Az Észak-Atlanti SzerzõdésWashington DC,
- 04 Apr. 1949 -
- Last updated 09-Dec-2008 13:34
E szerzõdésben részt vevõ Felek, újból hitet téve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljai és elvei mellett és megerõsítve abbeli óhajukat, hogy minden néppel és kormánnyal békében éljenek; elhatározva, hogy megõrzik a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös örökségét és civilizációját; eltökélve, hogy egyesítik az együttes védelmük, valamint a béke és biztonság fenntartására irányuló erõfeszítéseket; megegyeztek a jelen Észak-atlanti Szerzõdésben:
1. cikk
A Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelelõen minden nemzetközi viszályt, amelybe belekerülhetnek, békés eszközökkel, olyan módon rendeznek, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe, továbbá hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férõ, bármilyen módon megnyilvánuló erõszakkal való fenyegetéstõl és erõszak alkalmazásától.
2. cikk
A Felek a békés és baráti nemzetközi kapcsolatok további kiszélesítéséhez azzal járulnak hozzá, hogy megerõsítik szabad intézményeiket, biztosítják azoknak az elveknek a jobb megértését, amelyeken ezek az intézmények nyugszanak és kifejlesztik a stabilitás és a jólét elõmozdítására alkalmas körülményeket. Arra fognak törekedni, hogy nemzetközi gazdasági politikájukban kiküszöböljenek minden ellentétet és bátorítani fogják a bármelyikük és valamennyiük közötti gazdasági együttmûködést.
3. cikk
A jelen szerzõdésben kitûzött célok hathatósabb elérése érdekében a Felek külön-külön és együttesen, folyamatos és hathatós önsegély és kölcsönös segítség útján, fenntartják és kifejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességüket fegyveres támadással szemben.
4. cikk
A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
5. cikk
A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a intézkedéseket - ideértve a fegyveres erõ alkalmazását is -, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat.
6. cikk ¹
Az 5. cikk alkalmazása szempontjából egy vagy több Fél ellen irányuló támadásnak kell tekinteni fegyveres támadást
- a Felek egyikének területe ellen Európában vagy Észak-Amerikában, Franciaország algériai megyéi ellen2, Törökor-szág területe ellen vagy a Felek egyikének joghatósága alá tartozó, az észak-atlanti térségben a Ráktérítõtõl északra fek-võ szigetek ellen vagy a Felek egyikének hajói vagy repülõ-gépei ellen ugyanebben a térségben;
- a Felek egyikének fegyveres erõi, hajói vagy repülõgépei ellen, ha a fenti területeken vagy azokon kívül bármilyen más olyan európai területen tartózkodnak, amelyen az egyik Fél a Szerzõdés hatálybalépésekor megszálló erõket tart
7. cikk
A jelen Szerzõdés nem érinti és nem értelmezhetõ úgy, mintha bármi módon is érintené azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek az Alapokmányból származnak azokra a Felekre, amelyek tagjai az Egyesült Nemzeteknek, nem érinti továbbá a Biztonsági Tanács elsõdleges felelõsségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért.
8. cikk
Mindegyik Fél kijelenti, hogy közte és valamely más Fél vagy valamely harmadik állam között jelenleg érvényben lévõ nemzetközi kötelezettség egyike sem áll ellentétben ennek a Szerzõdésnek a rendelkezéseivel, és kötelezi magát arra, hogy nem vállal semmiféle, a jelen Szerzõdéssel ellentétben álló nemzetközi kötelezettséget.
9. cikk
A Felek ezennel egy tanácsot állítanak fel, amelyben mindegyikük képviselve lesz és amelynek feladata, hogy a jelen Szerzõdés alkalmazásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozzék. A tanácsot úgy kell megszervezni, hogy bármely pillanatban gyorsan összeülhessen. A tanács a szükségeshez képest segédszerveket hoz létre, nevezetesen azonnal felállít egy védelmi bizottságot, amely a szerzõdés
10. cikk
A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerzõdéshez való csatlakozásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely képes arra, hogy elõsegítse a Szerzõdés elveinek továbbfejlesztését és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához. Minden ekként meghívott állam részesévé válhat a Szerzõdésnek, ha csatlakozási okiratát az Amerikai Egyesült Államok kormányánál letétbe helyezi. E kormány a Felek mindegyikét értesíti az egyes csatlakozási okiratok letétbe helyezésérõl.
11. cikk
Ezt a Szerzõdést a Feleknek saját alkotmányos elõírásaiknak megfelelõen meg kell erõsíteniük és végrehajtaniuk. A megerõsítõ okiratokat, mihelyt lehetséges, az Amerikai Egyesült Államok kormányánál kell letétbe helyezni, amely minden egyes letételrõl értesíti a többi aláíró Felet. A Szerzõdés az azt megerõsítõ államok között életbe lép, mihelyt az aláíró államok többsége, közöttük Belgium, Kanada, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megerõsítõ okirataikat letétbe helyezték; a többi aláíró állammal a szerzõdés megerõsítõ okirataik letételének napján lép életbe. 3
12. cikk
A szerzõdés életbe lépését követõ tíz év elteltével vagy bármely késõbbi idõpontban, a Felek, egyikük kérésére, a Szerzõdés felülvizsgálása céljából tanácskozni fognak egymással, figyelembe véve az adott idõpontban a békét és biztonságot érintõ tényezõket az észak-atlanti térségben, ide értve a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében kötött egyetemleges vagy regionális megállapodások fejlõdését is.
13. cikk
A Szerzõdés életbelépését követõ húsz év elteltével mindegyik Fél kiválhat a Szerzõdésbõl, éspedig egy évvel azután, hogy a felmondásról értesítette az Egyesült Államok kormányát. E kormány minden egyes felmondott okirat letételérõl értesíti a többi Fél kormányát.
14. cikk
Ezt a szerzõdést, amelynek francia és angol szövege egyaránt hiteles, az Amerikai Egyesült Államok kormányának levéltárában kell elhelyezni. E kormány a többi aláíró állam kormányához hitelesített másolatokat juttat el.
- Görögország és Törökország csatlakozását követõen, az Észak-atlanti Szerzõdéshez csatolt jegyzõkönyv cikke alapján módosított szöveg.
- 1963. január 16-án a Tanács megjegyezte, hogy ami Franciaország korábbi algériai megyéit illeti, a jelen Szerzõdés ide vonatkozó kikötései 1962. július 3-tól nem alkalmazhatóak. fenn, valamint ha a Földközi-tengeren vagy az észak-atlanti térségnek a Ráktérítõtõl északra esõ részében tartózkodnak.
- és 5. cikkei alkalmazásaként teendõ intézkedésekre fog javaslatot tenni.
