szeretném kivitelezni a munkát? Kell azokat a csöveket még pluszban szigetelni?
Nem csak a szellőztetéshez használnék ilyen csöveket, hanem ha majd lesz légfűtéses kandalló, annak a melegét is majd ilyen csöveken szeretném elvezetni a lakószobákba.
