Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Csak a poláris szemléleten alapuló szavak esetében beszélhetnénk poláris szavakról, jóllehet egy szó önmagában még nem is feltétlen poláris ekkor sem, csak szemléletmódtól függően.
Tovább megyek. Apostolság mint funkció nem az Istentől elrendelt funkció egy speciális gyülekezeti pozíció elválasztására. Minden apostol magát tette apostollá azzal, hogy funkcióvá tette azt egy jeruzsálemi gyülekezeti alkalmon. A tekintély nevesítésével tovább rontottak az evangélium egyenességén, mivel nem értették meg Jézusnak azt a mondását, hogy ne hívjátok magatoknak doktornak, mesternek, atyának az nem csak a doktor, mester és atya cím elutasítását jelentette, hanem arra utalt, hogy ne lépjenek fel semmilyen tekintéllyé nevesített pozícióban.
Pál apostolról az egész újszövetség árulkodik, hogy csakis magát tette apostollá. Jézus bizonyságtételre hívta el, Péter és Jakab csak - igaz ostoba és értelmetlen - parancsolatok átadásával küldi el a pogányokhoz, nem pedig apostolként. Amikor Pál apostolként lesz megemlítve, az csakis és kizárólag a saját szájából esett megemlítéseknél fordul elő.
"Az evangéliumban sem szabad vakon hinni, hanem meg kell győződni annak megbízhatóságáról."
- így van. Nekem is azért van hitem, mert 1. láttam megvalósulni mások életében 2. megtapasztaltam Isten erejét működni a saját életemben. A tapasztalat és a hit (és a cselekedetek) abszolút nem zárják ki egymást.
Pál nélkül is világosan látja az ember az ÓSZ és az ÚSZ közötti összefüggéseket, azt, hogy vérontás nélkül nincs bűnbocsánat, hogy az ÓSZ-i áldozatok előre mutattak a végső és tökéletes áldozatra, aki által (és csakis általa) lehet bemenetelünk az Atyához.
Jézus váltságműve csak azoké, akik elfogadják, akik elutasítják, azok a legértékesebbet dobják ki az ablakon (és persze nem az övék).
"Hogy Pál mellékesen megemlíti a szeretetet a levelében"
- hallod, teljes elfogultságot itt egyértelműen felszínre jön. Mellékesen???? Mikor egy teljes részt szentel levelében a szeretetnek, s azóta is világszerte hívő és hitetlen emberek egyaránt a szeretet legjobb leírásának tartják az I.Kor. 13.-at!!! "Mellékesen" sokkal részletesebben beszélt a szeretetről, mint Jézus (aki inkább megélte és bemutatta). De ez az idézetemből is egyértelműen kiderül.
"Isten akarata ellenére bekerültek a Bibliába."
- hallod, te olyan területre merészkedtél be, amely nagyon veszélyes. Ezek a kijelentések nagyon veszélyesek, remélem vállalod majd érte a felelősséget Isten előtt. Mi alapján mered kijelenteni, hogy "Isten akarata ellenére"?
" még nem teszel különbséget igazság és hamisság között"
- köszi.
"A test kívánságainak fegyelmezése csak a szív gonoszságát erősíti meg,"
? miért?
"az első nap nem a megtérést kellett volna hirdetnie Jézusnak, hanem az ő kereszthalálának a megváltó hatalmát, amit viszont sehol nem tesz meg. Miért?"
- hát, Jézus sokmindent nem kürtölt ki: pl azt sem hogy ő a világ Megváltója. Észre kellett venni. Nem lenne visszatetsző, ha Ő hirdette volna mindezt?
"Mondj a kereszthalál történetén kívül valamit, amire leveleiben épít Pál és az evangéliumban található tanítások közül veszi"
- mondtam, és számtalan egyéb példát lehet hozni. (úgy veszem észre téged ezek nem érdekelnek)
Értem a problémádat, Jézust amikor elfogadjuk Ő tényleg megvált bűneink következményeitől. Azonban Neki nemcsak arra van hatalma, hogy megbocsásson, hanem arra is, hogy megtisztítson minden álnokságtól.
