A tapsolás tényleg vicces. Ennyi erővel az összes volán buszon lehetne tapsolni, amikor megérkezik a célállomásra, mivelhogy a közúti közlekedés veszélyesebb üzem. Igaz a reülés viszont végzetszerűbb.
A tapsolás nagyon ősi szokás lehet, különösen amerikaiak részéről. Mikortól, azt nem tudom, de első hosszú utamon már meglepetésemre volt (1972. nyár, Amsterdam - New York).
(Kis off: A gépeknek saját történetük van. Amivel mentem, az volt a KLM első B747-ese,' Missisippi' névvel, következő év ősszel az Amsterdam-Tokyo útvonalon terroristák Máltára kényszerítették, de aztán valahol Dubaiban elhagyták a gépet, áldozatok nélkül.)
Ide kívánkozik egy régi vicc a reptérről: mi választja el a megrögzött alkoholistát az ócska kurvától?
A pilótakabin ajtaja...
A csomagosokról pedig csak annyit, hogy kb 10-12 éve a reptéren spec porokkal kezeltek néhány tucat bőrönd tartalmát és utána megvizsgálták kinek a keze világít?
Szinte mindegyiké, egyszerüen nem lehetett semmit csinálni, mert gyakorlatilag mindenkit ki kellett volna rugni és akkor ki pakol?
Azért azt ne felejtsük el, hogy a rep.jegy árában nemcsak a le- és felszállás van benne, hanem egy csomó szolgáltatás, pl. a kaja (nem fapadoson). Az etetésnek igen magas ára van a gépen, erre épült az első fapados járatok olcsósága. Ha nem adják ide, nem teljesítik a szolgáltatást, tehát meglopnak, azaz vissza a pénzt!
Szerintem. (ez nem azt jelenti, hogy vegyék el a másiktól az ő elemózsiáját)
Régi útjaim során volt merszem még több sört kérni, mire aszonták, nincsen, és nem is lehet.
Tartott ez addig, míg egy sztyuárd haverommal nem futottam össze, aki felvilágosított a sztyuvik kötelességeiről, a szolgáltatásokról, vmint arról, hogy mi lesz a megmaradt cuccok sorsa, és mennyiért is adják el (főleg pia).
Amikor még nem volt a cigis törvény, néhány gépen egyszerűen közölték a csekkolásnál, hogy nemdohányzó. Na akkor pont az egyiken ott dolgozott ez a haver, és megkérdeztem, mért nem lehet dohányozni.
Erre azt mondta, hogyne lehetne, attól a sortól hátrafele bárhol.
Na azóta nemigen érzek családias közösséget a légikísérőkkel.
A sikeres landolást nem csak a magyarok tapsolják meg. Ne felejtsük el, hogy az emberek jelentős hányada szorong repülés közben. Ezért etetnek/itatnak a hagyományos légitársaságok, hogy az utasok ne azon agyaljanak, hány méter magasan vannak egy xy tonnás alumíniumdarabon. Szerintem addig jó még tapsolhatunk leszállás után, ez legyen a legkevesebb :-)
A fasírt az tényleg nemzeti sajátosság és elég gáz az alufóliával együtt.
És az milyen, mikor felszállás után belengi az egész repcsit a tömény fasírt és rántotthús szag? Nemrég izlandi fapadossal volt szerencsém menni. 5 perc, és a sztyuik is csak húzták az orrukat a tömény fokhagymára...
Nekem a kedvenc témám, amikor szervezett utazás előtt minden, de aztán minden infót meg akar tudni az utazó a chartert adó légitársaságról, az ellátás minőségéről, a gép típusáról, talán a kapitány TB kártyája nem kell neki. És repül a géppel másfél-két órát. Az, hogy többet dekkol a tranzitban, mint az egész légiút, az nem érdekli, de hogy milyen "szarral" szúrják ki majd a szemét a gépen kaja címén, az fontos ...
Tipikus kép : Családját videózó apuka felszállás közben-után a folyosón állva ... Ilyet miért nem látni menetrendszerinti járaton ?
