Jó hír: ma jelent meg az NFÜ honlapján, hogy az érdi ivóvízhálózat fejlesztésére megvalósuló pályázat továbbjutott, remélhetőleg megvalósulhat a közel 1 milliárd Ft értékű projekt. A pályázati útmutató szerint kb. 2009 őszén lesz végleges döntés, ezután lehet nekifogni a kivitelezésnek.
Ha a kipontozott részt is behelyettesítjük, a szöveg a következőképen néz ki:
(3) Az állampolgárok szélesebb körét érintő (1) bekezdésében meghatározott, első fordulóban megtárgyalt rendeletek tervezetét - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - 30 napra közszemlére kell tenni a Polgárok Háza (Érd, Alsó u. 3.), hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján. Az állampolgárok a fenti időszak alatt a rendelet-tervezetre észrevételt tehetnek.
Ezeket a rendeleteket nem két fordulóban tárgyalja a közgyűlés. Az apró nüanszbeli különbségtől függetlenül természetesen elvárás az, hogy időben felkerüljenek az előterjesztések a honlapra.
Az SZMSZ-en kívül a polgárok irányába nyitott önkormányzat elve is megköveteli azt, hogy még a döntés előtt véleményt nyilváníthassanak. Ezt az elvárást a polgármester is többször megfogalmazta a Hivatal irányába.
Nem is értem, miért nincs fenn (a Pénzügyi Bizottság elé kerülő előterjesztéseken kívül a többi fenn van). (Bocs a késői reakcióért, csak lebetegedtem...)
A 4. napirendi pontban szereplő rendeletmódosítás is széles néptömegeket érint. Kíváncsi vagyok, tesz-e törvényességi észrevételt a jegyző asszony holnap.
Az önkormányzat saját rendelete szerint (SZMSZ 47. § (3) bekezdés):
"Az állampolgárok szélesebb körét érintő ... rendeletek tervezetét ... 30 napra közszemlére kell tenni a Polgárok Háza (Érd, Alsó u. 3.), hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján. Az állampolgárok a fenti időszak alatt a rendelet-tervezetre észrevételt tehetnek. "
Mivel a helyi adózás rendjét módosító rendelet-tervezet nem található a holnapi közgyűlés honlapon közzétett előterjesztései között (maga az előterjesztés sincs kint a honlapon), aligha hozhatnak erről holnap jogszerű döntést. Adórendelet esetében pedig ez az "apró" hiba különösen pikáns helyzetet eredményezhet majd a későbbiekben. (akár az Alkotmánybírósághoz is fordulhat valaki, az AB meg megsemmisítheti a rendeletet ...)
A közzététellel csak a baj van! Még megint véleményeket írnánk hozzá, és így az elfogadás után nem lehetne arra hivatkozni, hogy "Bocs, erre nem gondoltunk".
Úgy látom, továbbra sem publikus az építmény- és telekadó módosítására vonatkozó újabb(?) előterjesztés.
Vagy lehet, hogy ugyanaz lesz beterjesztve, amit a múltkor visszavontak? Remélem nem, mert akkor nagyon sok értelmezési problémával fognak/fogunk szembesülni a végrehajtás során.
Az a baj, hogy ha elolvassuk a jelenlegi rendeletet + a hozzá benyújtott módosítást + még a törvényt is, és értelmezzük azokat, akkor nem az a végeredmény, ami ott kompetens személytől elhangzott.
Ha mostanában nem is szerepelek azért olvasom a fórumot.
Ismerek olyan várost, ahol a lakótelepek építésekor külön kialakítottak a csapadékvíznem tározó tavakat. (Nem elírás, tavakat) Akörnyezetüket parkosították, a tóba halakat is telepítettek. A gyerekek nyaranként még horgásznak is a tóban. Itt megtelepedtek a vadkacsák, és hattyúk is voltak. Szerintem ha nem is sok helyen, de Érden is lenne ilyenre lehetőség. Legalább egy-egy elvadult területet hasznosítva rendbe is lehetne tenni.
Egy érdi megfontolásra is érdemes híradás jelent meg az index.hu-n:
"... Egyhangú döntéssel felére csökkentette Hódmezővásárhely önkormányzata a képviselők tiszteletdíját csütörtöki rendkívüli ülésén és megszüntették a bizottsági tisztségekért járó díjazást, jelentette be a Csongrád megyei város jegyzője.
Korsós Ágnes közlése szerint bruttó 100.490 forintról, bruttó 50 ezer forintra csökkentették a képviselők tiszteletdíját. A közgyűlés továbbá Lázár János polgármester javaslata alapján megszüntette a bizottsági elnöki és bizottsági tagságért járó díjakat, eltörölte a részönkormányzati és külső bizottsági tagok tiszteletdíját. A képviselők megszüntették a tanácsnokok díjazását is.
A jegyző kifejtette: egy vásárhelyi települési képviselő korábban átlag bruttó 161 760 forintot keresett. Hódmezővásárhely városa a közgyűlés és a bizottságok tagjaira, valamint a részönkormányzatra eddig évente 68 millió forintot költött. A döntés a város adófizetőinek éves szinten 50 millió forintos megtakarítást jelent majd. ..."
A képviselőtársai őt választották meg polgármesternek.
Nem voltam ott, ezért részletekkel nem szolgálhatok. A jelenlegi polgármesterhez viszont nyugodtan fordulhatsz: emlékezetem szerint ő részt vett abban a döntésben, sőt, egy darabig alpolgármesterkedett is HB szárnyai alatt.
Nem az "újra" szóval volt a probléma: sem újra, sem nem újra nem választották meg a választópolgárok 3-szor, csupán csak 2-szer. (1990-ben még nem a választópolgárok választottak polgármestert, hanem a képviselőtestületbe bejutott képviselők - maguk közül.)