Ettől függetlenül továbbra is ebben a világban élünk, ahol, ha nincs is szükség teljes újbóli megtérésre, lábainkat újból és újból meg kell mosni (mert a világ szennye ráragad). Jézus ezt mutatta be a lábmosásnál: Péter végül azt kérte, teljesen mossa le őt Jézus, tetőtől talpig, Jézus viszont azt mondta: aki már egyszer lefürdött, az tiszta, annak már csak a lábát kell megmosni.
Nem ismerlek, de természetesen elképzelhetőnek tartom, hogy volt negatív élményed Pál radikális megfogalmazásait illetően. Valóban, lehet negatívan alkalmazni/értelmezni az Igét is, ám ezekből a sérelmekből ki kell jönni, és az embernek meg kell tanulnia elvonatkoztatnia személyes sérelmeitől, és úgy vizsgálni Isten üzenetét.
Pál szerintem is követett el hibákat (Péter is), ettől függetlenül Isten üzent rajta keresztül az emberekhez (s ma is üzen pl a levelein keresztül). Jézusnak - Pálhoz hasonlóan - voltak hasonlóan radikális megfogalmazásai.
Először is meg kellene határozni, hogy valójában a HIOT mire is való, mikor beszélhetünk HITRŐL és mi az az érzet ami azzá is teszi valóságossan és mennyi időig is tart egy egy hatásmechanizmusánál!
Kérdés, hogy a HIT generálja e a cselekedetet, avagy az akarat, az ész, a "muszáj tenni valamit" érzet...., mert maga a hit egy érzés....és ha ez az érzés váltja ki a tettekre való hajlamot és megtételét, akkor generálja egymást..., de ehhez nagyon is tudatosnak kell lenni..., ami logikára és megfontoltságra utal! Hit Istenbe....., amire valaki rávágná, hogy állandó szinten van pillanatról pillanatra, de ez nem így van valójában, mert a hit egyszeri arra a valamire, úgy ahogyan azt pszihésen átélte...., vagyis a hit nem is az már, amit az egyházak sugallnak róla....., mert átmegy a hit egyféle tudatos formában, ami természetes arra a tárgyára kivetítve....., hiába ösztönzik, hogy a hit állandósága a legfontosab, ez nem igaz ! A gyógyíthatatlan betegségek esetén a gyógyulásban vetett hit felerősődhet, egy felsőbrendűségtől, mondjuk Istentől....várja ezt a csodát a beteg, mert az orvosok már kudarcot vallottak....., de mint tudjuk a halálozási arány a keresztény betegek esetében is igen nagy....., vagyis a hit hiábavalónak tünik, inkább beletörödésnek fogja fel a halálérzete előtt, ha nem javul az állapota.... Ilyen esetben milyen cselekedetekre gondoltál, ami igazolja a hit cselekedetek nélkül holt?
Pál megtérése nyílvánvaló hazugságnak tünik.....a galatai levél és Lukács írása alapján.... Ha Pálnak Isten jelentette ki egyszülött fiát....., / kire is gondolhatott itt....? Izraelre, avagy Jézusra....? :) / akkor nem személyesen Jézus...., ami igen csak aláássa Lukács szavahihetőségét! Az apcsel egy hősköltemény lenne csupán ami Pál magasztalását hivatott hírdetni....? Ha testtel és vérrel nem tanácskozott...., akkor filep, Jézus és a tanítványok sem jöhettek szóba....., de vakká sem vált ..... Miképpen nevezi magát apostolnak, holott senki nem választotta be a 12-be----? Miképpen nevezi apostolnak érét, holott ő sem volt az? Pálról pedig úgy nyilatkouik, minzha nem lenne apostol, vagy csak a zsidóknak lenne és ő maga a pogányoknak, holott Péter erről így beszél.....: "És mikor nagy vetekedés támadt, felkelvén Péter, monda nékik: Atyámfiai, férfiak, ti tudjátok, hogy az Isten régebbi idő óta kiválasztott engem mi közülünk, hogy a pogányok az én számból hallják az evangyéliomnak beszédét, és higyjenek."
