" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ilyen korán kezdted, vagy csak sok volt az este és még mindig tart? :) Pont ezt magyarázom, hogy aki tud, ráér, akar, az oltson magának, aki pedig nem(mert 70 felett mondjuk minden év számit), annak jó lenne ha nem a kókler kertészetek közül kellene válogatnia, h melyik veri át a legkevésbé. Mert a jelenlegi helyzet ez, én is átnéztem most, hogy kinek milyen új fajtája van, mert folyton telepithetnékem van, de őszintén szólva már nincs hangulatom ahhoz, hogy megint egy csomó pénzt fizessek a szirszar és lehet még csak nem is fajtaazonos növényekért.
Azt meg hagy döntse már el mindenki, hogy kit mivel csináltat. Én nagyrészt a házam is magamnak épitettem, mert ismerősök, szomszédok, szüleim tapasztalatai alapján tudom, hogy az épitőipar is tele van kóklerekkel. Én tökéletesen elégedett vagyok az eredménnyel, mint ahogy a saját oltványaimmal is. Pedig se épitész, se kőműves, se ács, se kertészmérnök nem vagyok. Csak élvezem és szeretem csinálni amit csinálok....erről ennyit!
Aztán - más területen - mindenki égessen magának téglát a házépítéshez vagy ássa ki a barlangot, amiben lakhat, utána másszon vissza a fára. Csak vigyázat, a Föld szélén - mivel lapos - nehogy leessen.
Tökéletesen egyetértek azzal, hogy mindenki oltson magának. Én is a rengeteg csalódás, átverés, sőt felém irányuló, a panaszom miatti eladói anyázás után kezdtem el oltani és oltóvesszőket cserélni. Viszont úgy gondolom, hogy lenne arra igény, ennek ellenére is, hogy legyen egy megbizható kertészet, vagy akár csak kertész, aki jó minőségű áruval tud szolgálni. Azért a datolyaszilva kinevelése nem kevés idő és nem mindenki annyira türelmes, hogy 2 évig nevelje csak az alanyt, utána beoltsa és még 2-3 évet várjon, hogy teremjen is.
Egyet értek Veled. Szerinted a kertész aki "gyártja az oltványt" az nincs beavatva a történésekbe.
Dehogynem, hisz a léte függ a kenyéradó gazdájától. Ez ugyan úgy igaz,mint amit irtam a datolyaszílva oltványok fajtaazonosságával kapcsolatosan, de túlzottan,nem verte ki a biztosítékot.
Az embereket nem nagyon érdeklik az ilyen dolgok,csak legyen és sok esetben azt sem tudja mit
vásárol. Nekem is egyik fórumtárs azt javasolta,hogy tanuljak meg oltani, minek problémázni
dolgokon. Van igaz tartalma a véleményének! A vásárló teljesen kiszolgáltatott , minden formában.
Amennyiben,nincs ismeretség, Főleg BIZALOM, addig ezek a dolgok így is maradnak.
Akit egyszer a "kígyó" megcsípett az a "gyíktól is fél!
Mindezt névvel, arccal felvállalva, ráadásul utóbbi is olyan amilyen, ha nem lennék egy hazug kókler, akkor se mutogatnám. :D :D
A többi kertészet is egyébként rettentő vicces, hol önporzó, hol önmeddő.....persze ha utána jár az ember, kiderül, h önmeddő. Főleg ha tapasztalja is, a saját fáján. Érdekesség, hogy másodtermést is hozott a kb 60 centis kis suháng. Az is léha persze, plusz még ezen az új klimán se érne még be. :D
Tehát igy rendeljen az ember porzót az egyébként sem olcsó már meglévő fája mellé, hogy nem is biztos h azt a fajtát kapja ami porozni fogja és mindezt szintén 12 ezer forintért.....mert ugye ha azt se tudják, hogy önmeddő vagy önporzó a fa amit árulnak, vagy simán csak elhallgatják/nem tudják hogy kell mellé porzó is, akkor simán lehet, hogy a fajtákkal sincsenek tisztában, legfeljebb hasraütésszerűen. Ja és még az alanyt sem irják, mert ha sima európai gesztenyén van akkor bszhatom, hogy hibrid nemes van ráoltva. Azaz ha biztos(sabb)ra akar menni az ember, akkor irjon a kertészetnek mailt, hogy legalább 1 hiba lehetőséget kizárjon. Persze az is lehet, hogy az alanyt se igazán tudják hogy mi, csak rámondják, hogy persze, az-az! japán gesztenye....
Nekem mini kivim van, nem tudom, mennyire egyezik a viselkedésük. De az a tapasztalatom, hogy amíg fölfelé kúszik, addig nem hoz virágot. A támaszték tetejéről oldalra, vagy lefelé csüngő oldalhajtásokon terem.
Erős és nagy támaszték kell, mert ha kedvezőek a viszonyok (elsősorban rengeteg vizet igényel), több méteresre nő.
A kis árva szem Rosseyankám ma lett volna 3. napos almával összezacskózva, de nem bírtam már. Reggel elfogyasztottam. 2 irányban szét volt repedve, 2 nap alatt teljesen meg is puhult. Nem volt benne csersav maradvány, édes volt, krémes állagú, kicsit sem volt leveses mint amit a boltban veszünk és itthon puhára érik. Nem volt rossz. De ez a szinte száraz krém kicsit fura. Szokni kell. :)
Felnőtt egy beton alapra a hegyoldalon. Drótkerítés lehet hogy kevés neki, túl nehéz lesz ha jó helye van, de egy idő után támasztékot képez saját magának.
Mire van futtatva? Hogy oldhatnám meg hogy ilyen helyhiányban kivim is legyen? Olyan régen vágyom erre is, de nem tudom hova tegyem. Drótkerítésre lehet futtatni a kivit?
A datolyaszilva nincs benne. Telepítésére nem kérhető állami támogatás, nem vonatkoznak, vagy nem ugyanazok a szabályzók vonatkoznak rá, mint egy "hivatalos" gyümölcsre, stb, stb...
Ezért a komoly faiskolák (értsd: ültetvényesekre szakosodott) faiskolák nem is foglalkoznak vele.
Ami az árudákba kerül az csak a piaci rést, divatot, és ebben üzletet látó kisebb oltványosok terméke.
Szentendrei kivitermés hazahozott 1/3 mennyiség tavaly és idén. Nem tudtuk mind leszedni, ennyi fért a kocsiba, 3 nagy láda és még több vödörnyi. 1 tő Hayward, és 1 tő Tomuri, több éve békén hagyva, alma ugyanígy, sok volt és szép nagyok.
idén + 1ekkora láda, és plusz amit nem tudtunk elhozni