Köszönöm az eddigi hozzászólásokat, és a talajregiszer nem lesz cső a csőben, csak sima 160as spirocső. Elkészült a padlás rajza is! Legalább itt szeretném ha cső a csőben rendszer lenne, de.... Sajnos a vizesblokk a ház közepén van így nehezen tudom megoldani a cső a csőben rendszert. Kék vonallal jelöltem meg a kétcsöves rendszer végét, innen úgy gondolom értelmetlen volna a két cső, de ti majd megmondjátok. A speizben jön fel a cső a pincéből kicsit menne a padláson majd pedig derékszöben menne el két irányba. A rajzon jól látszik(remélem) a T csatlakozás, ami nem biztos, hogy annak kell lennie. Szerintetek, hogyan oldjam meg T csatival, vagy pedig 2szer 45 fokban? Előre is köszönöm a válaszotokat! Ocs
Véleményeteket szeretném kérni. hazunk felujítása során eljutok lassan oda, hogy beépítsem a befúvó ill. elszívó légszelepeket a későbbi szellőző rendszerhez. Gipszkarton álmenyezet szerkezete kész van, mst jönne az a rész, hogy a fafödémet átvágni, csövet be, szigetelés, párazáró fóliam gipszkarton. amiről szeretném kikérni a véleményeteket, az az hogy a légszelepekről a padlásra megfelelő-e sonoflex csővel felállni. Mivel szigetelt is , flexibilis is, párazáró fólia is van körbe, úgy gondolnám ez jó lesz. Illetve, hogy a beépítésnél mire figyeljek oda.
Talajregiszter az lesz tutira. kb húsz méter. Már csak az a kérdés, hogy cső a csőben legyen vagy pedig sima egycsöves? Szerintetek milyen átmérőben gondolkodjak? 200 asra gondoltam, de ha nem cső a csőben akkor lehet kisebb átmérő is, sztem. A rekupecet pedig magam megépítem, köszönhetően ennek a topiknak. Már csak a venti kiválasztása okoz gondot. Arra valami ötlet? Ha van tuti hely Slovákiában az sem rossz, innnen nincs messze.
Köszönöm a hozzászólásokat, és a véleményeket. Tegnap született meg fiam, kicsit el vagyok havazva, ha van időm akkor a feleségemet és a kis Pétert látogatom.
Mint ahogyan azt mar tobbszor is irtam, nem vagyok a talajhocserelo hive, tehat nekem kar irogatnod a Te negativ velemenyedet. Irjal vegre olyan dolgokat, amik megvalosult es tapasztalati eredmenyeken alapulnak. Nem minden esetben a megtakaritott forint a lenyeges. En az idaig megepitett rendszereimnel nem azt szamolgattam, hogy valami mikor terul meg, hanem ha volt ra penzem es megepitettem, akkor attol a naptol minel kevesebb legyen utanna a rezsi, de legfobb erv a komfortos es hatekony mukodes volt.
"nem hul le olyan gyorsan a talajhocserelo csovei korul a talaj homerseklete, igy meg magasabb az energiamegtakaritas."
A fűtési szezon átlagos külső hőmérséklete 5 fok. Ha nincs talajhőcserélőd, akkor ezt kapja a rekuperátor.
Ekkor egy 100 m3/h-s lakás éves fűtési hővesztesége (4800x100x15x0,00033) 2400 kWh
Ez gázzal/hőszivattyúval előállítva max 45 ezer forint.
Ebből az összegből lehet spórolni valamennyit talajregiszterrel télen.
Ha van talajregiszter, akkor az onnan jövő levegő átlaghőmérséklete legyen 9 fok (és tételezzük fel, hogy van egy automatika, amely a talajregiszerről átvált külső levegőre, amikor a talaj már többet árt, mint használ).
Ekkor egy 100 m3/h-s lakás éves fűtési hővesztesége (4800x100x11x0,00033) 1750 kWh
Ez gázzal/hőszivattyúval előállítva kb 32 ezer forint.
Tehát (fenti jellemzők esetén) fűtésrásegítés szempontjából a talajregiszter évente 13 ezer forint nyereséget hoz. Az elektromos fagyvédelem elmaradása miatt legyen 18 ezer forint. Ehhez a duplacsöves TALÁN hozzácsaphat még 2-3 ezret (de talán csak pár száz forintot).
Még így sem éri meg fűtésrásegítés miatt drága talajregisztert telepíteni :)
(a házilagos nagyonolcsó, "baktériumtenyészet" típusúból meg kösz, inkább nem kérnék)
Két okot tudok elképzelni amikor 25-40 évnél hamarabb megtérülhet egy talajregiszter:
- ha csak annyira rövidet csinálunk, ami épp csak a rekuperátor fagymentesítésére elegendő
- vagy ha annyira jól hőszigetelt a házunk, hogy KIZÁRÓLAG a talajregiszter elegendő a légkondi helyett.