Pál esetében nem elég pátyolgatni , hogy ő is követ el hibákat. Ez oda vezet, hogy ismételten kézlegyintéssel intézzék el az evangélium elferdítését mert így nem veszik súlyosaknak, nem tekintik komolynak Pál tévedéseit, és így hagyják nyugodtan ücsörögni a keresztényeket az írástudóik markában.
Azért ne vetítsd ezt a történetet olyan Bibliai egyserűséggel le. A döntések sokkal összetettebbek, mint hogy a páciens hisz vagy nem hisz, cselekszi vagy nem cselekszi. Ha ugyanis nem hisz az nem azért van mert olyan kedve támadt, hanem mert például tapasztalata van az orvos felől, hogy ne vegyen készpénznek tőle dolgokat.
Itt is van a hitnél és a bizalomnál egy fontosabb döntő tényező, például az orvos SZAKÉRTELME. Ennek felmérését teljesen kihagytad a példádból, pedig ez dönti el a hit felvállalását a páciens részéről az orvos tanácsai felől, vagy azok egyenest elutasítását.
Az evangéliumban sem szabad vakon hinni, hanem meg kell győződni annak megbízhatóságáról. Ez pedig csak tapasztalatok által lehetséges, nem pedig mindenféle hit által.Ha azonban meggyőződtél, akkor azt jelentheted ki, hogy tudod, hogy igaz, nem pedig azt, hiszed hogy igaz.
halálával kifizette a te bűneidért és az én bűneimért a váltságdíjat
Ez egyszerűen nem igaz. Az evangéliumban Jézus nem váltságdíjat hirdetett meg, hanem a vétkeink bocsánatát. Ha a váltságdíj igaz lenne, akkor Pál eltörölte egyszer és mindenkorra, teljesen feleslegessé varázsolta a megbocsátás szükségességét.
Mert ha eltörölte, akkor mit is kell megbocsátani? Ha valamit mégis meg kell bocsátani, akkor van valami bűn, amit mégsem törölt el?
Hogy Pál mellékesen megemlíti a szeretetet a levelében, és Jézus is beszél róla, még nem teszi Pál tévedéseit igazzá. Politikusok is beszélnek a szeretetről, sőt a békéről, sőt az igazságról, mégse veszi senki a tévedéseiket készpénznek. Pálnál azonban kötelező minden félreértését Isteni kinyilatkoztatásként kezelni, mert levelei püspöki hatalmi megfontolásból szándékosan, Isten akarata ellenére bekerültek a Bibliába.
Mert még nem teszel különbséget igazság és hamisság között, mert hit által minden igaznak fogadtatik el. Ha Jézus szerint választod azonban inkább az igazságot, akkor eljuthatsz oda, hogy a hit másodlagos dolog, és vagy képes a tapasztalat megismeréssé tenni, vagy ellenőrizhetetlen vakhitekben kergeted az elmédet. A keresztények jól el vannak ezekkel a tévhitekkel, csak senkinek nem segít valóban az életben, hanem inkább káoszhoz és lelki zavarukhoz vezetnek.
