Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Kérnék egy kis segitséget . 2008-ba hoztam egy helyről a Saszla szőlő vesszőket , egy nagyon régi ültetvényről . Ott találtam néhány tőke nagy szemű fekete későn érésű szőlőt . A gazda se tudta a nevét , mert mire az ért ők már nem jártak a szőlőbe , mert a saszla már le érett , azért a pár tökéért meg nem jártak ki. Én meg el szaporitottam . Volt nálam egy fórum társunk , az elmondásom alapján azt mondta hogy valószinű hogy Doblerábi fajta. Ebbe kérnék segitséget , mert nem találok róla se képet sem leirást .
Sziasztok!Én Conegliano,Zaporozsec,Muscat bleu/vagy blue/ fajtákból keresnék néhány sima vesszőt.Sok régi magyar fajta vesszőjét tudnám érte adni,illetve rezisztens Bódi,Penyigei szilva csemetéket,Milotai 9-10 és Alsószentiváni fajtájú diófákat.
Én is kipróbáltam már sokféle fertőtlenítő szert. Minden új szőlőfajtát ültetése után három évig karanténba helyezem, vagyis csak fertőtlenített metszőollóval nyúlok hozzá egész évben. Azt olvastam, hogy még ez is kevés, mert a vírus lappanghat, és csak a tőke legyengülése esetén jön elő.
Szerencsére nálam még nem jelentkezett.
Én hypo port használok fertőtlenítésre, a hagyományos hypo 5%-os, a Domestos meg még kevesebb.
A hypo pornak hosszú a szavatossága, a hagyományos hyponak általában 3 hónap,és utána kidobhatod, mert közben fokozatosan bomlik, még hűvös helyen is.
Egy félbevágott pet palackba olyan töménységet állítok elő amilyet akarok, mindig csak annyit bekeverve, amennyi akkor kell. Annyit öntök a palackba, hogy a metszőolló tengelyéig ne érjen fel.
Én csak figyeltem,s múlt év óta tudom fontos a fertőtlenítés. Az acél szerkezetének megváltoztatásához viszonylag magas hőmérséklet kell. Annyit egy újságpapírral igen nehéz elérni. Nekem is barátságosabb megoldásnak tűnik a hipó egy vödörben. Én ezt fogom alkalmazni. Sajnos van gyanúm,hogy egy-két tőke beteg. A napokban tudok elkezdeni metszeni.
Ha már szóba került a metszőolló, akkor a tisztításról a saját nagyon jó tapasztalatom:
Újabban háztartási szalmiákszeszt használok.
A rászáradt növényi részeket akár néhány hét után is fémtisztára leoldja. Mintha új lenne az olló. Kis vattadarabra cseppentem, azzal dörzsölöm le, és cserélem a vattát, amíg csak zöld színű marad a lemosott anyagtól. Egyértelműen hatékonyabb mint a spiritusz vagy akár a hipo, Véletlen lecseppenés nem károsítja a ruhát, a kéz bőrére is kevésbé káros mint a hipo.
A Domestos nem okoz kárt a pengében (olló vagy fűrész) esetleg oxidál egy kicsit, de ha letörli az ember és ha tudja, hogy hosszabb időre elteszi, akkor egy vékony olajozás és ez sem probléma.
A tűz, meg a gázfáklya viszont tud szerkezeti változást okozni az acélban.
És minél vékonyabb rész, pl élszalag, annál inkább.
Ha ott kilágyul, akkor meg lehet nézegetni, meg jó sokszor fenni...
Én mondjuk nem flancolok Domestosszal. Jó nekem a hagyományos hypó. :)))
Tulajdonképp ugyanaz, csak a Domestos be van sűrítve-zselésítve. Meg nagyobb a marketingje és az árrése... :D
Biztosan sokan vagyunk, akiknek gyümölcsfái is vannak. Én ha megmetszettem egy fát, a fertőtlenítését a metszőollónak úgy csinálom, hogy a gyufa és egy újság a zsebben, és égetéssel fertőtlenítek.
Pedig a kénnek magának nem jár le a szavatossága....
Viszont a gyártó csak 3 évig garantálja, hogy a bontatlan, szabályosan tárolt tasakban nem áll össze, nem csomósodik, ugyanolyan szemcseméretben kipermetezhető a Thiovit, amiben legyártották.
Nyugodtan használható utána is. Ha por szerű, szóródik, vagy még akkor is, ha összeállt (Kénnél, réznél. Elemi dolgoknál. Vegyületeknél már nem.), és feloldható.