Két éve volt hasonló élményem, amikor Zakynthosról jöttünk haza. Valami kavar támadhatott a repülőgép ellátásánál, mert jóval kevesebb kajacsomag volt, mint amennyi utas. Hogy senki ne maradjon éhesen, a személyzet szétdobta a csomagokat, volt, aki brióst kapott, volt aki szendvicset. Némely felnőtt emberek - nem is kevesen - olyan hangos hisztit levágtak, hogy miért nem kapják meg az egész kaját, amikor azért fizettek, hogy csak néztem, mint a moziban. Ha valami sokórás transzatlanti járat lett volna, még megértem a kétségbeesést, de másfél óra alatt azért elég nehéz éhenhalni.:-)
Életem első önálló útján találkoztam ezzel a problémával. 19 évesen egy barátnőmmel befizettünk egy 10 napos görögországi nyaralásra, ami tele volt fakultatív kirándulásokkal. Aztán megszívtuk, mert érdeklődés hiányában mindegyik elmaradt. És persze 90-ben egyetemistaként nem volt annyi pénz nálunk, hogy utazgassunk. Kénytelenek voltunk stoppal megnézni, amit akartunk. Elég kalandos volt: kamionnal mentünk Athénba (kb. az ötödik megálló autóba voltunk hajlandóak beszállni, addigra feladtuk, hogy csak olyanba ülünk be, ahol nő is van, nem csak egy szál pasi, azoknak viszont eszük ágában nem volt megállni), ott egy kempingben aludtunk egy szál törülközőn a földön, sátrunk, hálózsákunk nem volt, hiszen ilyesmire nem készültünk. Azt viszont "megtanultuk", hogy a görögök tündéri emberek, többször enni-inni vettek nekünk, volt amelyik inkább 30 km-t tovább vitt a saját céljánál, csak hogy ne stoppoljunk tovább, mert veszélyes, és egy csomó olyan dolgot megmutattak, amit az itthoni útikönyv meg sem említett.
Tavalyi párizsi utunk során volt a csoportban egy 11 tagú társaság (család?), akik az egész repülőutat végigették. Tucatjával vették az ezer forintos szendvicset, meg az ötszáz forintos instant leveseket. Tehát pénz volt dögivel. Az öt nap során semmire nem voltak kíváncsiak és sehova nem mentek csak és kizárólag Disneyland-be.
Apósom is elment Egyiptomba AI, és nagyon happy volt. Semmivel nem kellett foglalkoznia, csak élvezte a nyaralást. Igaz ő már 71 éves, de nagyon jól bírja a meleget. Már 3. éve jár oda, és az idén vette első alkalommal igénybe.
Neked így tejesen igazad van, tisztellek utazási szokásaidért, de lásd be: Te vagy a túlnyomó kissebbség :) Nagyon sok honfitársunk ha már befizette az AI-t akkor le is akarja enni- lelke rajta-, viszont pont ezért és valami számomra teljesen érthetetlen és értelmezhetetlen európai fensőbbségtől vezérelve nem emgy ki a városba, az országba ahová ment, gyakorlatilag semmit sem lát egyszerüen azért mert nem is kiváncsi rá.
És akkor egy történet, mely szerintem ide kivánkozik: pár éve egyénileg, kocsival voltunk Kemerben, Antalya mellett és 2-3 nap után tele lettünk a szladiban mulatozó oroszokkal. Kiköltöztünk és szálláskeresés közben belebotlottunk egy AI-s hotelbe, jó áron jó szolgáltatást kínáltak,gyakorlatilag az harmadáért mint azt itthon hirdették. Bejelentkeztünk és mind a ketten kaptunk a babámal egy-egy helyes kis müa karkötőt, mellyel jogosultak lettünk házon belül mindenre. Na de! A városban ha ezt meglátta egy kereskedő akkor mindent a duplájáért akart adni, mert ők meg gazdag burzsujnak néztek, úgy hogy utána csak bal kezemet lezserül zsebre vágva mertem végéig menni este a soron a párom meg a pulcsijával takargatta a "szégyenét".
És ha már itt tartunk: nem nagyon tudom megérteni azon honfitársaimat sem, akik csoportos utazásuk során nem tudnak 20-25 €-t áldozni egy szép vagy híres, de mindenképpen figyelemre méltő hely (pl Meteorák) megtekintésére, mert akkor nem tudják megvenni a nyolcadik nyakláncot maguknak (és most nem is hölgyekre gondolok elsősorban). Visszont ők azok, akik bécsi kapunyi pofával ordítják, hogy most jöttek görögből és a kölök ár megint 200 ajrót b..szott el az akva vagy milyen parkban...
Nagyon sokat nem tudtok még az europeer viselkedési normákról. Figyeljetek jobban von Mollai szavaira, mert kiérződik belőle a "von Haus aus" anyatejtől származó illemkódex ismeret. Hetek óta küzd itt veletek (K-Európai csökevényekkel), de Ti képtelenek vagytok túllépni a "bontottcsirkétakarok" mentalitáson.
Rendben, ez is nézőpont kérdése. Bár én a saját nyugdíjas anyámat nem tudnám elképzelni éttermek után rohangászva ... Neki való az AI. Ha ezért paraszt, hát akkor nem tudom, mit mondjak.
Dehát bébi, én nem azokról beszéltem, akiknek nincs pénzük, hanem akiknek van, és úgy költik szarra, és még büszkék is rá. Légyszíves arra reagálj, amit írtam, és ne arra, amit gondolsz rólam, köszi.