De még ezen két esetnél sem számítanék túl rövid megtérülési időre.
"igy a kidobasra itelt +10C°-os levego tovabb kerul a talajregiszterbe, ahol idealis allapotban a belepo friss levego homerseklete peldaul -5C°, de a kifujt levego homerseklete mar nem +10C°, hanem csak -2C°"
A talajcső ház felőli végén 6 fokos levegő jön fel és mi 10 fokosat küldünk szembe,
és ha a cső távoli végén -5/-2 fok az arány (kondenzációs/jegesedési problémák?)
akor a csőben a két levegő között végig megvan az a 3-4 fokos hőlépcső, amivel a napi 50 filléres várható nyereséget számoltam. Ennyiért szerintem nem érdemes enyit dolgozni. Ráadásul a külső végen ott van a távozó büdös és a bejövő friss levegő elkülönítésének problémája is.
"Igy cserebe kivedjuk a lefagyast a hazban levo hocserelonel,"
A rekuperátor lefagyása nem-duplacsoves (tehát hagyományos) talajragiszterrel is meg van oldva, ezen a duplacsöves semmit nem javít.
Sőt, el tudok képzelni olyan talajregisztert, amelyet kizárólag rekuperátor fagymentesítés miatt létesít valaki, ebben az esetben a szokásos 30-40 méter helyett talán elég lenne 5-10 méter hosszúság is (nem számoltam utána), hiszen pl 4 fokos rekuperátor hőlépcső esetén még az is elég fagymentesítésre, ha a kinti -15 helyett -4 fokos levegő jön fel a föld alól.
Meg egy nagyon fontos dolog amit nyerunk, hogy nem hul le olyan gyorsan a talajhocserelo csovei korul a talaj homerseklete, igy meg magasabb az energiamegtakaritas.
Termeszetesen, ha a hocserelot epited meg a hazban levo rendszerrel es ehhez telepitesz egy utofutoegyseget, akkor az tokeletesen ellatja a dolgat es nem lesz hidegerzet a befujt levego vegett.
Talajhocserelo csoveihez nem szolok hozza, mert en felesleges luxusnak tartom. Olvashattad tolem mar tobbszor is, hogy inkabb jol kell meretezni a hocserelot es akkor nagyon csekely energiapotlasra van csak szukseg.
Ha van egy talajhocserelod es hosszantarto tel van, akkor altalaban ugy mukodik, hogy megfelelo hosszusagu talajhocserelobol a +6C°-koruli homersekletu levego lep be a hovisszanyerobe, de igy abbol a direktbe kifujt elhasznalt levego homerseklete legalabb +10C°koruli. Ezert szuletett az az otlet, hogy ha mar van talajhocserelore lehetoseg, akkor a csobe meg egy belso csovet helyezni, igy a kidobasra itelt +10C°-os levego tovabb kerul a talajregiszterbe, ahol idealis allapotban a belepo friss levego homerseklete peldaul -5C°, de a kifujt levego homerseklete mar nem +10C°, hanem csak -2C°. Igy annak az egy csonek es a tartozekainak az araval dragabb a talajregiszter bekerulesi koltsege. Igy cserebe kivedjuk a lefagyast a hazban levo hocserelonel, ami ujabb energiamegtakaritast eredmenyez.
Engem az alábbi kis teszt meggyőzött, hogy nem szabad kihagyni a hővisszanyerős szellőzést! Az a komfort amit nyújt az szerintem sokkal többet ér, mint az a pár száz kWh, amit megspórolsz a fűtésszámlán. Ez utóbbi inkább csak egy kellemes velejárója a folyamatos és friss levegőnek.
A csőrendszer kiépítése sk is megoldható, radásul nem kell az aranyáron kínált komplett rendszereket megvenni. Spiro csőből, vagy merev laposcsatornából is meg lehet építeni aránylag olcsón! A gyári gépek valóban nem olcsók, de lehet építeni is, ha van hozzá kedved, műszaki érzéked, időd. De ha csak helységenként egy nyitható ablakod van, akkor már meg is spóroltál egy rakás pénzt amiből akár profi szellőztető gépet is vehetsz, nem kell kísérletezned.
„Max von Pettenkofer a belső levegő minőségét a levegő CO2 tartalma alapján értékelte. Megállapította, hogy 1000 ppm maximális CO2 tartalom a „jó levegő” kritériuma.”
Mivel sok szó esett mostanában a lakásokban felgyülemlett Co2 tartalomról,csináltam egy tesztsorozatot,hogy átfogóbb képet kapjatok a valós értékekről. Természetesen,ez csak az én házamra vonatkoztatható,ezekkel az értékekkel és paraméterekkel együtt.
