Azért én nem lennék benne annyira biztos, hogy nincs köze a parcális deriváláshoz. Mindenesetre a differenciálformák deriválásához van köze. A Stokes-tétel szerint ez a bizonyos határképzés-operátor a differenciálformák külső deriválásának a duális operátora.
Homotópia-előadáson is volt ez a parcdiff-jel, és ha jól értem, a felületet jelenti, de semi köze nincs a parciális differenciáláshoz, csak a jel ugyanaz. Persze itt a pí is mindent jelent, csak 3,14-et nem :)
Egyébként a Szőkefalvi-féle Differenciálgeometria nekem is megvan, de az nem topológia könyv. Mint mondtam, én nem vagyok a téma szakértője, viszont van egy régi könyvem, ami szerintem rendkívül tömören, érthetően, ugyanakkor kellően precízen is tárgyal alapvető topológiai témákat. V. G. Boltyanszkij, V. A. Jefremovics: Szemléletes topológia, harmadik kiadás, Tankönyvkiadó 1976. Ami egy fizikusnak érdekes, az szerintem a kombinatorikus topológia. Ezt kb. 70 oldalon nagyon jól összefoglalja. Fundamentális csoport, homológiacsoportok és a homológiaelmélet néhány alkalmazása. Az egész könyv egyébként csak 156 kisméretű oldal.
Aztán, ha ez megvan, egy kicsit komolyabb könyv: C. Nash, S. Sen: Topology and Geometry for Physicists, Academic Press, 1983. Ez kapható az amazon.com-on, én is ott vettem.
A húrelméletig én nem jutottam, de beszereztem egy érdekesnek tűnő online jegyzetet: String Theory on Calabi-Yau Manifolds. Még nem olvastam el, de a tartalomjegyzéke alapján nekem értekesnek tűnik.
Ugye az ezen az oldalon lévő jegyzetre gondolsz. Mondhattat volna, mert akkor mindenki látta volna, miről beszélsz.
Az 1.1.1 példabeli jel (ami ugyanolyan mint a parciális derivált jele) maga a "határa" szimpólum (parcdiff)Dn jelöli Dn határát. Talán az zavar meg, hogy ott Dn pereméről beszél Dnhatára helyett. Fogalmam sincs miért, szerintem szinonímaként kezeli ezt a két szót. De szóljatok, ha tévedek. Mi a különbség perem és határ között?
Ha nem ez lett volna a kérdésed, bocs.
Egyébként engem is érdekelnek ezek a dolgok, és én sem tudom valami jól őket, úgyhogy kérdezgess csak nyugodtan. Legfeljebb együtt kérdezgetünk.
koszi a parcialis deriv oke :)) nem azzal van gondom, inkabb a topologiaban alkalmazott jelolessel. Most mar kicsit jobban latom, persze a megertestol tavol vagyok. a szimplicialis homologiacsoportoknal jott elo. egyelore ugy latom hogy poliederek->szimplicialis komplexusok mint a poliederek altalanositasai es utanna jon ez a peremkepzes. de persze lehet hogy suketseget beszelek. majd olvasgatom, nezelodom, kerdezek es hatha :))
igazabol az egesz azert erdekel mert erdekel a hurelmelet . es onnan jottek elo jelentos hianyossagaim :)
es sajna meg a sokasagelmeletet is /diff.geo alapon. Szokefalvi alapjan/ csak most kezdtem nezegetni. talan ezert kerdezek hulyesegeket. de kosz a valaszt. Sla
Emlitett jegyzetet nem ismerem, ugyhogy a kerdest sem egeszen ertem, de azert megprobalok valaszolni: - a parc. diff jeloles diffgeometriaban u.a. jelenti mint az analizisben, vagyis egy tobbvaltozos fuggveny minden valtozojat - egy kivetelevel - lerogzitem, es az egy "kivetelezett" szerint derivalok. Ahhoz persze, hogy egy sokasagon "parcialisderivalni" tudjak, le kell rogziteni egy koordinatazast. Es itt johet a gond: a parcialis derivaltakbol osszerakott objektumoknak nem feltetlen lehet koordinatazastol fuggetlen definiciot adni (pl. vektormezo parcialis derivaltjaibol osszerakott matrix eleg csunyan transzformalodik, ha atterek egyik koordinatazasrol a masikra)
- az, hogy a golyonak mi pereme, nem diffgeometriai, hanem topologiai kerdes, igy elvileg paricalis derivalt sem kell a meghatarozasahoz
A 4. es 8. oszlopok lesznek azok, amikre kivancsi vagy. Ha esetleg magad is ki akarod szamolni, akkor a parcialis nyomasokbol szamolj vissza olyan koncentraciot, amilyet csak akarsz ...
