Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Most pontos aranyt meg nem tudok mondani.... majd mikor 10 centisek lesznek.... olyan 50%-osnak tartom a sikert a csapokra levetitve.... de tudom hogy mi volt a baj..... :(
Nem az idojaras, hanem az olto vesszokkel volt a problema. Nem tudtam annyi oltaagat szedni amennyit akartam volna.... mivel 2 darab 3 eves farol szedtuk az oszes oltoagat..... es bizony a vekonyabbak nem sikerultek ... de a vastagabbak 100%-osan mennek.....
Jovore ismet probalkozok, meg indolnak a fak, rejtett szemekbol es azokba az agakba meg majd pakolunk szemeket hajtora.....
Igen,sztem is ez a jó megoldás.Persze el kell találni a megfelelő alanyt /itt mondjuk lényeges,hogy a terület talaja is egyöntetű legyen /Nálam pl a korábbi gazda balfék művelésének-kukorica volt sokáig- a terület tetején sokkal vékonyabb a termőréteg,mint az alján...lemosódás/.
Gondolom a szilva-származékok jók lehetnek,a Weiva-Ishtara sztem jó páros,de az Adesoto sem rossz.Ezekkel-főleg a Weivával,nem szaladnak el a fák.
Esetleg ha a magoncőszi alanyon lévő őszbarackok jól szerepelnek egy próbát megérne őszi alanyú kajszikkal is próbálkozni / pl Rubira/,olvastam,hogy a franciák -persze megfelelő területi adottságnál-elég sok őszi-származék alanyt használnak kajszihoz /Rubira,Montclar,stb/
Én az itthoni alanyokban nem igazán bízok...elsősorban a "begyűjtött" szedett-vedettekre gondolok...de a faiskolaikban sincs sok bizodalmam...rossz a tapasztalat.
Nincs olyan fa amelyikben egy se menne ..... 3-4 ágba raktak csapokat áganként 3 db -ot ( ha jól láttam ) .... az 9 - 12 csap és nincs olyan amelyikben egy se menne tehet van olyan amelyikben 1 megy ... optimális esetben , tehát akkor azon a fán 10 % körüli a siker .
De persze ne mi találjuk ki , hogy mennyi ered be majd megosztja a tapasztalatokat a februári oltásról .
Én személy szerint nem hiszek a februári oltásban ... de ez magánvélemény . ( olyankor nincs nedvkeringés a fában ugyan az mint ha totál aszályban szemez valaki augusztusban ...sokkal nagyobb a nem jó eredés aránya mint ha rendesen lében vannak az alanyok )
Igazad van, én aki eddig összesen oltottam 1 piszkét és 1 ribizlit (élnem), most a tavaszon csináltam 6 db kajszi oltványt. Nem nagyon akarok fát venni már, azt szaporítom majd amelyik nálam a legszebb.
Amúgy a megoldás lehet hogy az , hogy az alanyokat kell meghozatni ( 300 ft körül vannak ) és házilag beszemezni és megnevelni . Azt az egyöntetűséget magonccal nem igen lehet elérni amit a klón alanyok produkálnak . A másik meg a nevelés . nagyobb térállásra kell tenni és egyből koronára nevelni már a csemetekertben és úgy kiültetni . Már az kiültetés évében teremhetnek a fák ha jól vannak kialakítva .
Helyi alanynak most tesztelünk egy aprószemű kékszilvát ... ezt a Wavit kategóriának képzelem , de a mirabolan az túl erős olyat nem érdemes ültetvényben használni , kezelhetetlenek lesznek a fák .
Igazak ... az eredménnyel együtt . Meg kell majd kérdezni Lacit , hogy milyen százalékban eredtek meg a februári oltások ... nekem nem árulta el én már kérdeztem .... de próbálja meg más is megkérdezni .
Éppen javasolni akartam, a méregdrága külföldi oltványok helyett, helyi alanyra, saját munkát. Csináltam én is egy kisebb alany és oltvány nevelőt, pedig a következő parcellám, még meg sincs :)
Hát ha csak 1 fád van a területen akkor lehet " vegyes " - ben gondolkodni . Ha lesz az alsó részen fiatal ág akkor már a nyár közepétől lehet próbálkozni szemzéssel ... akár hajtóra is .... úgy július közepétől . Aztán he nem jön össze akkor alvóra augusztusban .