2 szintes családi ház, a fűtésbe és szellőztetésbe bevont területek: alsó szint 133nm,felső szint 112nm, össz. 640 légköbm.
Mivel működik hővisszanyerős gépi szellőztetés,és a mérés idejére kikapcsolható, valós kép kapható a Co2 és a páratartalom alakulásáról mivel a szellőztetést kivéve minden tényező állandó marad.(lakók száma,nm,térfogat,stb)
A mérést 6 egymást követő napon végeztem,gépi szellőzéssel és annak mellőzésével.(egy nap szellőzés egy nap mellőzés)
A külső környezet: 160,7 Bf (tengerszint felett) -2 és +2 C közötti hőmérséklet, 550 ppm
Az épület n50 mellett 0,4 h-1 légcsereszámmal rendelkezik.
Szellőzés mellőzése:
Hálószoba: 18.66nm, 46,65 légköbm, 2 felnőtt
A mérés kezdetén 22 óra, 22,5 C, 49% párat., 1050ppm
A mérés végén 8 óra, 23C, 57% párat., 2550ppm
Gyerekszoba: 22,38nm, 55,95 légköbm, 1 gyerek
A mérés kezdetén 20 óra, 22,5 C, 47% párat., 1010ppm
A mérés végén 8 óra, 22,5 C, 53% párat., 1740ppm
Dolgozó szoba: 25,49nm, 63,73 légköbm, 1 felnőtt
A mérés kezdetén 20 óra, 22,5 C, 47% párat., 970ppm
A mérés végén 23,30 óra, 23,5 C, 50% párat., 1540ppm
Nappali: 29,36 nm, 79 légköbm, 2 felnőtt és 1 gyerek (ezt egy 240x240-es nyílás összeköti egy másik ugyanekkora helységgel)
A mérés kezdetén 15 óra, 22,5 C, 49% párat., 1000ppm
A mérés végén 19 óra, 23 C, 50% párat., 1300ppm
Gépi szellőzéssel:
Hálószoba: 18.66nm, 46,65 légköbm, 2 felnőtt
A mérés kezdetén 22 óra, 22,5 C, 43% párat., 860ppm
A mérés végén 8 óra, 23C, 44% párat., 1020ppm
Gyerekszoba: 22,38nm, 55,95 légköbm, 1 gyerek
A mérés kezdetén 20 óra, 22,5 C, 43% párat., 830ppm
A mérés végén 8 óra, 22,5 C, 43% párat., 950ppm
Dolgozó szoba: 25,49nm, 63,73 légköbm, 1 felnőtt
A mérés kezdetén 20 óra, 22,5 C, 43% párat., 830ppm
A mérés végén 23,30 óra, 23,0 C, 43% párat., 910ppm
Nappali: 29,36 nm, 79 légköbm, 2 felnőtt és 1 gyerek (ezt egy 240x240-es nyílás összeköti egy másik ugyanekkora helységgel)
A mérés kezdetén 15 óra, 22,5 C, 43% párat., 830ppm
"Egy hőcserélőnélküli légcserélő ami napi 6órában szakaszosan(reggel, délben, este) cseréli a levegőt óránként ~250m3/h"
Fűtési szezon külső átlaghőmérséklete legyen 5 fok
hossza 200 nap
belső hőmérséklet 20 fok
(200napx6óra=) 1200 óra x 250 m3 x 15 fok (külső-belső hőmérséklet különbég) x 0,00033 kWh/fok/m3 (levegő hőszállítása) = kb 1500 kWh szelőzési hőveszteség évente
ez 18 ft/kWh gázból előállítva évente 27 000 Ft szellőztetési energiaveszteség
Ebből tudna visszanyerni valamenyit egy hőcserélő (a hatásfoka arányában)
"akkor a teli idoszakban a kifujt levegot vegigvezetnenk a talajhocserelon es igy nem a szabadba fujnank ki a + homersekletu levegot egyenesen a hocserelobol, hanem kihasznalnank a benne levo hoenergiat."
Itt valamit nem értek: ami levegő kijön a hőcserélőből, az a külső levegőnél csupán mondjuk 4 fokkal melegebb (hőcserélő hőlépcső). Ezen 4 fok felét/háromnegyedét kellene viszanyernie ennek a duplacsövű talajcsőnek?
100 m3/h légáram és 3 fok nyereség = óránként 0,001 kWh nyereség = naponta fél forint energianyereség, a megtérülési idő minimum kétszáz év.
Vagy rosszul értek valamit, vagy rosszul számoltam valamit.
Az előbb lemaradt a kép. Mit csinálnak a kondenzzel? Miért nem a teljes felületen cserélik a hőt?
