a véleményed érdekelne. Egy hőcserélőnélküli légcserélő ami napi 6órában szakaszosan(reggel, délben, este) cseréli a levegőt óránként ~250m3/h és a ház légcsere igénye ~300-350, az a fűtési számlán ront vagy javít, vagy nem számottevő?Azon beszélgettünk a barátommal hogy nekem nem is biztos kéne erőltetnem ezt a hőcserélőt, mert igy is vicces a gázszámlám és egy 250-300forintos beruházás nem feltétlenül lenne ésszerű... mondjuk komfortban biztos jobb lenne ha kvázi nonstop menne, de igy sem kevés az oxigén érzésre... Köszi
Ha én csak annyit csinálok egyelőre, hogy a légkezelőt elől komplett kihagyom a talajhőcserélőt és rábízom az elektromos előfűtőjére, akkor úgy is működik - figyelembe véve az emelt villanyszámlát?
Aztán ha a pénztárcám megengedi - még a kert rendezése előtt - be tudom elé építeni a talajhőcserélőt.
Egyébként az SEWT azért tetszik, mert közvetítőközeges. De érdekes a cső-a-csőben rendszer is. Ott milyen csöveket használtok? (baciktól szoktak általában tartani)
Azert egy kicsit a rajzon levo rendszer mas mint amit Te itt irsz. Tudod ,hogy en sem vagyok a talajhocserelo hive, mert szerintem is csak jo tervezes kerdese es nincs fagyveszely a hocsereloben. De ma sajnos a gyartok bemagyarazzak a felhasznaloknak, hogy epitsenek talajhocserelot, mert az telen megvedi a fagytol a hocserelot es nyaron meg hut is egy kicsit a hazat.
Ezert lett az, hogy annak idejen elmelkedtunk rola, hogy amennyiben kialakitanank egy cso a csoben talajhocserelot, akkor a teli idoszakban a kifujt levegot vegigvezetnenk a talajhocserelon es igy nem a szabadba fujnank ki a + homersekletu levegot egyenesen a hocserelobol, hanem kihasznalnank a benne levo hoenergiat. Igy a vegen a beszivott es a kifujt levego kozti homersekletkulonbseg nagyon kicsi lenne, maximum 1-2C°. Igy nem kell tartani a fagyveszelytol a benti hocserelonel es nem kell akkora utanfutes a befujt friss levegohoz a teli napokon.
Sajnos nem ismerek közelről semmiféle talajhőcserélőt.
(nem vagyok épületgépész szakember sem)
Annyit tudok, hogy ez a terület is olyan, mint a rekuperátor (és sok más újdonság, amihez ma még csak kevesen értenek): egy laikus nagyon könnyen beugorhat olyan mértékű beruházásba, amely nemhogy nem fog hozni egy fillér nyereséget sem számára vagy 20-30 évig, de talán meg sem fog térülni az ő életében.
Nem kell megijedni a levegő előmelegítő vilanyfogyasztásától, hiszen egyrészt a fűtési szezonnak csak egy kis részében van szükség a levegő előmelegítésére (csak mínusz 2-6 fok alatti időben, ez a hőcserélőtől függ) és amikor kell, akkor sem túl sok watt kell neki.
"Mi történik akkor, ha első lépcsőben beszerelek egy Helios KWL EC 300-as légkezelőt és az első télen rábízom a villamos előfűtésre a beszívott levegő előmelegítését?"
Szerintem az történne, hogy egyelőre nem adsz ki pár száz ezer forint beruházási költséget, cserébe lenne évente pár ezer forint extra villanyszámlád.
"Hőcserélős rendszert szeretnék építeni talajregiszterrel."
A talajregiszter és a levegő hőcserélő két teljesen eltérő rendeltetésű dolog.
A talajregiszter célja:
- télen a talaj hőjéből valamenyit átadni a bejövő szellőző levegőnek
- nyáron a bejövő szellőző levegő hőjéből valamennyit átadni a talajnak
A talajregiszternek jól hővezető kapcsolatban kell lennie a környezetével.
A hőcserélő céja: a lakásból távozó, ideális hőmérsékletű levegő hőmérsékletéhez közelíteni a kintről bejövő szellőző levegő hőmérsékletét.
A hőcserélőt jól el kell hőszigetelni a környezetétől.
De azt nem értem, hogy mi lehet egy kívülről hőszigeteletlen hőcserélő célja? Télen a lakás a lakásból távozó meleg levegővel fűteni a talajt? Vagy nyáron a lakásból távozó meleg levegővel lerontani a talaj hűtő hatását?
Ha viszont hőszigeteled, akkor nem alkalmas talajregiszternerk, hiszen nincs termikus kapcsolata a környező talajjal.