St Julien ... de valami szórása volt annak a szériának , mert egész nyáron másképp néztek ki azok a fák . Amúgy az ember holtig tanul ..... csak a saját munkádban lehet megbízni . Ezután majd megcsináljuk mi az oltványokat ha nagyobbat telepítünk .
Végül is egy meg vagyok elégedve mert csak a Kiotóból volt kb 10 db ami cserés meg most láttam , hogy 1 Frisson a többi az jó .
Nem kell felásni ha van a közelben kutad meg egy búvárszivattyú akkor le is lehet öntözni egy pár marék műtrágyát . Megszórod és egy fél napot öntözöd szórófejjel .... az leviszi a gyökérhez.
Köszi a véleményedet. Igen ismerem a Laci videoit, de mindet ő sem csonkolja egyet meghagy érthető okokból.És igen lehet, hogy járható út amit mondasz van mellette egy gönci magyar kajszim még kicsi de oltó ág lesz rajta majd.
Kedves MOZÓ66 , mi a véleményed, hogy 1-vagy 2 ággal kezdeném az átoltást de vajon maradjon BERGERON vagy váljon GÖNCI-vé vagy legyen VEGYES?
Másik kérdés : mikor lehet csinálni a Szerző Laci félét? Muszáj ősszel levenni az oltóágat és hűtőszekrényezni vagy lehet egyből tavasszal mondjuk február végén vagy március elején frissen?
Én februárban szednék oltóvesszőt a fáról, hűtőbe eltenném és március elején-közepén csonkolnám le azt az ágat és beleoltanék úgy ahogy Szerző László oltotta az őszibarackokat:
A lecsonkolt végek nagyon jól le lettek kezelve abba nincs hiba. 2001-ben űltettem mikor kiköltöztem a panelból és először lett kertes házam tehát alapvető hiányosságaim voltak-vannak valóban. Maga az 1 méter magas törzs az rendben van !
Köszönöm Mozó......most tavasszal vagy egy-másfél méterrel visszavettem körbe a fa terjeszkedését. Gondoltam még ez évben lesz befőzve lekvár amennyi lehet aztán ősszel megkezdem az amputációt de úgy ahogy ajánlottad csak eggy ággal .
A Bergecot kivételével nekem is megvannak ezek...arról egy ismerős termelő lebeszélt /savanyú.../..ill. a Flavorcottal átveretk /magyar faiskolából származik,de elméletileg a Bergeron előtt kellene érnie az enyém meg utána érik,kemény ,savanyú,...Bergecot ??...már 2 éve folyamatosan szemzem át...egyenlőre Mino és Pinkcot van benne/.
Szerintem kopogtasd meg a fa kérgét is több helyen, biztos, ami biztos: ha tompa/kongó hangja van, akkor alá van "szuvasodva" (kéregmoly) és az elhalt részeket próbálja a fa kinőni. A beteg kérget ki lehet bontani az egészséges részig, de a fa végzete csak elodázható...
Más: virágzó kultúrát méhekre veszélyes rovarölő szerrel permetezni tilos. Abból is probléma szokott lenni, ha a fák elvirágoztak, de az alatta lévő gyomok (pl. gyermekláncfű) kapnak a vegyszerből. A méhek nem kerülik el a permetezett virágokat, ezzel senki ne áltassa magát, hanem vagy helyben vagy a kaptár mellett illetve benne pusztulnak el, a rovarölő szer típusától függően (taglózó vagy sem).
A méhész az esetet (Magyarországon) bejelentheti a hatóságokhoz, mintavétel és kártérítési igény (+hatósági büntetés) következhet. Most egy méhcsalád ára kb. 30-35 ezer Ft, + a kiesett termelés... Érdemes az ilyen helyzetet elkerülni.
Összesen 55 fa. Ha jól terveztem, próbáltam kikerülni Bergeron érését, de ezeknél a fajtáknál nincs nagyon tapasztalat még az meg, hogy hol mikor érik csalós lehet.