Semmi ellentétet nem látok
Mert nem abban van az ellenét amit idéztél, hanem a gonoszság gyökerének megnevezésében. Jézus a szív keménységéből vezeti le a gonoszságot, Pál apostol a test kívánságaiból. Ha ez neked nem ellentét, akkor szándékosan csukod be a szemed. A hibás levezetés hibás megoldás ajánlására vezet Pál apostolnál, evangélium ellenesen. A test kívánságainak fegyelmezése csak a szív gonoszságát erősíti meg, és a hívő másféle vétkek szaporításában fog jeleskedni. (Például atyjafiait hit által fogja megvetni, vádolni, kárhoztatni, sérteni és káromolni, ami mögött nem a kívánságai, hanem ugyanúgy a gonosz szíve és elméjének értetlensége fogja hajtani)
Jézus tökéletes áldozat volt
A farizeusoknak, de nem az Istennek. Istennek valójában a saját fiának a gonosz kezeink által történt meggyilkolását jelentette, akkor is, ha ezt te szándékosan félreértelmezed. Követheted Pál apostol tévedését ebben az ügyben, de akkor ellen állsz Jézus tanításának, aki a szőlősgazda példázatában világosan kijelenti, hogy a gazda a szőlőmunkások vétkét nem önmaga engesztelésére használja, hanem a szőlőmunkások elvesztésére. Jézus az evangéluiumban magyarázza a halálát, pontosan itt is, és sehol sem úgy hogy ő az Isten kiengesztelésére jött volna. Ha Pál apostol megváltás elmélete igaz lenne, akkor már az első nap nem a megtérést kellett volna hirdetnie Jézusnak, hanem az ő kereszthalálának a megváltó hatalmát, amit viszont sehol nem tesz meg. Miért? Mert az egészet Pál találta ki.
semmit nem ismer Pál az evangéliumból
Igen továbbra is állítom. Mondj a kereszthalál történetén kívül valamit, amire leveleiben épít Pál és az evangéliumban található tanítások közül veszi. (Ne "a méltó a munkás a jutalmára", mert azt sem onnan veszi, hanem Mózesből)
Isten előtt csak együtt elégséges (már hit és cselekedet)
Tévedsz. Az igazság nem hit, hanem tapasztalat és megértés kérdése. Istenben szintén nem hinni, hanem megtapasztalani kell. Jézus maga is szétválassza példázataiban amikor a hívőket kirekeszti, meg azokat akik uramuramoznak, és mindenkit bevon, aki pedig irgalmasságot és igazságot cselekedett.
Nem elégséges a hit és a cselekdet együttese Isten előtt, már csak azért, mert a hamis nézetekben való hit még nem teszi Isten előtt sem igazzá, sem elégségessé az, ha valaki azok szerint még cselekszik is.
Nincs hit önmagában, azaz amely hit megtapasztalhatatlan, az tévhit. Jézus evangéliuma alapján a hit egyedül annyi a tájékozatlan kezdőnél, ami az útra viheti, de amikor az úton jár, az már nem a hit, hanem a megismerés útja. Azért mondja Jézus hogy keressétek az igazságot, hogy megismerjétek. A hitnek semmilyen különös jelentősége nincs, a keresztények fújták fel óriási lubbalonra, amiben nincs semmi csak levegő, sem tapasztalat, sem valóság, hanem puszta képzelődés által elfogadott ellenőrizhetetlenségek halmaza, ilyeneket Pál apostol minden fordulóban feltalált egyet.
Aminek jelentősége van az evangéliumban az az szeretet gyakorlása, Isten és az élet igazságainak megismerése és megértése, ami tanítványságra képes vezetni, nem pedig hívőségre. Tehát nem Istenben való hit, hanem Isten megismerése, ennek cseréjére talán még időben nem ártana eljutnod.
Jakab észrevétele csak Pál apostollal szemben megemelt hangja miatt jelentős, azonban a hit misztifikálását már ő sem volt képes leleplezni. Ez ugyanis akkor lép már fel, amikor a hit nevében nem tesz különbséget az ember igaz és hamis között, hanem minden igaz lesz a szemei előtt, akár hazugság akár tévedés legyen az, csak szívből legyen elfogadva. Sem az apostolok, sema keresztények nem értették meg, hogy Jézusban hinni, a kezdők bizalmát jelenti. Jézussal járni az igazság megismerését és megértését fogja már jelenteni.
Soha ne emeld fel a hit fonotosságát úgy ahogy Pál apostol, vagy ahogy a keresztények teszik, mert Isten előtt teljesen nem számít hogy mit hiszel, amikor éppen a jót vagy gonoszt cselekszed.