hali konkret kerdes Stipsicz András jegyzetében is olvasom, de kellene néme gyorsító infó. még az elején az 1.1.1 es példában. használja a parciális differenciálás jelét, amikor az ndimes golyónak az n-1 dimes peremét /vagyis a gömböt/ határozza meg. érdekelne, hogy mit jelent itt a parc. diff. jel és hogy konkrét számítás kapcsolódhat e hozzá? és ha igen akkor egy példát pls. köszi Sla
Pl.:Egy levitációs szakember,vigyázzhatná a repgépek fekete dobozát, míg a teleportációt meg nem oldjuk, a gyors helyváltoztatás igényének kielégítésére.
hali a szokasos kerdesem /legalabbis az eddigi statok szerint :) /. Riemann geometriaval es kornyekevel foglalkozo jegyzetet tud vki? elsosorban onlanyra gondoltam , de ha ilyen nincs akkor papirost is ajanlhattok. Koszi sla
Szerintem nem biztonságosabb. Kicsit elkalandoznak odafönt a gondolataid, és már le is estél. Bár igazad van, ez felébredés után már nem sokat számít :-)
Mi köszönjük, nagyon jó kérdés volt. És még egy csomó igen jó kérdés van ám itt. Meg persze a válasz is rájuk. Például tudjátok mi okozza az esőszagot?
Nagyon nagyon hálás köszönet érte!!! ugy látszik én vagyok a tul bonyolult ...bocsi az idiota kérdésért és nagyon köszi. mostmár tudom mi alapján induljak el... örök hálám:))
egy nagy segítséget szeretnék töletek kérni. az lenne a problémám hogy egy fizika esszét kellene irnom arrol hogy a harkály kopogtatja a fákat de nem kap agyrászkódást ...cimmel.sajnos a könyvtárakban és az interneten sem igazán találtam ezzel kapcsolatos információt. kellene irni a harkályrol ugy általánosan (biológusan)és fizikai bizonyitással (képeletek és hasonlók) is hogy miért is van ez. nem tudom hol kellene megfogni egyáltalán a témát:(
abban szeretném a segítségeteket kérni hogy ha módotokban áll légyszives irjátok már meg nekem hol találok ehez a témához megfelelö szakirodalmat? ...mind biologiai mind fizikai vonalon vagy a kettöt együtt biofizikain:)
légyszives segitsetek nekem mert szorit a határidö (május 5) hogy ezt a 3-4oldalas irományt leadásra bocsássam.
Valóban nem konkrétan az adott téma(bár, lehetnek szellemierőhatások,amivel a gyakorló,nem szabadesés jellegel terheli környezetét?), csak a mechanizmusára lennék kiváncsi,ill.
az emberi elme hatása a fizikatörvényeivel kapcsolatban. Vagy már ez, nem fér bele a "fizikai" fogalom,fizikusi megközelítésébe(a fizikaivilágról, :) )?
Azonos tömeg-súly ember, a gravitációs jelenség mégis más.
Hova lesz a gravitáció?
Vagy az ez irányu szellemifejlődés nem kivánatos, vagy publikus?
Elnézést, lehet énvagyok már bizalmatlan, vagy parás ( fizikától-kémiától,a köztudatban, kicsit sok nekem a megismerhetetlen,az "elfogadott ismeretlen",a nem passzoló részlet).