Sőt!!!
Igazából a megvásárolt, de fel nem használt szerek a leg-környezetszennyezőbbek!
Terheled a gyártáskor a környezetet, majd megsemmisítéskor újra, semmi haszon nélkül. Ha kiborítod, akkor meg ott helyben okozol gondot.
Megvan a megoldás. A feleségem eltett savanyúsága megromlott. Úgy csinálta, mint máskor is. A vizsgálódáskor derült ki, hogy a borkénnek lejárt a szavatossága. Na, akkor nézzük csak meg a thiovit szavatossági idejét amit 6 éve vettem. 3 év a szavatossága. Azt hittem , hogy az elemi kén örök életű. Ezek szerint ez volt a baj a tavalyi védekezésemnél.
A benapozottság,megvilágítottság -a tájolásokra vonatkozóan- megérne egy tanulmányt szerintem....konkrét adatokkal alátámasztva.Laikusként azt gondolom,nagy különbség nem lehet....
Esetemben az uralkodó szélirány mindkét tájolás(É-D,K-NY) esetén átlósan-oldalról fogja érni.
Szőlőnél napégéssel még nem találkoztam.... pedig itt azért szokott pirítani. :)
Beetee kolléga jól látja a dolgot a benapozás tekintetében. Az általam idézett szakirodalmi leírásokból kikövetkeztethető, hogy növény egészségügyi okai (is) vannak. Az uralkodó szélirányba telepített sorok között a levegő jobban áramlik, eső után nem alakul ki párás mikroklima, ami a betegségeknek(pl.peronosz )kedvez.
Nyáron, magas delelésnél ugyan reggel és este egymást árnyékolják a sorok, de elég hamar olyan szögállása lesz a napsugaraknak, hogy a legnagyobb felületet besüti a lombozaton.
Délben viszont, amikor a legintenzívebben sugároz, pont a legkisebb felületet mutatja-> nem lesz égés.
K-Ny: alacsony delelésnél a sorok egymást kitakarják, mindig csak egy oldalról kap megvilágítást.
Nyáron delelésnél sem lényegesen kisebb a felület, ezért a nem takart fürtök megéghetnek...
Értem,logikus is....,de azt még mindig nem tudom,hogy miért jobb az É-D,mint a K-NY-i tájolás...nálam kötött talaj van.
Nyáron a Nap körbejárja a sorokat,akkor is,ha É-D,és akkor is ,ha K-Ny-i a tájolás.Ősszel,amikor a Nap alacsonyabban jár a K-NY-i tájolású sorokat még eléggé bevilágítja...azonban ilyenkor már a É-D-i tájolású sorok leárnyékolják egymást.
" A tőkesorok irányának kijelölésénél az adott viszonyokhoz alkalmazkodunk. Sík területen futóhomoki ültetvényben lehetőleg K-Ny irányban vezessük a sorokat, kötött talajon az É-D, illetve Ék-Dny irányú sorvezetés is jó." (Forrás:Kozma Pál: A csemegeszőlő 1961)
"A sorokat domb, és hegyvidéken a fő lejtés, homoktalajon pedig az uralkodó szél irányára keresztben vezessük. Kötött talajon sík területen az É-D irány a legjobb " (Forrás:Kertészek új kézikönyve 1974)
Tehát ha homokos a talaj, az uralkodó szélirányra merőlegesen kell vezetni, mert így a keresztirányú sorok megakadályozzák hogy a szél a homokot elhordja.(kényszermegoldás). Az ideális irány az É-D , vagy a Mo.-on uralkodó szélirány Ény-Dk mert a sorok között a szél jobban tud járni, és a nedvesség hamarabb felszárad. (saját vélemény).
A terület fekvése és nagysága is érdekes, mert nem mindegy, hogy sík, vagy egy komoly déli lejtő. Meg az sem, hogy keresztben mondjuk csak 30m, hosszában meg 200, mert ez megint meghatározza az irányokat. Egyébként én a benapozottságot is nézném, hogy körbejárja a nap az ültetvényt, az uralkodó szél pedig leszárítsa a reggeli párát a levelekről (lehetőleg még mielőtt a nap kezdi sütni). De hogy mi a legjobb, azt nem tudom, nekem adottak voltak a sorok, szélirányra merőlegesen (kb. ÉK-DNY a sorok futása), ami nagy szélnyomást csinál a lombozatra, de legalább szárítja.