Isten előtt nem a hitnek kell teljessé válni, hanem a szeretetnek. A hit teljessé válásának a fogalma Pál apostol találmánya, hogy saját felfogását feltétel nélkül legyen képes elfogadtatni (ezt jelenti a hit által!!!)) a helyi gyülekezetekkel, de csak a keresztények megtévesztéséhez vezetett.
Próbálok segíteni, hogyan igazolja egyik a másikat, azaz a hit a cselekedetet és fordítva. Képzeld el, hogy van aki súlyos beteg és az állapota nem javul, hanem egyre romlik. Mondjuk életmódja, genetikai adottsága következtében nagyon kövér, ennek következtében cukorbeteg lett, és magas a vérnyomása. Amikor az orvos feltárja előtte, hogy van lehetőség a gyógyulásra, legalábbis az állapotának az egészségeshez közeli helyzetbe hozására, akkor vagy pesszimista marad, vagy megérti az orvos utasításait és hinni kezd abban, hogy esélye van a gyógyulásra. Az orvos elmagyarázza mit, mket kell tennie, pl. tudatosan sokkal több mozgás, torna, diétás étkezés minőségileg, mennyiségileg, a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek rendszeres szedése. A beteg már hisz, van hite, de nem tesz semmit, vagy túl keveset az orvosi utasításokkal összhangban, ezért az állapota nem javul. Tehát hiába van hite, a hite halott cselekedetek nélkül. Ellenben, ha hittel, kitartóan cselekszi a megadott utasításokat, akkor akár meg is gyógyulhat, mindenesetre az állapota jelentős mértékben javulni fog.
Ha pedig, csak cselekszik, de nem hisz a gyógyulásában, akkor a cselekedet olyan immel-ámmal fog történni, és idő előtt feladja, mert nem hisz az eredményében.
Tehát ebből is látható, hogy a hit és cselekedet egymást kiegészíti, sőt kiteljesíti, egymás nélkül csonka mind a kettő.
Márpedig te is hiszel Istenben. Abban igazad van, hogy szűkíteni kell a meghatározást. Isten lézezésében hiszel. Az viszont más kérdés, hogy minek-kinek gondolod? Milyen megnyílvánulásai, érzékelhető, vagy képzeletbeli tulajdonságai vannak szereinted?
De, hogy létezik számodra is, az biztos. Van valaki/valami aki a jellemzői alapján nem egyszerűen értelmes lény, ember, teremtmény, hanem külön szó illeti: Isten. Ennek pedig oka van.
Akkor hagyjuk ki az elmét...., mert """ a metafizika a filozófia azon területe, amely a létező dolgok fajtáiról és létezési módjaikról szóló kérdésekkel foglalkozik.""" Tehát foglalkozik...., mondjuk a test-lélek-szellem kérdéseivel....., a külvilággal, a természettel, stb....jelenségekkel..... Nem hiábavaló......, de eleddig Isten személyét valahogy nemt tudták azonosítani, sem sok sok dolgot bizonyítani másként, mint kidolgozott módszereikkel....saját maguknak igazolva... Valójában nagyon sok terület van még a tudomány előtt, amiről ma még fogalmunk sincs, de azért igyekszik az emberiség...., valamerre.... :)
Nos én azért beszélek Élő Istenről, mert ez az a személy, akire hivatkoznak a vallások, hogy van létezik és örök, de ha ez szimbólum, akkor azt mondják és ne mást, ha pedig létezik, akkor nem halt ki....!
http://hu.wikipedia.org/wiki/Metafizika Ez a kis összefoglaló is sok érdekességet vet fel a gondolkodók gondolataiknak a tovavitelében, kritikáikban..... Pl......:http://hu.wikipedia.org/wiki/Metafizika#Test_.C3.A9s_l.C3.A9lek
Gondolod, hogy a Metafizikai elmebajnokság megoldja az Isten személyét és leleplezhetővé válik, hogy vajon milyen is Ő?
A vallás legtöbbje egy Élő Istenről beszél, de még senkinek nem volt szerencséje vele találkozni, bár helyette a szent könyvek igéit szavalják naprakészen , mintha tőle származna.... :)