Mi történik akkor, ha első lépcsőben beszerelek egy Helios KWL EC 300-as légkezelőt és az első télen rábízom a villamos előfűtésre a beszívott levegő előmelegítését?
Gondolokozok egy ilyen rendszerben, de amennyire lehet, elosztanám a költségeket a következő 1-2 évre.
Hőcserélős rendszert szeretnék építeni talajregiszterrel. Szeretném kikérni a véleményeteket.
A talajregiszter sajnos a hideg felé lejt. Szeretném a cső a csőben rendszert alkalmazni(Éljen Peterch), 1 ellenirányú rekuperátorral. A telek végén hatalmas árok van ahonnan az elszívást és befúvást is meg tudom oldani. A csővel még gondban vagyok. Lehet, hogy spirocső lesz(200-as és 100-as belül), mert a talajregiszter csőre 14500+áfa/m árat kaptam. A cső hossza a földben csak 20 méter lenne. A ház 60 centis kőfalból készült, 10 centis szigeteléssel. Nekem csak a páratartalom csökkentése a cél. Nyáron rekupec nélkül menne be a „hideg levegő”
Tudnál esetleg javasolni egy lehetséges megoldást, ha csak a szigetelés felett tudom megoldani a levegő elvezetését? Pl. Milyen csöveket használjak, milyen szigeteléssel, és mennyi legyen a Sonoflex cső aránya a csövek teljes hosszához képest? Azt mivel szigeteljem le és mennyi szigetelést rakjak rá?
A Sonoflex cso nagyon jo dolog, csak nem egy komplett gerincrendszer megepitesere, mert igaz, hogy hangcsillapitasilag kivalo, de amellett a legellenallasa is magasabb a simafalu csonel. Igy nagyobb ventiteljesitmenyre lesz szukseg, ami ha hosszabb csovezest akarsz kiepiteni, akkor nem biztos, hogy az altalad kinezett hovisszanyero berendezes ventijei tudni fogjak a kivant legmennyiseget.
Valamint a flexicso sajat szigetelese nem elegendo egy futetlen terben valo uzemeltetesnel. Nagyon nagy lenne a hoveszteseg a futesszezonban.
Van esetleg olyan készülék, amit kimondottan javasol valaki a fentiek árkategóriájában? Kb. 360m3-es lesz a ház, ahhoz mekkora teljesítményre van szükség? A fentiek közül melyik lenne jobb számomra?
A szellőztetés csöveit Sonoflex szigetelt csővel szeretném megoldani a tetőben az ottani szigetelés felett mennének a csövek. Ez így okozhat-e problémát, mire kell odafigyelni a csövek szerelésekor, ha magam szeretném kivitelezni a munkát? Kell azokat a csöveket még pluszban szigetelni?
Nem csak a szellőztetéshez használnék ilyen csöveket, hanem ha majd lesz légfűtéses kandalló, annak a melegét is majd ilyen csöveken szeretném elvezetni a lakószobákba.
Ha hővisszanyerős szellőzőberendezést kerestek, készüléket, rendszert, esetleg komplett árajánlatot szeretnétek vagy csak érdekel a technológia, állunk rendelkezésetekre!
Cégünk az angol Vent-Axia ventilátorgyár magyarországi képviselete, így első kézből kaphattok műszaki és ár információkat!
a hangcsillapítás néhány trükkje, mekkelek módra magyarázva :)
A képen négy minigolf pályát láthatunk felülnézetben (ezek jelentik a légcsatornát).
Miden pálya elején van egy piros gumilabda (ez a hang/zaj forrása), mindegyik labdát képzeletben üsd el százszor a pályára, minden ütés egy icipicivel más irányba történjen (hangforrásból különböző irányba elinduló hanghullámok).
A kérdés minden pálya esetén: a labda száz ütésből kb hány esetben tudja elhagyni a pályát a túlsó végén? (másképen fogalmazva: az ütések hány százaléka lesz sikeres?)
Jelmagyarázat:
fekete = nagyon kemény fal, mondjuk beton
piros = nagyon rugalmas gumilabda
narancsszínű izé = homok / puha szivacs / üveggyapot vagy hasonló lágy és rugalmatlan anyag
Segítségképpen az első ábra megfejtése:
"a labdát bármilyen irányban ütjük meg, az minden esetben valahogy kijut a túlsó végén. Az esetek kb 98 százalékában a falak között pattogva, kb 1-2 százalékban fal érintése nélkül"
Ha valaki magában végiggondolja mindegyik pályán, hogy a labda mely esetben miért pont úgy megy/nem megy végig a pályán, az nagy dolgokra jöve majdan reá :)
Ha pedig valaki úgy érzi, hogy már érti a dolgot, az tervezze meg magának a "golyó számára tökéletesen elhagyhatalan pályát" ;)