Megint kirol beszelsz? Magadrol, rolam? En tudom. En szervezett uton nem veszek reszt alapbol: Kaland vagy, kotetlenseg, utana nezesnel megismerem mit szeretnek latni, utazasi irodak arrese, stb ... De forditsuk meg, es legyen az igeny(telenseg)em tengerpart. 600k -t nem fogok kifizetni, hanem elmegyek Gorogorszagba, 100-200k -ert. Ettol meg nem leszek bunko, nem leszek igenytelen. Erre vagyom, es passz. A bunkosag ott kezdodik, hogy felmeztelen megyek templomba, hogy reszegen ordibalok estenkent, hogy egy csodalatos helyen nem erdekelnek a latvanyossagok, mert a TV -ben mar lattam oket, hogy mivel ugy sem erti senki senki hasznalom a jelzos szerkezeteket, stb ... Hogy nincs penzem etteremre? Ez mar a magyar valosag. Inkabb menjek penz nelkul/olcson X helyre, mint sehova mert erre nincs penzem.
Nincs itt semmiféle vita, csak nem szeretem, ha valaki a saját utazási szokásait etalonnak nézi.
Meg ismételve önmagamat, ide azok a sztorik kellenének, amelyek miatt nagyon szégyelli magát mindenki honfitársai helyett is külföldön. És nem azon vitázni, hogy meg tudja -e fizetni a magyar helyi éttermet vagy all inclusive -on él.
Az az érzésem, mintha sokan azt hinnék, hogy az AI-nál kötelező résztvenni pl. az ebéden. :) Vagy ez a régi magyar mentalitás: ha már befizettem nehogy elvesszen?
Én ezt másképp látom. Idén tavasszal elmentünk nyolc napra Sharm el Sheikh-be a családdal, kifejezetten pihenési szándékkal. Először vittük el a kislányunkat, aki most nyáron lesz négy éves. Így kiderült, szereti-e a repülőt (szereti), bírja-e a kisebb megpróbáltatásokat (bírja) és feltalálja-e magát teljesen idegen környezetben (feltalálta).
Ötcsillagos szállodát választottunk és ráfizettünk fejenként 8 ezer forintot az AI-ra, tudva, hogy gyerkőccel nem csinálhatjuk azt a vadulást, amit szoktunk. (Általában hullafáradtan jöttünk meg eddig minden utunkról :) )
Ha kiszámoljátok, akkor ez max 1000 forint plusz fejenként, naponta. Ennek én többszörösét szoktam csak meginni, pedig egyáltalán nem fogyasztok alkoholt, de minimum 4-5 liter folyadékra szükségem van és nem vagyok ásványvíz rajongó (Még soha nem volt tőle orgazmusom, mint a reklámokban a sima dúsított csapvizet lefetyelő nőknek) :)
A gyerkőc is bármikor megszomjazott 50 százalékos gyümölcslével olthatta a szomját (Mangó, guava, barack, alma), de persze cola, Sprite és társai is korlátlanul vártak ránk, csak mi maradtunk a gyümölcslöttynél.
Napközben bármikor szendvicsezhettünk, sütizhettünk, növelhettük a hasunkat és a többi szolgáltatás is ingyenes volt. (Beleértve a maszázst, nyugágyat, törölközőt, gyerekklubot stb.)
Apropó, gyerekklub: a lányunkkal minden nap elmentünk ide és spanyol, francia, orosz és angol gyerekekkel játszottak, vagy a tengerparton, vagy a klubépületben. Az animátorok arabok voltak. A kiscsaj megtanult hét dalt és táncot és semmiféle kommunikációs problémája nem volt, pedig nem tanítottuk még angolul. Aki meg akarja érteni a másikat, az megérti :)
Volt olyan nap, amikor elmentünk kirándulni és meg sem fordult a fejünkben, hogy jajj, nem érünk vissza ebédre (ami 12-15.30-ig volt). A szálloda éttermében volt Cooking Station, ahol kifejezetten helyi ételeket készítettek és úgy tálalták, mint egy étteremben, de a hatalmas svédasztalon is volt mindig helyi specialitás, erre külön tábla is felhívta a figyelmet. Ha valami egyedi kívánságod volt, akkor elmondtad a szakácsnak és a rendelkezésre álló alapanyagokból megcsinálta.
