Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Megvan a megoldás. A feleségem eltett savanyúsága megromlott. Úgy csinálta, mint máskor is. A vizsgálódáskor derült ki, hogy a borkénnek lejárt a szavatossága. Na, akkor nézzük csak meg a thiovit szavatossági idejét amit 6 éve vettem. 3 év a szavatossága. Azt hittem , hogy az elemi kén örök életű. Ezek szerint ez volt a baj a tavalyi védekezésemnél.
A benapozottság,megvilágítottság -a tájolásokra vonatkozóan- megérne egy tanulmányt szerintem....konkrét adatokkal alátámasztva.Laikusként azt gondolom,nagy különbség nem lehet....
Esetemben az uralkodó szélirány mindkét tájolás(É-D,K-NY) esetén átlósan-oldalról fogja érni.
Szőlőnél napégéssel még nem találkoztam.... pedig itt azért szokott pirítani. :)
Beetee kolléga jól látja a dolgot a benapozás tekintetében. Az általam idézett szakirodalmi leírásokból kikövetkeztethető, hogy növény egészségügyi okai (is) vannak. Az uralkodó szélirányba telepített sorok között a levegő jobban áramlik, eső után nem alakul ki párás mikroklima, ami a betegségeknek(pl.peronosz )kedvez.
Nyáron, magas delelésnél ugyan reggel és este egymást árnyékolják a sorok, de elég hamar olyan szögállása lesz a napsugaraknak, hogy a legnagyobb felületet besüti a lombozaton.
Délben viszont, amikor a legintenzívebben sugároz, pont a legkisebb felületet mutatja-> nem lesz égés.
K-Ny: alacsony delelésnél a sorok egymást kitakarják, mindig csak egy oldalról kap megvilágítást.
Nyáron delelésnél sem lényegesen kisebb a felület, ezért a nem takart fürtök megéghetnek...
Értem,logikus is....,de azt még mindig nem tudom,hogy miért jobb az É-D,mint a K-NY-i tájolás...nálam kötött talaj van.
Nyáron a Nap körbejárja a sorokat,akkor is,ha É-D,és akkor is ,ha K-Ny-i a tájolás.Ősszel,amikor a Nap alacsonyabban jár a K-NY-i tájolású sorokat még eléggé bevilágítja...azonban ilyenkor már a É-D-i tájolású sorok leárnyékolják egymást.
" A tőkesorok irányának kijelölésénél az adott viszonyokhoz alkalmazkodunk. Sík területen futóhomoki ültetvényben lehetőleg K-Ny irányban vezessük a sorokat, kötött talajon az É-D, illetve Ék-Dny irányú sorvezetés is jó." (Forrás:Kozma Pál: A csemegeszőlő 1961)
"A sorokat domb, és hegyvidéken a fő lejtés, homoktalajon pedig az uralkodó szél irányára keresztben vezessük. Kötött talajon sík területen az É-D irány a legjobb " (Forrás:Kertészek új kézikönyve 1974)
Tehát ha homokos a talaj, az uralkodó szélirányra merőlegesen kell vezetni, mert így a keresztirányú sorok megakadályozzák hogy a szél a homokot elhordja.(kényszermegoldás). Az ideális irány az É-D , vagy a Mo.-on uralkodó szélirány Ény-Dk mert a sorok között a szél jobban tud járni, és a nedvesség hamarabb felszárad. (saját vélemény).
A terület fekvése és nagysága is érdekes, mert nem mindegy, hogy sík, vagy egy komoly déli lejtő. Meg az sem, hogy keresztben mondjuk csak 30m, hosszában meg 200, mert ez megint meghatározza az irányokat. Egyébként én a benapozottságot is nézném, hogy körbejárja a nap az ültetvényt, az uralkodó szél pedig leszárítsa a reggeli párát a levelekről (lehetőleg még mielőtt a nap kezdi sütni). De hogy mi a legjobb, azt nem tudom, nekem adottak voltak a sorok, szélirányra merőlegesen (kb. ÉK-DNY a sorok futása), ami nagy szélnyomást csinál a lombozatra, de legalább szárítja.
Jó választás, remélem előbb-utóbb én is hozzá jutok, ahogy a többi felsorolthoz is.
Viszont azt nem tudom, hogy oltottat adnak-e, vagy saját gyökerűt, mert nincs mindegyik fajtához egyértelműen odaírva. Erre majd figyelj, ha rendelsz.
Az idegen nevű szőlőkkel szerintem sokszor probléma, mi legyen a neve magyarul. A cirill betűsöknél ez még erősebben jelentkezik. Itt van például a választásod, ami szépen lefordítva azt hiszem "hajnali reménység" nevet kellene kapjon. De vajon szerencsés lenne-e így nevezni, vagy inkább a Nagyezsda Rannaja vagy hasonló átírással jobb-e?
Végül is a korai Nagyezsda lett a választottam, ami első helyen szerepel a javaslataid között.
Méltó párja lesz a Pölöskeinek, mert az orosz leírás szerint a fagyokig a tőkén tartható és ez házikerti körülmények között nagy érték. Mindig lesz mit csipegetni, nem kell leszedni egyszerre az egészet.
Másodikként a Piszankát fogom kérni . Egyelőre nincs időpont, hogy az illető mikor utazik haza, csak reménykedem benne, hogy összejön a dolog.
(Szerintem nem szerencsés, ha az orosz neveket angol átírással használjuk.
Talán jobb lenne, ha a Писанка magyar szövegben Piszanka lenne, mint a magyarul kimondhatatlan Pysanka. A piszanka jelentése az ukrán nyelvben egyébként "Húsvéti tojás".)
Az általad linkelt leírás nem csak szöveges magyarázatot ad a rezisztencia skála számértékéhez, hanem összeköti a védekezés (permetezés) szükséges mértékét a leírásokban megadott számértékkel.
E szerint az ajánlás szerint hármas fokozatig gyakorlatilag nincs szükség permetezésre. Hármas fokozatnál (pl. Moldova) elegendő egy virágzás előtti és egy virágzás utáni - összesen kettő) permetezés.
Utána viszont - értelemszerűen - rendszeres permetezéses védelemre van szükség.
"Egy újszülöttnek minden vicc új". Egy amatőrnek minden információ hasznos. Köszönöm.
Igazad van. Én még nem kezdtem el,de nincs mindenki úgy lemaradva mint én. Sajnos a munka leköt,még most végeztem. Reménykedtem,hogy mások is hasonló helyzetben vannak.:)
Tudom nem idevaló,de esetleg valaki tudna segíteni oltóvesszőkkel? Otelló és hasonló vörös borszőlő érdekelne. Kecskemét,Tiszakécske, Szolnok környékén érte megyek. Persze nem ingyen gondoltam. Köszönöm előre is!