Mivel mi kifejezetten pihenni mentünk (gyerekkel, ugye), így az AI jócskán hozzájárult a gondtalan kikapcsolódáshoz. (Kenyában három napot vesztettünk pl. amiatt, mert egy kis településen rákívántunk a helyiek csirkéjére és ők meg is kínáltak bennünket. Másnap a megivott víz 1,5 percen belül átfolyt rajtam. :) )
Az AI ára egyébként szinte bejött a vízumon, ami itthon befizetve 10 ezer ft/fő lett volna, de mi a helyszínen vettük 15 dollárért. :)
Úgyhogy szerintem nem kellene ennyire leszólni az AI-t. Ha valaki alkoholt is iszik, akkor a sokszorosát elvedeli egy hét alatt az AI árának. Tavaly egy hetet dolgoztam nomád körülmények között Spanyolországban. Sátorban laktunk, nappal 40 fok volt. Itthon utánaszámoltam, csak folyadékra kb. 60 euróm ment el! :O (és ebben sincs alkohol)
Lenti vitátok alapján forszíroznám a különbséget az AI-fizető, a májkrémdobozos-spórolós, és a szokásból májkrémdobozos- külföldönisgulyásevő (vagy amcsira fordítva mekdonáckereső) között, mert úgy látom, te ezt most egybemosod.
Addig pedig ezt nem lehet vesézni, mindazonáltal, zseton ide-oda, a helyi kosztra szavazok.
Akkor is helyit ettem, mikor nem volt pénzem, csak kevesebbet.
(De cigit sok helyre viszek magammal, de csak oda, ahol 4-5 euró. Ahol 2-2.30, oda nem)
Asszem félreérted. Arról volt szó, hogy ha kevés a pénzed, akkor ne láss, én is stoppoltam Európában 2 hétig 100 márkából (50 euró), és ott csöveztem, ahol lehetett, álltam sorban Párizsban ingyenkajáért a csövikkel. Nem erről van szó. Hanem arról, hogy az alapvető igénytelenség és jeges félelem az újtól vezeti az átlagmagyart arra, hogy otthonról vigye az egyébként max 10%-al olcsóbb alapanyagokat. Mert ugye azt mindannyian tudjuk, hogy alapélelmiszerekből pl. Ausztria olcsóbb mint mi, Görögország nagyjából ugyanott van, stb.
Az ennél sokkal sutyerákabb az, aki ugyanazt a pénzt, vagy többet, mint amit amúgy elköltene, kontinentális ai-ra fizeti be.
Erről volt nagyba szó, ne evezzünk át más területekre.
Én úgy egyébként voltam, ja. 4 személyes családnak pedig 400k két hét mondjuk dél-Krétán utazással együtt, saját szervezésben, ugyanezt a nekkermann-nál aival 600k alatt nem úszod meg. Szerinted?
De nem én találtam ki, egy kedves vanabí szakács barátom meg akarta élni azt az élményt, hogy reggel kimegy, és a halászoktól vásárol, elkészíti, stb. Így esett :-)
Nem kell különösebben tájékozottnak lenni az árak ismeretében ahhoz, hogy tudjuk : Magyarország még mindig olcsóbb pl. a mediterrán országokhoz képest. Nem akarok linkelgetni weboldalakat, de ha csak a mindenhol található multi élelmiszerboltláncok oldalait nézegeted, rájössz, hogy ha nem is nagyon sokkal, de drágábbak kint. Van akinek ez a kis különbség is nehezen megszerezhető pénz. És Te is tudod, aki főzni akar, mindent meg kell vennie a fűszerektől kezdve az olajon át az összes nyersanyagig. Ezeket egyszerűbb kivinni itthonról meg a háztáji fagyasztott húst, nem ? Mert ha ezeket kint megveszed, az árából már egy egyszerűbb vacsorára is futja. Nem tudom, milyen körökben forogsz, nem olvastam el a hozzászólásaid más fórumokban, mert nem érdekel, de nagyon-nagyon sok honfitársunk él havi 100e körüli jövedelemből, de szeretne világot látni. De ne menjünk bele a miértbe, csak a ténybe, hogy ők is utaznak. És én is utaztam úgy, hogy a boltban vettem meg a tejet meg a kiflit a "drága" NYUGATON még az átkosban, mert nem futotta többre, de a világot látni szerettem volna. Szerencsére én már megengedhetem magamnak, hogy külföldön étteremben egyek és ne menjen el az élményszerzésre szánt időm a konyhában, de nem fikázom azokat, akik csak ezt engedhetik meg maguknak. Én sem azokat szánom, akik étterem helyett a pénzt nyolc kiló aranyra költik, az már más kategória. És miért relativizáló duma az szerinted, hogy mindenki máshogy érzi jól magát külföldön ? Én pl. nem bírok ki két napnál többet strandolással, mert unalmas. Mások szerint hülye vagyok, mert akkor minek megyek tengerparti országba ? És akkor megint mihez viszonyítunk ? Ez a topic arról szól, hogy mivel égetik honfitársaink kis hazánkat és nem arról, hogy szerinted hogyan kell nyaralni, utazni.
